2021 tavaszán új fesztivál jelenik meg Budapest kulturális térképén: az eseménysorozat 140 éve született zeneszerzőnk, Bartók Béla páratlan alkotói termése, egyedülálló tudományos munkássága és az európai szellemi életben betöltött fontos szerepe mentén keres kapcsolódási pontokat a jelenkorral. A fesztivál Közép-Európa meghatározó előadó-művészeti központja, a Müpa önálló szervezésében valósul meg. Az idén az online térbe költöző, világpremierekkel és Európa neves hangversenytermeiből közvetített koncertekkel zajló, ingyenes összművészeti eseménysorozat koncepciójáról Káel Csabával, az intézmény vezérigazgatójával beszélgettünk.
– Bartók Béla nevét számos dolog viseli Magyarországon – többek között a Müpa hangversenyterme is. Milyen szempontok álltak a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek névválasztása mögött?
– Jócskán itt van már az ideje, hogy egy róla elnevezett összművészeti fesztivállal teremtsünk kapcsolatot Bartók Béla munkássága és korunk között. Bartók nemcsak a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, hanem olyan személyiség, aki a mai napig fontos szerepet játszik Magyarország önmagáról alkotott képének formálódásában.
Az az értékmentő tevékenység, ami a modernizmus kezdetén Bartóknak köszönhetően vett jelentős fordulatot a zenetudományban, felbecsülhetetlen jelentőségű.
– Milyen feladatot jelent az új megbízatás azokhoz az eseménysorozatokhoz – Budapesti Tavaszi Fesztivál, CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál – képest, amelyek szervezésében a Müpa korábban részt vett?
– Ez az első alkalom, hogy egyedüli szervezőként hozunk létre városfesztivált. Célunk, hogy a Bartók Tavasz a társintézmények részvételével és más városok csatlakozásával idővel országos – vagy akár határainkon átívelő – eseménysorozattá váljon. Bartóknak élete legnagyobb részében Budapest volt az otthona: a hozzá kapcsolódó helyszínekből kirajzolódik szerteágazó kapcsolatrendszere, amely a zenén túl más művészeti ágakban – főként a képzőművészetben – is jelentős volt. Érdemes lenne e mentén felfedeznünk a fővárost és közelebb kerülnünk Bartók világához. Törekvésünkhöz leendő partnerként tekintünk két fontos társintézményre, a hamarosan megnyíló Magyar Zene Házára és az új helyszínre költöző Néprajzi Múzeumra is.
– Az idei Bartók Tavasz az első olyan összművészeti fesztivál Magyarországon, amelynek minden programja „virtuális” lesz.
– A Müpa a koncertek közvetítését tíz éve kezdte meg, az első néhány évben kísérleti jelleggel, majd azt követően rendszeresítve és kizárólag HD minőségben. Korábban is felmerült, hogy miért van rá szükség, hiszen a Müpa profiljának legmeghatározóbb részét az élő koncertek adják. Az elmúlt év tapasztalata azonban jól mutatja, hogy hasznos befektetés volt. Most újabb rendhagyó lépést teszünk azzal, hogy egy teljes fesztiválnyi programot emelünk át az online térbe. A Müpa küldetése, hogy a művészeteken keresztül energiát közvetítsen: a kulturális élmények reményt adhatnak egy olyan időszakban, amikor a járvány fizikailag egyre szűkebb helyre zár minket.
A cikk eredetileg a Bartók Tavasz Művészeti Hetek nyomtatott magazinjában jelent meg.
– Miként tud hozzájárulni a Müpa a kulturális élet és a Budapestre irányuló turizmus újraindításához?
– A pandémia kezdete óta olyan kreatív megoldásokat alkalmazunk, amelyek új lehetőségeket teremtenek. A fesztivál létrejöttének gondolata is ezek sorát bővíti: olyan időszakban indítjuk útjára a Bartók Tavaszt, amikor nincs lehetőségünk közönség részvételével zajló programot szervezni. Eseményeinket az egész világon meg lehet majd nézni, amivel turisztikai kampányt is folytatunk, hiszen hírt adunk a világnak, hogy Budapest továbbra is jelen van Közép-Európa kulturális életében. Az eredetileg budapesti koncertre felkért világsztárok előadásait saját városaikból közvetítjük: ennek köszönhetően valódi európai fesztivált hozunk létre, amelyhez Oxford, Milánó, London és Bázel is csatlakozik.
– A névadó zenéje milyen mértékben kap szerepet a fesztivál programjában? A Bartók-rajongóknak is lesz mit nézniük?
– Akiknek a repertoárjához közel áll Bartók Béla, azokat a fellépőinket arra kértük, hogy a műsoruk egy részét neki szenteljék. Emellett az az ötletünk támadt, hogy Bartók más művészeti ágakkal köttetett gyümölcsöző szövetségeit emeljük át a jelenkorba: e gondolat mentén kértük fel a Szegedi Kortárs Balettet, hogy készítsenek koreográfiát Bartók Concertójára, ami a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével látható a fesztivált nyitó Bartók-esten.
– A fesztivál arculatában tetten érhető a múlt század eleji magyar szecesszió motívumkincsének hatása. Miért épp ezt a rövid időt megért stílust tűzték zászlajukra?
– Ez a művészeti mozgalom volt talán az utolsó a világon, amely minden országban más-más stílusjegyekkel manifesztálódott. A magyar szecesszió éppoly egyedi, mint a francia, osztrák vagy spanyol – egy másutt nem megtalálható, sajátos képzőművészeti világot képvisel. Egy olyan, egyedülálló nemzeti értékről van szó, amelyről keveset beszélünk, ezért feladatunknak tekintjük, hogy Bartók művészetéhez kapcsolódva közelebb vigyük az emberekhez a szecesszió világát is.
– A fesztiválon a Korda Sándor rendezte, sokáig elveszettnek hitt némafilm, Az aranyember (1918) fellelt kópia alapján készült felújítását is bemutatják.
– A magyar mozgóképipar kezdetei egybeesnek azzal, amikor Bartók 1899-ben felvételt nyert a pesti Zeneakadémiára, a Jókai-regény alapján született nagy sikerű némafilmet, Az aranyembert pedig mintegy húsz évvel később, A kékszakállú herceg vára ősbemutatójának évében forgatták. A Müpa a tavaly megrendezett Zeneműpályázatot azért hívta életre, hogy mai magyar zeneszerzők, azaz Bartók Béla „kollégái” segítségével új előadó-művészeti együttműködések jöhessenek létre. Dupla világpremiert láthatunk: a Nemzeti Filmintézet filmarchívuma jóvoltából gyönyörűen felújított filmet együtt mutatjuk be Farkas Bence a filmhez komponált mai kísérőzenéjével, amely a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben élőben fog elhangzani.
Ezzel a bemutatóval az idén 120 éves magyar filmgyártás fontos korai állomása és a kortárs magyar zene között teremtünk kapcsolatot.
– A Müpa októberben egy másik eseménysorozatot is útjára indít, a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivált. Milyen elgondolások alapján választják szét a kettő profilját?
– Kivételes személyiségekről van szó, akik teljesen más alkotói örökséget hagytak hátra, amellett is, hogy Bartók esetében közvetett Liszt-hatásról mindenképp beszélhetünk, hiszen zeneakadémiai mestere Thomán István, a híres Liszt-tanítvány volt. Bartók
– aki a modernizmus hajnalán született – felismerte, hogy a Kárpát-medencei folklórt magunknak kell felkutatnunk és megőriznünk, mielőtt végleg eltűnik. A népzene másokkal való megismertetésére azonban saját műveiben radikálisan új módszert választott:
a transzformációt – ezt később a világzene is elsajátította.
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részletes programjáról ide kattintva található további információ.
Bartók érzékenységével szemben Liszt merőben más kulturális jelenség: ő a popikonok
19. századi előfutára, a közönséget városról városra révületbe ejtő művész archetípusa. Miközben lába előtt hevert egész Európa, befolyásos zeneközvetítő médiummá is vált, hiszen keze alól gyakorta kerültek ki a kor népszerű zenekari műveinek és operáinak zongorára – a polgári otthonokban leggyakrabban előforduló hangszerre – adaptált átiratai. Európa Liszt művein keresztül ismerte meg a „szenvedélyes, magyaros stílust”, erőteljes hatása a mai napig nyomon követhető a világ Magyarországról alkotott képében. Ősszel, a zeneszerző születésének 210. évfordulóján erre az ismertségre fogunk építeni.
