Bartók arab gyűjtéseire is reflektál az idei Bartók Tavasz

Bartók gyűjtéseinek hatása máig átjárja a magyar – és nem csak a magyar – zenék világát, akkor is, ha munkásságához nem kötődnek közvetlenül a felhangzó dallamok. A Bartók Tavasz műsorán két nagyszerűen összeállított, komplex esemény is rámutat erre, több oldalról világítva meg a bartóki gondolkodásban gyökerező, ránk maradt hagyatékot.

Nyilván sok zenehallgatót foglalkoztat, hogy azokon a nem magyarlakta vidékeken, ahol Bartók népzenét gyűjtött, mit jelentenek, milyen funkciót töltenek be az általa lejegyzett dallamok. Az észak-afrikai Maghreb-régió és a török területek zenéje nem véletlenül sarkallta a helyi folklór megismerésére és gyűjtésére Bartókot. Bizonyosan fedezett fel párhuzamokat a magyar zenével, és jócskán akadhatott gondolkodni valója a különbözőségekről is.

E gyűjtésekre egyelőre kevéssé reflektáltak a jelenkor művészei, április 8-án azonban a Guessous Mesi, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével megvalósuló különleges produkció Tiszta Forrás címmel a bartóki örökséget középpontba állítva mutatja be a tőlünk távol megtalált dallamokat is, melyeket többek között Fekete-Kovács Kornél és Erdélyi Péter komponált zeneművekké.

Április 17-én, húsvétkor kerül színpadra a Magyar Állami Népi Együttes nagyléptékű, autentikus népviseletekben pompázó néptáncszínházi előadása. A bevezető archaikus imája a Megváltó születéséről szóló örömhír. Az előadás során elhangzó imák még a kereszténység előtti időkben gyökereznek, rokonságot mutatva a regösénekekkel. A természet újjászületését felmutató vízkereszt utáni népszokásokon végighaladva megismerkedhetünk az időszak ama népszokásaival, amelyek a paraszti világot megidézve kötődnek a krisztusi életúthoz.

Magyar Állami Népi Együttes: Kivirágzott keresztfája – fotó: Bartók Tavasz

A gyimesi csángók újévi harsogatása, a zalaiak regölése, a busók télűző rituáléja, a moldvai csángók havajgatása a férfiak oldaláról tartozik ide, míg a böjti karikázó és a tavaszt igenlő kiszehajtása a lányok-asszonyok élete felől szemléli e gazdag ünnepsort.

Virágvasárnap, nagyhét és persze nagypéntek drámája, az emberré vált Istenfia kereszthalála elvezet a feltámadásig, amikor – az est alkotóinak szándékai szerint – a paraszti életvitel találkozik a szakralitással. A zenei szövetben a szokásénekek, népdalok, vallásos népi énekek és táncmuzsikák mellett a jeles napokhoz kötődő egyházi énekek is helyet kapnak az ökumené jegyében. Ám világi, játékos, akár pajzán szövegű dalok is színesítik a Kárpát-medencét a Felvidéktől Kalotaszegen, Székelyföldön át Moldváig, a Rábaköztől Dél-Alföldig bemutató hagyományápoló, ugyanakkor mai hangot megütő produkciót.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.