Mikhail Kopelman világhírű hegedűművész, az idei megmérettetés nemzetközi zsűrijének elnöke és Bjørg Lewis ugyancsak nemzetközileg elismert csellóművész, a testület tagja egyaránt úgy látja: nehéz döntéseket hozni, olyan kiválók a résztvevő fiatal vonósnégyes-formációk.
Az Ungváron született, 1993 óta az Egyesült Államokban élő Mikhail Kopelman, aki kárpátaljai származása miatt remekül beszél magyarul, a középdöntő szünetében elmondta: azért is juttattak tovább az elődöntőkből a tervezettnél eggyel több, hét kvartettet, mert szinte egységesen nagyon jók a versenyzők. A kérdésre, hogy érez-e különbséget az európai és amerikai, illetve az ázsiai együttesek között, például ugyanazon Haydn- vagy Beethoven-mű előadásakor, úgy válaszol: természetesen van némi eltérés a kompozíciók tolmácsolásában. Ennek oka, hogy a nyugati zenészek ebbe a zenei nyelvbe születnek bele, a kultúra is más, a távol-keletieknek nem olyan könnyű ezt elsajátítaniuk, de igyekezetük érzékelhető.
Ő maga zsűritagként arra figyel, hogy megérinti-e a szívét, lelkét egy adott előadás, hogy „elviszi-e magával” a fellépés – hiszen nem minden a technikai tökéletesség, rendkívül fontos a zenei mélység is. Emellett természetesen elhagyhatatlan szempont egy vonósnégyesnél, hogy tagjai együtt, egy emberként játsszanak és érezzenek, hiszen ez a műfaj nem az önállóságról szól, hanem az egymás közti kommunikációról.
Bjørg Lewis, egyetértve Kopelmannal, úgy fogalmaz: jól sikerült előadásokat tapasztalt, kiválók a résztvevők, látható a felkészültségük. Nagyon izgalmasnak tartja, hogy ugyanazon kompozíció előadásában más és más megközelítéseket, eltérő tempókat, saját karaktereket hall az egyes kvartettektől, ez bizonyos szempontból nehezíti is a zsűrizést. Számára egyértelmű, hogy nem ragaszkodik saját vagy általánosan elfogadott szempontokhoz, hanem nyitottan áll a versenyzők elképzeléseihez, az adott műről megfogalmazott gondolataikhoz.
Általános élménye, hogy sok fiatal muzsikus nem meri belevinni személyiségét az előadásba, amit ő maga tanításkor mindig szorgalmaz, mert szerinte ez a zenélés egyik lényegi pontja. Itt, a versenyen számára egyértelmű, hogy már jó technikai felkészültségű kvartettek versenyeznek, ezért ő is kiemelten figyel a tagok közötti kommunikációra, valamint arra, hogy egyéni hangot vigyenek az előadásukba. Mint hozzáteszi, előszeretettel hagyja magát meggyőzni utóbbiról, bizonyos keretek között, amíg az adott zenei megoldás érvényesnek tekinthető.
A Bartók Világversenyről azt mondja: kiváló rendezvénynek tartja, remek a kötelező repertoár is, hiszen jó iskolát jelentenek Bartók vonósnégyesei, ahogy Haydn művei is. Emellett a középdöntőben előadandó két kortárs művet is nagyon megkedvelte: nagyon érdekes és jó minőségű alkotásokként beszélt a tavalyi zeneszerző-versenyen díjazott Okamoto Sinszuke Kalligráfia Levegőre és Földre, valamint Brandenburg Ádám Distances című kompozíciójáról.
Az idei Bartók Világverseny díjkiosztó gálaestje október 31-én, vasárnap 19:30-kor kezdődik a Solti Teremben, belépőjegyek még elérhetők az interneten és a Zeneakadémia jegypénztárában.
Emellett az esemény megtekinthető lesz élő, kimagasló minőségű, többkamerás online közvetítésben a Zeneakadémia honlapján, Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján, valamint a verseny portálján, Facebook-oldalán és Youtube csatornáján, továbbá a Bartók Rádió is élőben sugározza majd.
Mikhail Kopelman ungvári születésű, világhírű hegedűművész a Borodin Quartet és a Tokyo String Quartet elsőhegedűseként számtalan országban lépett fel, jelenleg a Kopelman Quartettet vezeti a régi orosz iskola stílusában és annak legjobb hagyományai szerint. Eközben tanít a Yale Egyetemen, a Moszkvai Konzervatórium professzoraként pedig világszerte mesterkurzusokat tart rangos intézményekben és fesztiválokon. Több mint 15 éven át szoros kapcsolatban állt Szvjatoszlav Richterrel, akivel közös koncerteket adtak, és lemezeket is készítettek, de számos más tekintélyes muzsikussal is együtt zenélt. A Moszkvai Konzervatóriumban tanult, 1973-ban második díjat nyert a párizsi Jacques Thibaud Nemzetközi Versenyen. 1995-ben megkapta a Royal Philharmonic Society Award, valamint a Concertgebouw Silver Medal of Honor kitüntetéseket.
Bjørg Lewis nemzetközileg elismert norvég csellóművész a Mariss Jansons vezette Oslói Filharmonikus Zenekar szólistája volt, a Vertavo Quartet alapító tagja. A formáció több elismerést is kapott, köztük a rangos Grieg-díjat 2005-ben. Rendszeresen kap koncertmeghívásokat egész Európából, Észak-Amerikából és Japánból, rendszeresen játszik a Wigmore Hallban. 2001 és 2015 között a norvégiai Elverum Fesztivál művészeti igazgatója volt, 2009-ben pedig férjével, Paul Lewisszal megalapította a Szentivánéji Zene elnevezésű kamarazenei fesztivált. A Dextra Musica Alapítványnak köszönhetően jelenleg egy 1748-as Gennaro Gagliano csellón játszik, amely korábban Martin Lovettnek, az Amadeus Quartet tagjának hangszere volt.
