4 fiatal zenészt kérdeztünk a sokszínű régió hatásáról művészetükben, a balkáni zene kortárs körképét adó BALKAN:MOST Fesztivál, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program legfontosabb világzenei programja kapcsán.
Kisgyörgy Ilka énekes a jazz felől érkezett el a népzenéhez, majd a lăutar zenében talált zenei otthonra. Varga Veronika énekes-nagybőgős és Réti Benedek tangóharmonikás a balkáni kultúra szerelmesei. Duójuk, a BudaPesme a kafanák világát eleveníti meg. Básits Branka otthonról hozza a magyarországi szerbek és a délszláv táncház kultúráját, amit jazz és világzenei elemekkel ötvöz. Mindnyájan kötődnek a balkáni zene más és más szeletéhez, erről kérdeztük őket a BALKAN:MOST apropóján.
– Van olyan egyáltalán, hogy balkáni zene?
Kisgyörgy Ilka: Szeretem a balkáni zenét egy tágabb értelmezésben nézni, amibe belefér a könnyűzene, a román manelétől a szerb turbofolkig. Számomra a balkáni zene élő, közösséget teremtő zene.
Branka: Van is, meg nincs is. Ez ellentmondás, de ha a Balkánt zenei egységként tekintjük, akkor pont ez az, ami a sajátosságát és karakterét meghatározza.
Réti Benedek: Természetesen igen, hiába rendkívül sokszínű, és ráközelítve egy-egy zenei kultúrára hatalmas különbségeket találunk. A rengeteg kulturális érintkezés, közös történelem, nyelvi kapcsolódások és a nemzetiségi elosztás már-már szétszálazhatatlan gombolyaga mégiscsak megengedi, hogy egységként is beszélhetünk az ottani zenéről.
– Mi az, ami csak a Balkánon létezik?
K.I.: A balkáni zenében találtam meg azt a fajta énekes szabadságot és esztétikát, ami kuriózum számomra a sokszínűségéből adódóan, viszont elég közeli ahhoz, hogy a sajátomnak érezhessem.
R.B.: A Balkán még mindig egy olyan szeglete a világnak, ami meg tudott maradni önmagának, és nem süllyed a modern nyugati világra egyre inkább jellemző banális egyhangúságba. Ráadásul minden zenésznek a maga hangszere felé hajlik a keze, és úgy sehol nem használják a harmonikát, mint a Balkánon.
Varga Veronika: Számomra a rugalmasság és az emberek közötti nyílt kommunikáció az, ami a kaotikus helyzeteket szeretnivalóvá és sokkal elfogadhatóbbá teszi, mint máshol. Emiatt aztán minden problémára lesz megoldás… Hiszen mindenhol van valaki, aki segít, aki beszélget veled, aki megosztja, amije van.
– Hol találkoztál először balkáni zenével?
Branka: Valószínűleg már az anyaméhben, ami magyarországi szerb származásom miatt nem meglepő. A szüleim nagy délszláv táncházasok voltak, a szerb nagyszüleim pedig gyakran hallgatták az akkor elérhető szerb zenei műsorokat. Gyerekként még épp átélhettem a 90-es években virágzó itthoni szerb báli kultúrát.
R.B.: Az érettségi után kezdődött nekem minden a bánáti román és lautareasca zenével, amit akkor még csak az interneten találtam keresgélve.
V.V.: Tinédzserkorom kedvenc együttese, a Besh O droM egy fontos inspiráció, illetve konkrét forrás volt nekem. Már kisgyerekként is nagy hatással volt rám minden „keleties” színezetű zene.
– Kire vagy kíváncsi a BALKAN:MOST-on, és miért?
K.I.: Elfogult vagyok a lăutar zenével kapcsolatban, és Corináék egy nagyon letisztult zenei világot hoznak, ami hiánypótló, felidézik a műfaj aranykorát. A szerbiai Lenhart Tapes-et a merész kísérletező zenei megközelítésük miatt szeretném meghallgatni.
R.B.: A Divanhana érdekel, mert már-már mániámmá kezd válni a bosnyák sevdah zene, ezen kívül a Dunjaluk, mert a duó formációkban nagyon sok lehetőség rejlik, és a BudaPesme-ben Varga Veronikával duózunk, kíváncsi vagyok mások, hogyan fogják meg. Ezen kívül Almir Meskovic & Daniel Lazar Duo, hallottam őket pár éve Belgrádban, és ott hihetetlen koncertet adtak. Meg hát ugye a harmonika…
V.V.: A macedón Linda Rukaj, aki sok hangszeren játszik – többek között nagybőgőn –, és nagyon kifinomultan bánik az énekhangjával. Az ő nőies, szuggesztív előadásmódja felkeltette az érdeklődésem, kíváncsi vagyok, hogy élőben milyen erőket tud megmozgatni.
Branka: Az Almir Mešković & Daniel Lazar duóra, mert nagyon szeretem ezt a fajta sztereotípia-romboló megközelítést, amelyben a balkáni zene finomságán és érzékenységén van a hangsúly. A másik az Oratnitza, akik viszont a balkáni zene energikusságát és sodrását mutatják be a bolgár népzenén keresztül.
A balkáni zene kortárs körképét adó ingyenes BALKAN:MOST teljes programja a fesztivál honlapján olvasható, friss hírek a Facebookon követhetőek.
