• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Bartók Tavasz Kiállítás

Hieronymus Bosch, az ördög festője

Szerző: Borbély Zsuzsa2022. április 17.
Facebook Twitter E-mail

Több mint időszerűnek, a valóságnak adott egyfajta fricskaként is értelmezhetnénk, hogy épp ezekben a vészterhes időkben jutott eszébe a Szépművészeti Múzeumnak Hieronymus Bosch munkáinak szentelni egy kiállítást – ha nem tudnánk, hogy évekre előre leegyeztetik a tárlatokat. Így marad annak a csodálata, hogy a megtervezése óta csak egyre aktuálisabbá vált a kiállítás, valamint annak, hogy a pokoli szerzetek festőjének képein a szürrealitás mellett sok a humor is.

Hieronymus Bosch valamikor 1450 és 1456 között született ‘s-Hertogenbosch holland városban, művészcsaládban öt gyermek közül negyedikként. A család festődinasztia reputációját a nagyapja, Johannes Thomaszoon van Aken alapozta meg. Johannes a város egyik legtekintélyesebb festőjének számított, aki gyermekei és unokái számára is kényelmes megélhetést biztosított a keresetével. Őt fia, Antonius van Aken követett a pályán, majd Hieronymus is belépett a családi bizniszbe, sőt meg is haladta azt, sikerült saját jogán hírnevet szereznie.

Hieronymus Bosch életéről és munkásságáról nem sok pontos adat áll rendelkezésre – ahogy az már a születési időpontja körüli bizonytalanságból látszik. Az északi reneszánsz egyik legjelentősebb alakjaként számon tartott mesternek mintegy húsz alkotását sikerült egyértelműen azonosítani. A festményein látható szörnyű jelenetek forrását többen is kutatták az évek során. Egyesek úgy vélik, hogy a városában, ‘s-Hertogenboschban pusztító 1463-as tűzvész volt ilyen hatással a művészre. A katasztrófában megsemmisült többek közt Bosch családjának otthona is. Több festményén is felfedezhetünk égő épületeket a horizonton.

Id. Hendrick Hondius | Duffel, 1573 – Hága, 1650
Id. Hendrick Hondius | Duffel, 1573 – Hága, 1650
Cornelis Cort után | Hoorn, 1533 – Róma, 1578 körül
Hieronymus Bosch portréja
1610 Amszterdam, Rijksmuseum © Amszterdam, Rijksmuseum

1480_81-ben feleségül vette egy gazdag kereskedő lányát, Aleid van der Mervenne-t. A házasság pedig gazdagságot, földeket, pénzt és státuszt is hozott számára. Utóbbi segítségével befolyásos patrónusokra tett szert. Ő is festett a korban szokásos, a megrendelőt valamilyen vallásos környezetben, a szentek és Jézus társaságában ábrázoló alkotásokat, amelyek az adományozó üdvéért való könyörgésként készültek.

Ezt követték a szenteket ábrázoló alkotásai, amelyeken már felfedezhetőek későbbi jellegzetes stílusa nyomai, mint a Szent Jánost ábrázoló képen a furcsa virágszörny. Későbbi képein ezek az elemek megsokszorozódtak és elburjánzottak. Egyes feltételezések szerint a képeinek témáját és sajátos stílusát a vallásos kódexben, kéziratban található humoros lapszéli rajzok ihlették. A Szépművészeti több kódexet, hóráskönyvet is elhelyezett a kiállításban, így a látogatók maguk is véleményt alkothatnak, mekkora lehet ennek a verziónak a valóságtartalma. Bosch egészen 1516-ban bekövetkezett haláláig dolgozott. Képeinek pontos számát azonban nehéz meghatározni, ugyanis több másolat is készült róluk a kor szokásának megfelelően.

Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa - forrás: Szépművészeti FB-oldala
Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa – forrás: Szépművészeti FB-oldala

A kiállítás berendezésével a múzeum ráadásul rá is játszik erre a Boschhoz kapcsolt baljóslatú atmoszférára a sötétkékre, -lilára festett falaival, ablaktalan helyiségeivel, ahol derengő világítás fogadja a látogatókat. Az már inkább a véletlen – vagy a jó marketing – eredménye, hogy a termekben hasonló a zsúfoltság, mint a képeken.

Bosch munkáinak talán az egyik legnyugtalanítóbb aspektusa az, hogy a nézőjük nem is tudja, hova kapja a fejét.

A figurák sokasága kavarog kaotikus interakciókba keveredve egymással – ahelyett, hogy egy központi alak vagy jelenet kiemelkedne a főhelyen. A vászon szinte minden pontján találunk valami néznivalót, többségében – jobb kifejezés híján – élőlényeket. Így a szemlélőre van bízva, hogy melyik részletet tartja figyelemreméltónak, kiemelkedőnek.

Ez a hatás sokban hasonlít arra, amit ma is tapasztalhatunk a világgal kapcsolatban: mintha egyre több dolog történne a világban, és nekünk kéne kitalálni, ezek közül melyik az igazán fontos, melyik jelent veszélyt számunkra – hiszen Boschnál is fenyegető alakok portyáznak a tájban – melyiknek a hatását érezzük majd meg? Járvány, gazdasági válság, háború, környezeti katasztrófák, mind a figyelmünket követelik, ahogy azt az egyre jobban működő kommunikációs hálózatok miatt a világ minden pontjáról érkező hírek útján látjuk is a hivatalos sajtóban és a közösségi oldalakon.

Vagyis ma épp olyan nehéz eligazodni a világ valós történéseiben, ahogy Bosch festményein.

Ebben a tekintetben ironikus módon Bosch képei realisztikusabbak, mint a reneszánsz vagy a barokk egyetlen fontos jelenetet a legjobb nézőpontból bemutató képei. Jobban visszaadják a valós érzékelés tökéletlenségeit, hiszen mi sem biztos, hogy mindig az első sor közepén vagyunk, amikor történik valami, sőt az is megeshet, hogy épp máshova nézünk, vagy az esemény van távolabb, nem a mi közelünkben. Ahogy azt a képzetet is vitatja ezzel, hogy mindenki már az adott pillanatban tudja, hogy épp valami jelentős folyik, illetve hogy épp akkor mindenki odafigyel.

Hieronymus Bosch | ’s-Hertogenbosch, 1450 körül – ’s-Hertogenbosch, 1516 Az utolsó ítélet 1515 körül Olaj, tölgyfa táblák; 99,5 × 28,8 cm (bal oldali tábla), 99,2 × 60,5 cm (középső tábla), 99,5 × 28,6 cm (jobb oldali tábla) Jelezve jobbra lent: Jheronimus bosch Bruges, Groeningemuseum © Musea Brugge, www.artinflanders.be, photo Dominique Provos
Hieronymus Bosch | ’s-Hertogenbosch, 1450 körül – ’s-Hertogenbosch, 1516, Az utolsó ítélet, (részlet) 1515 körül. Olaj, tölgyfa táblák; 99,5 × 28,8 cm (bal oldali tábla), 99,2 × 60,5 cm (középső tábla), 99,5 × 28,6 cm (jobb oldali tábla) Jelezve jobbra lent: Jheronimus bosch Bruges, Groeningemuseum © Musea Brugge, www.artinflanders.be, photo Dominique Provos

Ez a technika összezavarja a befogadót és alig nyújt támpontot, mi is a látottak fontossági sorrendje. Még azokon a képein is, ahol találunk egy központi alakot vagy jelenetet, körülöttük vagy a háttérben számos dolog zajlik, szimbolikus értelmű állatok, alakok, tárgyak bukkannak fel. Bibliai jelképekkel és profánabb, népies hiedelmekre utaló szimbólumokkal, babonákkal egyaránt dolgozott. Azok számára, akik olvasni tudnak bennük, előfordulhat, hogy megváltoztatják a jelenet értelmét, hozzátesznek vagy elvesznek a ma elsődleges, magától értetődő jelentéshez.

Ez a szimbolikus jelleg mára jórészt elveszett részben az időbeli, részben a földrajzi és nyelvi távolság miatt. Bosch ugyanis több helyen közmondásokat, szólásokat ábrázolt szó szerint bemutatva azokat, vagy éppen viccesen utalva rájuk. Kérdés, hogy a korabeli nézők szintén ismerték-e ezt a típusú utalásrendszert, szimbolikát, mint a festő, vagy a befogadó leleményességére, intellektusára volt bízva, hogy megérti-e az egyes jelentésrétegeket.

A mai magyar néző számára például nem elvárható a flamand közmondások vicces átiratainak dekódolása. 

Hieronymus Bosch | ’s-Hertogenbosch, 1450 körül – ’s-Hertogenbosch, 1516 Kőoperáció 1501–1505 körül Olaj, tölgyfa tábla; 48,5 × 34,5 cm Felirat: Meester snijt die keye ras, Mijne name Is lubbert das (Mester, vágd ki gyorsan a követ! A nevem Lubbert Das) Madrid, Museo Nacional del Prado © Photographic Archive Museo Nacional del Prado
Hieronymus Bosch | ’s-Hertogenbosch, 1450 körül – ’s-Hertogenbosch, 1516, Kőoperáció, 1501–1505 körül, Olaj, tölgyfa tábla; 48,5 × 34,5 cm Felirat: Meester snijt die keye ras, Mijne name Is lubbert das (Mester, vágd ki gyorsan a követ! A nevem Lubbert Das) Madrid, Museo Nacional del Prado © Photographic Archive Museo Nacional del Prado

Ha ez a kaotikus ábrázolásmód nem nyugtalanítana még minket eléggé, a képeken egyfajta részvéttelenség is tapasztalható. Az alakok saját problémáikkal vannak elfoglalva, nem tudnak segíteni egymáson, és kívülről sem érkezik számukra segítség.

Ha van is olyan figura a képen, akit épp semmilyen borzalmas pokoli csapás nem sújt, az a saját dolgával törődik: szánt esetleg, ahogy az egyik kép tetején látható birka teszi, békésen legelészget.

Ez akár egyfajta odaszúrás is lehet: miközben számodra épp valami elképzelhetetlen borzalom zajlik, a világ forog tovább, más emberek élik az életüket, a természet teszi a dolgát, veled vagy nélküled, az élet folytatódik. Ugyanakkor a szürreális kínzások és sátáni szerzetek mellett megbújnak apró kis gegek, megmosolyogtató részletek, mint a váltakozó fajtájú kutyák, amelyek itt-ott felfedezhetőek a festményein.

Emellett furcsa felfedezni, hogy a pokoli borzalmak ábrázolásáról és az innovatív szörnyeiről híres Bosch a világ legbájosabb rózsaszínjét használja palástok, köpenyek, sátorponyvák vagy szörnyek takaróinak ábrázolásához. Gondolhatnánk azt, hogy ez a hús színe, ezért a nyersesség, a meztelenség, az emberi test fizikai létezésének jelzőjeként áll itt, ahhoz azonban – az én megítélésem szerint – túl világos árnyalatot használ.

Hieronymus Bosch követője Szent Antal megkísértése 1550–1600 körül Olaj, fa; 88 × 71 cm Jelezve jobbra lent: Jheronymus Bosch Antwerpen, Koninklijk Museum voor Schone Kunsten © Collection KMSKA - Flemish Community, Photo: Szépművészeti Múzeum – Áment Gellért
Hieronymus Bosch követője Szent Antal megkísértése 1550–1600 körül Olaj, fa; 88 × 71 cm Jelezve jobbra lent: Jheronymus Bosch Antwerpen, Koninklijk Museum voor Schone Kunsten © Collection KMSKA - Flemish Community, Photo: Szépművészeti Múzeum – Áment Gellért
Hieronymus Bosch követője
Szent Antal megkísértése
1550–1600 körül
Olaj, fa; 88 × 71 cm
Jelezve jobbra lent: Jheronymus Bosch
Antwerpen, Koninklijk Museum voor Schone Kunsten
© Collection KMSKA - Flemish Community, Photo: Szépművészeti Múzeum – Áment Gellért
« ‹ A 17 › »

Alkotásaival nagyon sok rokon vonást láthatunk a mai képregényekkel, de képi megoldásai visszaköszönnek a mozgókép műfajában is. A Szent János Patmosz szigetén című képen a próféta Mária-látomása épp olyan, ahogy a korai filmeken azt mutatták be, ahogy valakire gondol, valakiről ábrándozik a főszereplő.

Bosch munkái sajnos nem működnek olyan jól a nagy, levegős terekben, mint korábban a Rubens-kiállítás monumentális alakjai, akik megkövetelték maguknak a teret. Ez egy másik műfaj, molyolós, böngészgetős közel hajolást igénylő befogadás. Ehhez talán szerencsésebb lett volna az eredeti művek mellé kihelyezni egy reprodukciót nagyítóval, vagy az emelvényre helyezett Utolsó ítélet esetében akár egy kicsi távcsövet – amivel a látogató elmerülhet Bosch igazi lényegében, a részletekben. Így azonban folyamatos a torlódás a képek és a magyarázó szövegek előtt. A hátrébb állók kénytelenek megvárni, amíg az elöl állók továbbhaladnak, mert bizonyos távolságból alig látni a képek alakjait, nem is beszélve a háttérbeli történésekről. A gondot az utolsó teremben látható vetítés sem oldja meg teljesen, mert ott a szűk hely miatt a kifelé igyekvők zavarják a videót nézőket és viszont.

Hieronymus Bosch | ’s-Hertogenbosch, ca. 1450 – ’s-Hertogenbosch, 1516 Szent János evangélista Patmosz szigetén A hátoldalon: Jelenetek Krisztus szenvedéstörténetéből 1495–1500 körül Olaj, tölgyfa tábla; 63 × 43,3 cm Jelezve jobbra lent: Jheronimus [bosch] Berlin, Staatliche Museen zu Berlin, Gemäldegalerie © Berlin, bpk / Gemäldegalerie, SMB / Volker-H. Schneider
Hieronymus Bosch | ’s-Hertogenbosch, ca. 1450 – ’s-Hertogenbosch, 1516, Szent János evangélista Patmosz szigetén A hátoldalon: Jelenetek Krisztus szenvedéstörténetéből, 1495–1500 körül, Olaj, tölgyfa tábla; 63 × 43,3 cm, Jelezve jobbra lent: Jheronimus [bosch] Berlin, Staatliche Museen zu Berlin, Gemäldegalerie © Berlin, bpk / Gemäldegalerie, SMB / Volker-H. Schneider
A véletlen pedig úgy hozta, hogy éppen ebben az időszakban látogatható az Isteni csábítás című kamarakiállítás, amely mitológiai témájú erotikus képekkel ellenpontozza Bosch áradó borzalmait. Mintha a középkor gondolkodását meghatározó két szélsőség, a testi örömök és a testi szenvedések a  Szépművészeti Múzeum Barokk Csarnokának két szomszédos oldalán találkoztak volna.

Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa
Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2022. április 9 – 2022. július 17.

kiállítás szépművészeti múzeum tárlat bartók tavasz 2022 Hieronymus Bosch
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésMájusban visszatér a kirakART kortárs előadó-művészeti fesztivál
Következő bejegyzés Clarinetist Martin Fröst’s musical book of memories

Ajánlott Bejegyzések

RepTár
Intermezzo

20 éves a Múzeumok Éjszakája – Íme, a kiemelt programok

2022. május 27.2 perc olvasás
Intermezzo

Még idén kiépül a Munkácsy-negyed Békéscsabán

2022. május 27.3 perc olvasás
Rákóczi-pecsétnyomó – fotó: Rákóczi-pecsétnyomó
Kreatív Európa történetek

Fiatalokhoz és idősekhez is eljutnak a levéltárak digitális kincsei

2022. május 26.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Promóció

Kamarazene Ukrajnáért – segélykoncert sztárokkal a Zeneakadémián  

Szent István Filharmonikusok - fotó: Andrasovszky Péter Promóció

Trianonra emlékezve adnak hangversenyt a Szent István Filharmonikusok

József Promóció

Jelentkezz a Madách Művészeti Iskola képzéseire!

Rózsa Miklós - forrás: listal.com Promóció

A 115 éve született Rózsa Miklósra emlékeznek Debrecenben

Promóció

Bejárja a Kárpát-medencét az A38 Hajó!

Molnár Levente Promóció

Molnár Levente: „Csipike az egész világot próbálja a saját nagysága körébe emelni”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.