„Sevdah azoknak, akik nem szeretik a sevdah-t” így írja le a Dunjaluk saját zenéjét. Úgy játsszák a ‘bosnyák blues’-t hogy kihallatszik a csend, a jazz és rock hatások. A BALKAN:MOST Fesztivál, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa legfontosabb világzenei programjának egyik legizgalmasabb fellépői.
– Kezdjük ott, hogy zágrábiak vagytok, ami nem tipikus egy bosnyák műfajnál. Hogyan jött a sevdah?
– Luka Čapeta: Én annyit tudtam a sevdah-ról, mint mondjuk te, amikor ebbe belevágtunk. Dunja átküldte a dalokat, amiket énekelni akar, és azt játszottam mellé, ami eszembe jutott.
Dunja Bahtijarević: Én Boszniában születtem, ezért is érzem magaménak a műfajt, illetve a magunkénak érezzük, de a sevdah Horvátországban is népszerű, a közönség ismeri a dalokat.
Sírva vigad a sevdah
– Az előadásod nagyon expresszív, szeretném érteni a dalok szövegét. Miről szólnak?
– Dunja: Szerelemről, a sors nehézségeiről, amit több száz éve éreznek emberek. Szerintem ez vonzza a közönséget ezekhez a dalokhoz: kifejezni a saját fájdalmukat valaki másén keresztül, ráadásul egy hagyomány, azaz közösség nyelvén. Van tempósabb számunk is, a Džidža például arról szól, hogy egy nő elmegy táncolni és tánc közben leszakadnak róla a ruhák, ékszerek.
Luka: Az a fájdalom, ami nem öl meg, reflexióra késztet. A fájdalmat nagyon jól kifejezik ezek a dalok.
– A BALKAN:MOST kapcsán szinte minden fellépőtől megkérdezzük, tudtok azonosulni a balkáni branddel?
– Dunja: Sok helyen még mindig a rezesbandákra asszociálnak a balkáni címke hallatán, és meglepődnek, amikor minket kapnak. Esélyünk van kitágítani a fogalmat, ezért szeretem.
Luka: Szerintem földrajzilag és zeneileg is pontos ez a címke a BALKAN:MOST fellépőire. “Ez egy egységes zenei nyelv, amit a világ még nem ismer, és rengeteg lehetőséget rejt.”
– Népi vagy urbánus?
– Dunja: A sevdah slágerek úgy tudom, kevés kivétellel városi környezetben születtek. Hallottam gyűjtéseket, ahol kisvárosokban vagy falvakban meglepően máshogyan játszanak egy ismert számot, ami nekem is sok szabadságot adott az interpretálásban. A dalok úgy terjedtek, hogy cigányzenészek kafanákban, társasági alkalmakkor játszották őket és alkalmazták az adott helyzethez – azaz embereken keresztül, ami teljesen más mint a rádió vagy az internet.
A sevdah szabadsága
– Hogyan alakult ki a Dunjaluk hangzás?
– Luka: Elég ösztönösen, nem törekedtünk egy meghatározott irányba, a pillanat lehetőségeit kutattuk. Utólag jöttem rá, hogy hallatszanak az engem mozgató hatások, az európai jazz, a ‘90-es évek alternatív rockja, különösen Mike Patton dolgai, és a kortárs komolyzene, elsősorban a csend, mint kompozíciós eszköz jelenléte miatt.
A sevdah egyébként a jugoszláv időkben a nagyzenekari, tánczenei hangzás felé fejlődött, a mi hangszerelésünk egy régebbi réteghez tér vissza. Régen is egyetlen húros hangszer kísérte az énekest. A balkáni zenei hagyomány nagyon gazdag, mindig lehet újat meríteni a mélyebb rétegekből, és aztán eljátszani vele. Ez a zenei nyelv felfelé ível, és izgalmas, hogy a következő generációk mit hoznak majd ki belőle.
A Dunjaluk csak az egyik sevdah-t játszó fellépő a BALKAN:MOST 30 koncertes programjában. A fesztivál mögött húzódó átfogó zeneipari program, a MOST egyik felfedezettje a Divanhana, aki idén a rangos Songlines díjat is elnyerte a fesztivál nyitónapján játszik, de több koncerten is fel fognak csendülni az egész régiót édesbús elvágyódásban egyesítő sevdalinkák.
