Szerző: Zsiray-Rummer Zoltán

Sonja Šarić, a IV. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny első helyezettje és közönségdíjasa azt mondja: remek barátságok szövődtek a fellépők között, és biztos abban, hogy nagy lépés pályáján ez a győzelem. – Milyennek találta a verseny hangulatát, hogyan érezte magát a fordulók idején? – Nagyon boldog vagyok, csodálatos hét volt sok érzelemmel, minden forduló izgalmakat tartogatott. A középdöntő utáni rövid időszak pedig, amikor kiderült, hogy a döntőbe jutottam, és így zenekarral fogok énekelni, csodálatos várakozással telt. Bátran mondhatom, hogy fantasztikus élmény volt együtt dolgozni az Operaház szimfonikus együttesével. – Az, hogy rendkívül színes nemzetközi énekescsapat állt össze az idei megmérettetésre is,…

Tovább

Az utolsó pillanatos repertoármódosításokról, az énekesek időnként meglepő kéréseinek teljesítéséről beszélgettünk Baja Mónikával, a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny egyik zongorakísérőjével, korrepetitorral, a Zeneakadémia Bartók Konzervatóriumának tanárával, az egyetem operaénekes mesterszakának állandó munkatársával.  – Hogyan zajlik a felkészülésük, a verseny előtt mikor kezdődik és miből áll? – Amikor lezárul az élő fordulókba beválasztott jelentkezők felvételeinek beküldési határideje, a titkárság összesíti azokat. Kapunk egy listát, ezután a verseny korrepetitorai, idén négyen – rajtam kívül Gyökér Gabriella, Sándor Szabolcs és Kéry Tamás kollégáim – találkozunk, és áttekintjük, hogy melyik versenyző milyen repertoárral érkezik. Megosztjuk egymással az egyéni szempontjainkat, például, hogy ez alkalommal melyikünk…

Tovább

Azt figyelem, hogy a versenyző zenét adjon át, ne csupán hangot – mondja Peter Mario Katona, a londoni Covent Garden casting directora, a Zeneakadémia által rendezett Marton Éva Nemzetközi Énekverseny állandó zsűritagja. – A középdöntő szünetében beszélgetünk, milyen tapasztalatokat tud levonni az idei versenyzőkkel kapcsolatosan? – Az elődöntők után, csupán egy-egy dal és ária előadása után nehéz lett volna érdemlegeset mondanom, emellett pedig a Liszt-dalokban kevés énekes járatos, ami további nehézséget jelent a megítélésüknél. Néhányuknak, akik nem remekeltek ebben annyira, az áriája sokkal jobban sikerült. Azután a középdöntő résztvevőit hallgatva számos meglepetés ért: egyes versenyzők, akik a korábbihoz képest eltérő…

Tovább

Sajátos szempontok mentén figyeli a fellépőket Miguel Lerín művészeti menedzser, a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny állandó zsűritagja, aki szerint alapvető a jó vokális technika, ám az is fontos, hogy van-e a fejlődési lehetőség a versenyzőkben. – Immár negyedik alkalommal tagja a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny zsűrijének. Mire figyel a fellépőket hallgatva, milyen szempontok szerint pontoz? – Magától értetődő, hogy itt már mindenkinek „van” hangja, és meglátásom szerint kevésbé fontos, hogy ez nagyon jó vagy kevésbé jó. Sokkal inkább lényeges számomra, hogy az illető hogyan használja a tehetségét. Tudjuk, hogy voltak fantasztikus hangú tehetségek, akik nem lettek sikeresek, mert nem dolgoztak…

Tovább

Az érdeklődők a zenei nagyhatalmat is látják Magyarországban, nem véletlen, hogy ilyen sok távol-keleti tehetség jön, összességében: az európai kultúra és zene egyik csomópontja ez itt – vallja a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyről Ókovács Szilveszter, a nemzetközi zsűri egyik állandó magyar tagja, a különdíjakat is felajánló Magyar Állami Operaház főigazgatója. – A jelentkezőket, főleg az elődöntőbe jutottakat nézve, sokan közülük már fellépnek dalszínházakban, mi vonzza őket mégis erre a versenyre? – Az ugródeszka-jelleg, tehát az, hogy a zsűriben is lehet olyasvalaki, aki őket szerződtetheti. Továbbá, mára már kiemelkedő rangja lett a Marton versenynek. Jól néz ki az életrajzokban egy ilyen…

Tovább

Az előadó-művészetben szükséges, hogy a közönségnek tetsszen is a fellépő, nem elegendő a szakmai tudás – vallja Meláth Andrea Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő, a Zeneakadémia tanszékvezetője, a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny állandó zsűritagja, aki szerint a megmérettetés hatalmas lehetőségekhez juttatja már a döntősöket is. – A Nemzetközi Marton Éva Énekverseny már a kezdet kezdetén azzal a céllal jött létre, hogy világviszonylatban is jelentős eseményként komoly lehetőségeket biztosítson a jelentkezőknek. Az ön véleménye szerint mit tud nyújtani mára a Marton-verseny a résztvevőknek? Hogyan látja a rendezvény elmúlt éveit? – Tapasztaltuk, hogy nem csupán az első három helyezett vagy a nagydíjas, hanem…

Tovább

Öt év után, másodszor nyerte el 2018 nyarán a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet a huszonöt éve a pályán lévő Kolonits Klára. Az énekművész kalandként éli meg, hogy akár szélsőséges figurák bőrébe is bújhat, és nem esik nehezére kilépni a szerepből a függöny legördülte után. „Felelősséget is jelent a kamaraénekesi cím, nem csak dicsőséget. Számíthatok arra, hogy a társulat, főleg a fiatalabb kollégák, figyelemmel kísérik a pályafutásomat, tehát egyfajta mintaként jelenek meg, akaratlanul is” – vallja a szoprán. Számára a jó és előrevivő szerepek, a nagyszerű muzsikusokkal, rendezőkkel folytatott kemény munka jelenti a legnagyobb kitüntetést, hiszen ezek biztosítják a fejlődést.…

Tovább

A klasszikus zene iránti rajongásáról ismert Zoboki Gábor, az Erkel Színház felújításának és most az Opera korszerűsítésének tervezője: magát mániákus zenerajongónak vallja, aki szereti világszerte felfedezni egy adott mű különböző előadásaiban a kulturális különbségeket. – Létezik egy közhely, amely talán nem is igaz: „az építészet megfagyott zene”. Inkább a fordítottja tűnik valósnak: a zene valójában építészet. Hogyan látja ezt? – Az előbbi szerintem sem állja meg a helyét, de a fordítottja tényleg jó ötlet, találó. Az építészet is összművészeti alkotás, Gesamtkunstwerk, ahogyan egy operaelőadás is. Egy komplex zenemű és egy bonyolultabb középület is rengeteg műfaj együttesének jó ízléssel és professzionális…

Tovább

Tihanyi Ákos sok éven át világhírű külföldi musicalekben lépett fel, később hazatért és koreográfusként is dolgozni kezdett. A Seregi-díjat most ő vehette át: a jutalomfelkérés részeként szívesen alkotná meg egy opera táncrészeit, vagy egy balettelőadást. – Az idén önnek ítélték az Opera által alapított Seregi László-díjat. Nem a balett, hanem főként a musical és az operett világában dolgozik: mit jelent ez az elismerés? – Bevallom, nagyon meglepődtem, hogy rám gondoltak. Nem sejtettem, hogy valaha is kapok valamilyen jutalmat, mert olyan műfajokban tevékenykedem, amelyekben itthon kevesebb kitüntetést osztanak. Sokat éltem külföldön, és tudom, hogy a rangos Tony-díjnál létezik külön kategória a zenés-táncos előadások számára.…

Tovább

Egy győri balettelőadás lett Barabás Éva végzete tizennyolc éves korában, azóta érzi azt, hogy szeretne minél többet megtudni a klasszikus zenéről, operáról, táncművészetről. Az RTL Klub neves műsorvezetője szerint új megközelítéssel csábíthatjuk el az e műfajoktól idegenkedőket. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Évek óta az Óbudai Nyár koncertjeinek műsorvezetője, jól sejtjük, hogy nem csak egyszerű munka ez, hanem vonzódik is a zenéhez? – Gyerekkoromban ritkán jutott el hozzám a klasszikus zene, az opera vagy a balett műfaja. Jóval később határoztam el, hogy elmélyülök ezekben, és azóta is folyamatosan képzem magam e téren. Én vagyok az az…

Tovább