Nem mindennapi összművészeti produkció idézi fel ismét Bartók Béla nagyságát: Guessous Mesi magyar-marokkói énekesnő és kiváló zenésztársai, valamint a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara Tiszta forrás című előadása az arab és a magyar zene összefonódásán keresztül, a zene és a tánc kötelékére építve mutatja be a bartóki életmű néhány jellegzetes darabját. A Dubaji Világkiállítás Magyar Pavilonjának szervezésében nagy sikert arató est magyarországi premierjére április 8-án, a Müpa színpadán, a Bartók Tavasz keretein belül kerül sor.
Bartók Béla, a magyar zeneirodalom legfontosabb alakjának életműve a mai napig meghatározza a hagyományos népművészetet és a komolyzenét, de a jazz és a világzene alkotóit, előadóit is újra és újra inspirálja. Kevesen tudják azonban, hogy Bartók nem csupán a magyar népzene gyűjtésében és rendszerezésében mélyedt el, de a szomszédos és rokonnépek, valamint a távolabbi, így többek között a törökségi népek és az észak-afrikai területek zenéje is élénken foglalkoztatta.
Ennek a különleges zenei anyagnak beemelésével készült a Tiszta forrás című előadás Káel Csaba rendezésében, a Győri Balett, a Magyar Állami Népi Együttes, valamint Guessous Mesi magyar-marokkói énekes együttműködésében, aki a műsor kapcsán elmondta, egy ekkora volumenű előadásban Bartók Béla által gyűjtött arab népdalokat énekelni nagyon megtisztelő számára:
„Elmélyülni a több mint 100 évvel ezelőtt gyűjtött anyagban különleges kihívást jelentett. Megdöbbentő volt hallani azokat a szövegrészleteket, amelyeket akár máshonnan már hallottam, csak más dallammal. Bartók Béla „palackpostáját” bontottuk ki együtt az algériai segítőmmel, akinek köszönhetően értelmezhetővé vált a dalok tartalma” – meséli az énekesnő. Kérdésünkre, mi motiválja őt különösképpen az előadásban, így válaszolt:
„Az inspirál, hogy a színpadon át tudjam adni azt a fajta egységélményt, amit én is érzek éneklés közben, azt, hogy nem is vagyunk annyira különbözőek, noha látszólag nagyon távoli egymásnak e két nép. Ahogy bennem találkozik e két identitás és képes egységben lenni, úgy remélem, ennek szépségét mások is megérzik. Ez a produkció Bartók népek testvérré válásának eszméjének egyik gyümölcse.”
A Junior Prima díjas, négylemezes énekesnőt már gyermekkorában természetes közegként vették körbe a magyar népdalok, valamint a marokkói arab zenei világ. A későbbiekben ez a párhuzamosság alapozta meg alkotói munkáját, zenei gondolkodását, és nyitottságát a magyar népzenén túli zenei hagyományokra. Több mint tíz nyelven énekel. Dalösszeállításaiban a különböző kultúrák népzenei és szöveges tartalmait állítja párhuzamba.
A Tiszta forrás a Dubai Millennium Amphitheatre színpadán, a világkiállítás magyar hetének csúcspontjaként mutatkozott be március végén. Az alkotók egyöntetűen óriási sikerként és élményként élték meg a premiert. Velekei László, a Győri Balett igazgatója a nézőtérről figyelte az előadást, és bár bevallotta, arra számított, hogy a látogatók többsége csak egy-egy pillanatra áll meg a színpadnál, azt tapasztalta, hogy az emberek odaadó figyelemmel nézték végig a teljes előadást:
„Meg sem mozdultak. Voltak a közönségben olyanok, akik egy látványosabb balettos emelésnél fel is hördültek, a végén pedig állva tapsoltak. Ebben a kultúrában, úgy gondolom, nagyon különleges újdonságnak számít a balett és persze Bartók zenéje is.”
Guessous Mesi is szűnni nem akaró ovációról számolt be: „Együtt lélegeztünk a közönséggel, szinte tapintani lehetett a figyelmüket. Tele volt a nézőtér, hatalmas tapsot kaptunk” – emlékszik vissza. Velekei László emellett úgy fogalmazott: „Rendkívüli felismerés és fontos visszajelzés az, hogy egy teljesen más kultúrában – a legek világában – is ilyen erős tud lenni a művészeti águnk. Úgy gondolom, ez az út nagyon feltöltötte az egész társulatot.”
Bartók középpontba állítása Káel Csaba, az előadás rendezőjének ötlete volt. A Győri Balett Bartók Táncszvitjének néhány ikonikus tételére táncol, Guessous Mesi és a MÁNE pedig Bartók gyűjtéseiből emeltek be a műsorba, azonban „a fináléban tetten érhető egy kis stíluskavalkád”, említi Velekei László, aki hozzátette, számára különösen izgalmas volt megtalálni annak módját, hogy a népi motívumokat miként szőjje bele a koreográfiába. „Ez mindenképpen kuriózum” – mondta a Seregi- és Harangozó-díjas koregoráfus, aki az idei év márciusában Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült. Mihályi Gábor a két együttes kollaborációja kapcsán úgy fogalmazott:
„az előadás megvalósulása a Magyar Állami Népi Együttes nagy találkozása egy másik mágikus szarvas csapattal, a Győri Balettel. Hiszem, hogy ennek a különleges, közös munkának az eredménye nem csak a múltból a jövőbe mutató, de felemelő és szomjat oltó is lett.”
A Tiszta forrást egy igazán egyedi vállalkozásként jellemzi Mihályi Gábor, hiszen műfajok, stílusok és hangzások olyan keveredése, „melyben minden résztvevő a saját bartóki útját járja”. A MÁNE vezetője alkotói munkájában emellett Bartók Bélát tekinti példaképének, akinek szellemisége, életműve bizonyíték arra, hogy a hagyomány és a modernitás egymást kiegészítő kategóriák.
A Bartók Tavasz programjairól tematikus blogunkban olvashattok.
