Szerző: Zsiray-Rummer Zoltán

A klasszikus zene iránti rajongásáról ismert Zoboki Gábor, az Erkel Színház felújításának és most az Opera korszerűsítésének tervezője: magát mániákus zenerajongónak vallja, aki szereti világszerte felfedezni egy adott mű különböző előadásaiban a kulturális különbségeket. – Létezik egy közhely, amely talán nem is igaz: „az építészet megfagyott zene”. Inkább a fordítottja tűnik valósnak: a zene valójában építészet. Hogyan látja ezt? – Az előbbi szerintem sem állja meg a helyét, de a fordítottja tényleg jó ötlet, találó. Az építészet is összművészeti alkotás, Gesamtkunstwerk, ahogyan egy operaelőadás is. Egy komplex zenemű és egy bonyolultabb középület is rengeteg műfaj együttesének jó ízléssel és professzionális…

Tihanyi Ákos sok éven át világhírű külföldi musicalekben lépett fel, később hazatért és koreográfusként is dolgozni kezdett. A Seregi-díjat most ő vehette át: a jutalomfelkérés részeként szívesen alkotná meg egy opera táncrészeit, vagy egy balettelőadást. – Az idén önnek ítélték az Opera által alapított Seregi László-díjat. Nem a balett, hanem főként a musical és az operett világában dolgozik: mit jelent ez az elismerés? – Bevallom, nagyon meglepődtem, hogy rám gondoltak. Nem sejtettem, hogy valaha is kapok valamilyen jutalmat, mert olyan műfajokban tevékenykedem, amelyekben itthon kevesebb kitüntetést osztanak. Sokat éltem külföldön, és tudom, hogy a rangos Tony-díjnál létezik külön kategória a zenés-táncos előadások számára.…

Egy győri balettelőadás lett Barabás Éva végzete tizennyolc éves korában, azóta érzi azt, hogy szeretne minél többet megtudni a klasszikus zenéről, operáról, táncművészetről. Az RTL Klub neves műsorvezetője szerint új megközelítéssel csábíthatjuk el az e műfajoktól idegenkedőket. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Évek óta az Óbudai Nyár koncertjeinek műsorvezetője, jól sejtjük, hogy nem csak egyszerű munka ez, hanem vonzódik is a zenéhez? – Gyerekkoromban ritkán jutott el hozzám a klasszikus zene, az opera vagy a balett műfaja. Jóval később határoztam el, hogy elmélyülök ezekben, és azóta is folyamatosan képzem magam e téren. Én vagyok az az…

George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, valamint Ira Gershwin operája, a Porgy és Bess a szigorú előadási jogok korlátai miatt hosszú évtizedek után kerül az Opera műsorára. Almási-Tóth András rendezheti a darabot, aki a történetet eredeti környezetéből kiemelve kívánja közelebb hozni a mai közönséghez. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Az afroamerikaiak muzsikáját, a ragtime-ot és a dzsesszt a saját zenei világával ötvözte egységes, különleges egésszé a The Gershwins© a Porgy és Bess című operájában. Az 1935-ös premierjén az előzetes aggodalmak ellenére hatalmas sikert aratott mű az egyre szigorodó előadási jogok miatt – csak fekete bőrű énekesek játszhatták el – lényegében…

Évtizedek óta nem volt műsoron Giacomo Meyerbeer zenedrámája, A hugenották. Október végétől azonban a kritikai kiadás alapján, Szikora János rendezésében lesz látható az Erkel Színházban a reformáció ötszázadik évfordulójának tiszteletére.

A vágy villamosa, Tennessee Williams világsikerű prózai műve június 17-től az Erkel Színházban balettként elevenedik meg: Dés László zeneszerző és Venekei Marianna táncművész-koreográfus a muzsika és a mozgás nyelvére fordította le a lélektani drámát. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Hosszú évek tervezgetése, majd alkotómunkája áll az előadás mögött. A Venekei–Dés páros nem először dolgozik együtt, most mégis új területre lép, a máig népszerű, világszerte játszott színmű, A vágy villamosa a kezük nyomán ugyanis balettként születik újjá. A történet szerint Blanche, a kifinomult, művelt tanárnő megérkezik leánytestvéréhez New Orleansba. Stella brutális férjével azonban nehezen értik meg egymást, de Stanley jóbarátja,…

Erős színszimbolikával társított képregényszerű hatás volt a célja Bárdosi Ibolyának, a Ring-ciklus jelmeztervezőjének, akivel a Siegfried március 19-i premierje kapcsán beszélgettünk. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Különleges elgondolás alapján, látványos díszletekkel és jelmezekkel állította színpadra az Opera Richard Wagner talán legtöbbet játszott műveit, M. Tóth Géza animációsfilm-alkotó rendezésében. A 2015-ben bemutatott A Rajna kincse, majd A walkür után a Siegfried kosztümjeit is a neves tervező, Bárdosi Ibolya álmodta meg. Mint kiemelte, a rendezői koncepció lényege az értékválság, értékvesztés, ami korunkban különösen időszerű. „Úgy gondolom, sikerült egy olyan vetített és épített formavilágot találnunk, amely jól tükrözi a jelen…

A HungarianLateNight márciusi előadásain Lendvay Kamilló és Mezei Gábor Péter operái lesznek láthatók, amelyek egyaránt a szenvedélyt és a választási helyzetek drámaiságát mutatják be. A késői kezdési időpont nem mindennapi hangulatot kölcsönöz ezeknek a decens vagy épp hátborzongató címmel rendelkező alkotásoknak. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Az egzisztencialista filozófia vezéralakja, Jean-Paul Sartre 1946-os színműve, amelyet A tisztességtudó utcalány címmel magyarítottak, kiváló operai alapanyag. Mint a francia gondolkodó legtöbb írása, ez is az elhatározásokról, az egyéni felelősségről, a kiszolgáltatottságról, a szabadságról és a társadalmi egyenlőtlenségekről szól. A valós események ihletésére készült szövegre Lendvay Kamilló harminc évvel később, a…