1934. december 9-én született York városában Judith Olivia Dench, azaz Judi Dench. Tudták, hogy körzeti orvos apja volt a yorki színház orvosa, édesanyja ugyanitt öltöztetőként dolgozott?
Eredetileg díszlettervezőnek tanult, a színészet pedig csak akkor kezdte érdekelni, amikor bátyja, Jeffery a Central School of Speech and Drama hallgatója lett. Judyt első próbálkozásra felvették, és az iskola egyik legjobbja lett, számos díjat elnyert.
Amatőrként háromszor játszott a yorki misztériumjátékokban, utoljára 1957-ben, abban az évben, amikor diplomás színésznőként is bemutatkozott. A Hamlet Opheliája volt az első szerepe, a kritika meglátta benne a tehetséget, de a technikai hiányosságait is megjegyezték.
A legjelesebb angol művészszínházaknak, a londoni Nemzeti Színháznak, a Royal Shakespeare Companynak, a Playhouse-nak volt a tagja. 29 Shakespeare-előadásban játszott, Lady Macbethet több produkcióban is. Több darabban több szerepben is fellépett pályája során: a Hamletben volt Ophelia és Gertrud, a Vízkeresztben Maria és Viola, A windsori víg nőkben Anne Page és Sürge asszony, a Téli regében Hermione és Perdita, illetve Paulina; de hogy egy másik szerzőt is említsünk: a Cseresznyéskertben Ánya és Ranyevszkaja.
Musicalszínésznőnek sem utolsó. A Cabaret Sally Bowlesával 1968-ban komoly szenzációt keltett, a Macskák ősbemutatójából csak egy baleset miatt maradt ki – a filmváltozatban benne volt, de az a verzió finoman szólva sem nyűgözte le sem a nézőket, sem a kritikusokat -, és olyannyira emlékezetes volt alakítása az Egy kis éji zene (más magyar címen: Egy nyári éj mosolya) című Sondheim-musicalben, hogy Olivier-díjjal ismerték el érte.
1988-ban megrendezte Shakespeare Sok hűhó semmiért című vígjátékát Emma Thompsonnal és Kennneth Branagh-hal Beatrice és a Benedek szerepében. Ugyanebben az évben vitte színre a Dühöngő ifjúságot is.
Hétszer jelölték Oscarra, a nominálást a legrövidebb szereppel váltotta díjra. A Szerelmes Shakespeare-ben két zárt jelenetben, körülbelül 7 percig látható a vásznon, ezért a legjobb női mellékszereplő díját nyerte el. Sem az Iris, sem a Philomena vagy a Mrs Brown címszerepe (azaz Viktória királynő) nem volt elég meggyőző alakítás az Amerikai Filmakadémia szavazóinak.
Ő az első nő, aki James Bond főnökét, M-et játszotta és játssza. A példa a karakterhez Stella Rimington volt, aki a valóságban 1992 és 1996 között vezette az MI5-ot.
Tucatnyi egyetem díszdoktora.
