Bartók Béla szellemisége jó ideje jelentős szerepet kap a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon. De nemcsak a zeneszerző munkásságának egyes darabjai jelennek meg az eseménysorozaton, nem kizárólag a művein keresztül találkozhatunk vele, hanem az általa inspirált darabok segítségével is. Mutatjuk, hol érdemes keresgélni!
A cikk eredetileg a CAFe hivatalos blogján jelent meg.
„Csak egy dolog teszi az (…) életet még tűrhetővé: az a homályos, biztossá nem tehető sejtelem, hátha minden sorscsapás egy-egy hatalmas irányítója, fejlesztője művészetemnek, melynek közvetett vagy közvetlen befolyása nélkül ez nem lehetne olyanná, amilyennek a legmagasabb igények támasztása szerint lennie kellene” – írta a fiatal Bartók Béla 1909-ben leendő feleségének, Ziegler Mártának azzal kapcsolatban, hogyan is képzeli a személyes sorscsapások és a megszülető darabok egymáshoz való viszonyát.
A világszerte nagy hatást gyakorló zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató és pedagógus gondolata valahol a jelenlegi rendkívüli helyzetre is rímel, hiszen fontos, hogy ilyenkor is megtaláljuk azt a mindennapokban, ami előrevisz bennünket. A CAFe Budapest ennek jegyében igyekszik ezekben az emberpróbáló időkben is tartalmas programokkal szolgálni, amelyek között az elmúlt évek hagyományát követve ezúttal is szép számmal akadnak majd Bartók szellemiségét megidéző események. Jó példa erre a Budapest több pontján zajló nagy sikerű világzenei programsorozat, a Budapest Ritmo (ezúttal „Piknik” kitétellel), amely rámutat: a hagyomány is lehet izgalmas, és a zene a maga univerzális nyelvén valóban mindenkit képes megszólítani.
A zeneszerzők új generációira is óriási hatással van: október 9-én a tanárként is meghatározó Bartók képe sejlik fel, hiszen ezen az estén a BMC-ben az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány zeneszerzőket és karmestereket támogató mentorprogramjának résztvevői mutatják be műveiket. A kiválasztott hallgatók egy évig dolgoznak Eötvös Péter és Vajda Gergely irányításával, emellett világhírű zeneszerzők mesterkurzusain fejleszthetik magukat: ezúttal George Benjamin segítette őket, akinek Three Inventions című darabját most először hallhatjuk színpadon Magyarországon.
Az 1994-ben Dél-Koreában született és Münchenben élő Hankyeol Yoon fiatal kora ellenére már számos díjjal büszkélkedhet, és a 2019/2020-as évadtól a Landestheater Mecklenburg másodkarmestere. A klasszikus zenében és a jazzben is otthonosan mozgó szicíliai Leonardo Marinóval együtt olyan, a mentorprogram időszakában írt művekkel mutatkoznak be, amelyek Bartók Béla Divertimentójának hangszer-összeállítását követik, és végül maga a Bartók-mű is felcsendül.
Az Új Magyar Zenei Fórum rangos zeneszerzőversenyének nagyzenekari kategóriájában is Bartók volt a hívószó: a zeneszerző halálának 75. évfordulója előtt tisztelegve olyan munkákat vártak, amelyekben szerepel Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című műve első tételének fúgatémája, vagy a pályamunkát ez a fúgatéma ihlette. Október 11-én a négy legjobb méreti meg magát a Müpa Fesztivál Színházában: Dobri Dániel, Horváth Balázs, Láposi Dániel és Zarándy Ákos egy-egy ősbemutatója szólal meg a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában, Vajda Gergely vezényletével. Bár az október 10-i kamarazenekari döntő, amelyet a BMC-ben rendeznek meg, nem kapcsolódik szorosan Bartókhoz (hiszen itt a trombitaszólista szerepeltetése volt a kikötés), bizonyos formában még itt is felbukkan: az egyik versenyző, Dargay Marcell ugyanis a RICERCAR – Hommage à Béla Bartók címet adta művének.
https://youtu.be/m129k5YcQnU
A Várkert Bazárban október 14-én A fából faragott királyfi elevenedik meg, azonban egy különös csavarral. Az elismert zongoraművész, Káel Norbert és zenésztársai, azaz a Jazzical Trio Bartók táncjátékából kiindulva az eredeti darab színes akkordjait és ritmikai megoldásait kötik össze a jazz elemeivel. Nem véletlen, hogy a világhírű Chick Corea is úgy vélekedik: Bartók igazából jazz-zenész volt, aki jóval megelőzte a korát, újításait és koncepcióit szinte változtatások nélkül lehet alkalmazni a jazzben. A rendhagyó koncerten közreműködik a rendkívül sokoldalú, nemzetközi hírű mezzoszoprán, Vizin Viktória, aki Wagner kiemelkedő női szerepei mellett Carmenként és A kékszakállú herceg várának Juditjaként is számos alkalommal aratott sikert. Szeret kísérletezni, és nem kedveli a skatulyákat. A Marie Claire-nek így nyilatkozott erről: „Nem hiszek a műfaji korlátokban. A közönség ne halljon mást, csak zenét, ne lásson mást, csak táncot, de feledkezzen bele a történetbe.”
És hogy hogyan is kell elképzelni Bartók találkozását a jazzel? Az alábbi felvétel ad némi ízelítőt:
Borbély László és Kiss Péter zongorakoncertjén is kiemelt helyet kap Bartók, méghozzá Ligeti és Eötvös Péter műveivel kerül „kozmikus interakcióba” Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című darabja. A két művész szólistaként, kamarazenészként és nagyzenekari koncertek közreműködőjeként egyaránt aktív, azonban ez lesz az első alkalom, hogy zongoraduóban zenélnek együtt.
A fesztivál további kamarazenei ínyencségeiről itt írtunk bővebben.
