Döntések örvényében

Mezei Gábor Péter (fotó: Markus Wimmer)

A HungarianLateNight márciusi előadásain Lendvay Kamilló és Mezei Gábor Péter operái lesznek láthatók, amelyek egyaránt a szenvedélyt és a választási helyzetek drámaiságát mutatják be. A késői kezdési időpont nem mindennapi hangulatot kölcsönöz ezeknek a decens vagy épp hátborzongató címmel rendelkező alkotásoknak.

A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Az egzisztencialista filozófia vezéralakja, Jean-Paul Sartre 1946-os színműve, amelyet A tisztességtudó utcalány címmel magyarítottak, kiváló operai alapanyag. Mint a francia gondolkodó legtöbb írása, ez is az elhatározásokról, az egyéni felelősségről, a kiszolgáltatottságról, a szabadságról és a társadalmi egyenlőtlenségekről szól. A valós események ihletésére készült szövegre Lendvay Kamilló harminc évvel később, a Magyar Televízió felkérésére komponálta meg egyfelvonásosát, amelyet most először tűz műsorára a Magyar Állami Operaház.

Lendvay Kamilló

A pikáns darabokat bemutató LateNight-sorozatban ezúttal tehát erős tragikummal rendelkező kompozíciót láthat a közönség. Az Egyesült Államok déli részén játszódó cselekmény a korabeli faji előítéleteket előtérbe helyezve feszegeti a már említett kérdéseket. Lizzie-t, a prostituáltat az egyik rendszeres vendége és annak befolyásos szenátor apja rá akarja beszélni a hamis tanúzásra, hogy egy ártatlan afroamerikai férfit bebörtönözhessenek, társának meggyilkolását pedig eltussolhassák. „Brechtről szokták mondani, hogy több drámája tanmese, és mi is ezzel az attitűddel közelítettünk a Sartre-alapműből készült zenedrámához, amely voltaképp egy felnőtt fabula” – hangsúlyozza Székely Kriszta, az előadások rendezője.

Az est másik egyfelvonásosa, a fiatal zeneszerző, Mezei Gábor Péter szerzeménye szintén drámai alaphelyzetből indul ki. A ravatallal szemben című opuszban két lányt látunk édesapjuk halála után.

In memoriam

2016. november 30-án, 88. életévében elhunyt Lendvay Kamilló, Kossuth-díjas, Kiváló Művész, a Bartók–Pásztory- és az Erkel Ferenc-díj többszörös kitüntetettje. Ötéves korában kezdte meg zongoratanulmányait, majd 1949-ben nyert felvételt a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakára, ahol Viski János növendéke lett. Nagy hatással volt rá Bartók Béla és Kodály Zoltán zenéje. „A hatvanas évektől munkásságomban döntő változás következett. Úgy a formálást, mint a zenei eszköztáramat megújítottam. A korábbi klasszikus zenei formálást felváltottam a szabad szerkesztéssel. Használtam az improvizációt, szintézisbe hoztam az aleatóriát a kötött szerkezettel” – vallott korábban munkájáról. Sajátos hangja az operáitól kezdve (A tisztességtudó utcalány, A bűvös szék) az oratóriumokon át (Jelenetek Thomas Mann: József és testvérei tetralógiájából, Via crucis, Stabat mater) a zenekari alkotásokon keresztül (Mauthausen, Négy invokáció, A csend harmóniája) a versenyművekig, gazdag kamarazenei termésig és míves kórusművekig ívelő életművében mindenhol megfigyelhető. Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója felidézte, hogy a komponista nagyon boldog volt, amikor műsorra tűzték A tisztességtudó utcalány című művét, amelyet maga szeretett volna vezényelni. Mint kiemelte: „Lendvay Kamilló számára mindig az volt a fontos, hogy az elénekelt cselekménynek önmagán túlmutató társadalmi jelentősége legyen, a tanító szándékot hangsúlyozta. Morális szempontból állt a zeneszerzéshez, s hallgatható, fogyasztható, jó zenét írt.”

Székely Kriszta koncepciója szerint az egyik szereplő életerős, szemtelen, bővérű, a másik azonban depresszióra hajlamos, zárkózottabb, de mindketten fájdalmakkal, elfojtásokkal küzdenek. „Tulajdonképpen azt fedi fel az eseménysor, hogy mi mindent okozott maga az apa, és két gyermeke iránt érzett nem egyenlő mértékű szeretete – mutat rá. – A temetésen az egyikük meglát egy alakot, akihez megállíthatatlanul vonzódni kezd. Ő életének következő nagy férfialakja és mindenáron meg akarja szerezni magának” – meséli a rendező. Mint hozzáteszi, azért izgalmas ez a kamaradarab, mert két beszélgetésből áll, nincs mozgalmas cselekménye, ahogy azt a nagyoperáknál megszokhattunk. Intim történetről van szó, amelynek formai különlegessége, hogy az énekesek mellett egy prózai szereplő is feltűnik.

A rendező hangsúlyozza: A tisztességtudó utcalány és A ravatallal szemben két különböző történet, mégis sok ponton kapcsolódnak egymáshoz. „Mindkettőben női alakok állnak a fókuszban, tabukat járnak körül, és a személyes emberi szálon túl tágabb keretek között is érvényes a mondanivaló, hiszen a rasszizmus és az előítéletek máig léteznek és átjárják az életünket” – teszi hozzá.

Az előadásokat Vajda Gergely vezényli a Zeneakadémia Solti-termében és mivel egy színpad áll rendelkezésre, ezért a rendező olyan térben gondolkodott, amelyben az egyik produkció következik a másikból: az azonos elemekből álló díszlet a Mezei-féle operánál szorongatóbb, majd a Lendvay Kamilló-darabhoz kitárul, érzékeltetve a kiszolgáltatottságot. Pallós Nelli díszlettervező azt mondja: ovális, nyugtalanító érzetű teret képzelt el, körben oszlopokkal, közöttük ajtókkal. Mint hozzáteszi, A ravatallal szemben című zeneműnél két egyszerű fal beengedésével stilizált polgári világot jelenítenek majd meg, az utcalányról szóló drámához ezek felemelésével nyílik majd ki a tér. A Pattantyus Dóra által megálmodott ruhák előbbinél stilizált, monokróm jelmezek lesznek, az utóbbinál pedig egy nem reális világot jelenítenek meg, hogy a nézők ne valós korszakhoz kössék az előadást. A rendező még hozzáfűzi:

„Jó cél, hogy a klasszikus nagyoperák újabb és újabb színrevitelei mellett ilyen izgalmas alkotásokkal frissüljön fel a műfaj. Nagyon fontos operát nézni és zenét hallgatni, mert rengeteg többletet ad, segít érzékenyen kibontani az érzelmeket, elfojtásokat.”