Simon Izabella és Várjon Dénes zongorista házaspár, a Concerto Budapest szólistái, a Keller Quartet és a Korossy Quartet, Molnár Piroska és Mácsai Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészek és Röhrig Géza író, akinek neve az Oscar-díjas Saul fia film főszereplőjeként vált ismertté. Csak néhány név azon kiváló művészeké közül, akik fellépnek és közreműködnek a 20. Arcus Temporumon. A Pannonhalmi Főapátság nagyszabású műsorral készül a jubileumi fesztiválra augusztus 23–25. között.
Nemcsak az Arcus jubileumát ünnepli idén a bencés szerzetesközösség, hanem a Szent Márton-bazilika középkori felújításának és felszentelésének 800. évfordulóját is. Így a nemrég elhunyt zeneszerző, Eötvös Péter és Mozart munkásságát párhuzamba állító fesztivál programjaiban reflektál a templomünnepre.
Egyedülálló vezetésen ismerkedhetnek meg a Bazilika orgonájával a vendégek, akik ezúttal felsétálhatnak a hangszerhez; erre turistáknak máskor nincs lehetőségük. A pénteki Orgonatúrán Kiss Zsolt, a Bazilika karnagya szólaltatja meg a hangszert, és Dejcsics Konrád bencés szerzetes ad szemléletes eligazítást nemcsak erről, hanem a Pannonhalmi Főapátság több száz éves történelmi orgonáiról is. Utóbbiakat az elmúlt években állíttatta helyre eredeti állapotukba a szerzetesközösség, így azok ma is úgy tudnak megszólalni, ahogy egykori építőjük megálmodta.
A zene- és művészettörténeti túrán résztvevők a főapátság impozáns teremkönyvtárában megismerkedhetnek Magyarország harmadik legöregebb orgonájával, az 1690–1710 körül épített Martin Zorkovsky-féle hangszerrel, a nála néhány évtizeddel fiatalabb, 1740–1760 között Martin Podkonický által készített orgonával és az 1770-es évekből származó Corte-orgonával. Továbbá a Boldogasszony-kápolna 1820-as évekbeli hangszerét is bemutatják, amelyet Elgász Ferenc kimondottan ide tervezett.
Ahogy a bencések, úgy a fesztiválra irodalmi díszvendégként érkező Röhrig Géza életében is fontos helyet foglalnak el az ünnepek. „Én egy született homo festivus vagyok. Szükségletem az ünnep, és most nem csak a magasztos, egyházi vagy nemzeti ünnepekre gondolok, de a farsangra, a lagzira, a szüretre is. Szeretem, sőt vágyom az ünnepek után, hisz ha sikerül, ha bekövetkezik: az ünnep ellenvalóság. Színeváltozunk, elragadtatunk, azzá válunk bennük, akik igazából is volnánk” – nyilatkozta a Pannonhalmi Főapátságnak adott interjújában.
Röhrig Géza neve az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplőjeként vált ismertté. Azt kevesebben tudják, hogy amellett, hogy színész, kiváló zenész, rendező és író, „civil” foglalkozásai is vannak. Több mint két évtizede él Amerikában, ahol bibliaoktatóként diplomázott a Jewish Theological Seminaryn. Az 1700-as években indult zsidó vallási irányzat, a haszidizmus követője. Meghökkentő lehet, de saját bevallása szerint a halottmosdatástól kapta a legtöbbet. Ezt a hivatását jelenleg is gyakorolja. „Ilyenkor nem valakit, hanem magát az embert látom az enyhén ferdére billentett asztalon. Az egész olyan, mintha a Szentélyben szolgálnék” – mondta a főapátsági interjúban.
Ebben a készülő regényéről is elárult néhány részletet. „Tizennégy évesen kezdtem el írni, de hamar beláttam, hogy anyám életében ez nem jelenhet meg. Pár éve ez a probléma sajnos megoldódott. Nehéz erről a könyvről beszélnem, várjuk meg, be tudom-e egyáltalán fejezni.” Negyven évig ugyanis hozzá sem nyúlt a szöveghez – fejtette ki. „Akkor észrevettem, hogy József Attila pár órával a Mama születésnapja előtt halt meg. Pőcze Borbála december 4-én született, a költőt pedig december 3-án este fél nyolckor ölte meg a vonat. Ez a tény indította be újra bennem a szöveget. De többet erről tényleg nem szeretnék mondani.”
Egy kis betekintést azonban nyújt majd a készülő műből az Arcus közönségének: részletet olvas fel a könyvből. Költeményeit pedig felolvasószínházi előadáson tárja a közönség elé Molnár Piroska és Mácsai Pál színművész. A programon Borbély Szilárdtól is hangzanak majd el versek, és az előadáson a zene is szerephez jut.
Ahogy az egész fesztivált átszövi a zeneiség – és itt nem csak az öt komolyzenei nagykoncertre gondolunk. Az Arcus keretét a szerzetesközösség imádságos napirendje adja, és mind a szombati, mind pedig a vasárnapi zsolozsmán egy-egy Eötvös-darab hangzik majd el. Az egyik a zeneszerző kifejezett kérésére szólal meg a fesztiválon. A kiváló komponista – bár az Arcuson már nem lehet jelen – még saját maga válogatta össze az itt elhangzó darabokat. A szél szekvenciái című műve eljátszásához pedig kimondottan ragaszkodott; ezt a vasárnapi napközi imaórán hallhatja majd a közönség.
„Dialógus a nyúllal” címmel pedig Mácsai János zenetörténész tart zenetörténeti előadást a fesztiválon. A képzőművészeti programok egyike szintén a zenei szövetet színesíti. A fesztivált felvezető sétakoncerthez a Színház- és Filmművészeti, valamint a Képzőművészeti Egyetem együttműködéséből születik meg egy különleges performansz az Eötvös-ösvénnyé változó Lombkorona-tanösvényen. Itt Eötvös szóló és kisebb kamaraművei csendülnek fel.
Az Arcus Temporum teljes zenei, képzőművészeti, irodalmi és spirituális kínálata a fesztivál honlapján érhető el.
