Ha azt kérdezem, ki volt az első külföldön is híressé vált magyar karmester, viszonylag sokan tudják a választ: Richter János. De ha arra lennék kíváncsi, hogy ki hódította meg Amerikát is már nagyobb lenne a bizonytalanság. Élt ugyanis egy magyar dirigens, akiről teljesen elfelejtkeztünk itthon, noha a maga idejében igen híres muzsikus volt.
Seidl Antal 1850 májusában született Pesten. Zenei tehetsége már kiskorában megmutatkozott, s már tizenöt éves korában felvételt nyert a Zeneakadémiára, mely akkor Liszt Ferenc vezetése alatt állott. Az ifjú muzsikusra valószínűleg nagy hatással lehetett a komponista, ugyanis egy időben őt is megkísértette a papi hivatás. Húsz évesen felvételt nyert a Lipcsei Konzervatóriumba, két évvel később, 1872-ben pedig már Bayreuthban találjuk a Wagner család közelében, ahol segít a mesterének a Ring frissel elkészült részeinek kottamásolásában. Ezek után természetesen egyike lehetett a kiválasztottaknak, akik részt vehettek az újonnan elkészült színház nyitó évadján. „Mit is tennék Seidl nélkül?”- kiáltott fel egyszer a legenda szerint a komponista. Ezek után Wagner Bécsbe küldte, hogy ott segédkezzen a Siegfried és az Istenek alkonya betanításban. Karmesterként 1879-ben mutatkozott be Lipcsében, majd 1881-ben Berlinben ő vezénylete az ottani első tetralógiát. Egy évvel később csatlakozott Angelo Neumann utazó társulatához, ez a maga korában fantasztikus vállalkozás juttatta el a Ringet Európa legkülönbözőbb városaiba, így Pestre is. Amikor Neumann Brémában színházigazgató lesz Seidl is követi.
Életének következő jelentős dátuma 1885. november 11., ekkor debütál a New York-i Metropolitanben, a Lohengrinnel. A siker jelentős lehetett, Leopold Damrosch váratlan halála után a társulat állandó Wagner karmesterévé vált, 1897-ig majdnem ötszáz előadást vezényelt. Repertoárján szerepelt a Lohengrin mellett a Carmen, a Faust, a Tannhäuser, a Fidelio, a Hugenották, a Tell Vilmos, a Don Giovanni, A trubadúr, A bolygó hollandi , a Mefistofele és a A bagdadi borbély. Ő vezényelte a Sába királynője, A säkkingeni trombitás, az Eurynanthe, a Fernand Cortez (Spontini), a Trisztán és Izolda, az Asrael (Franchetti), a Szigeth vazallusa (Smareglia), és A nürnbergi mesterdalnokok amerikai bemutatóját, a Rienzi, az Aida és Az afrikai nő, Az álarcosbál, a Faust elkárhozása MET premierjét és az első teljes Ring ciklust New Yorkban. Számos Metropolitanbeli koncert mellett dirigálta Rossini Stabat Materének és Händel Messiásának előadásait is.
Anton Seidl 1891 és 1898 között a New York-i Filharmonikusok vezető karmesteri tisztségét is ellátta, a zenekar történetében eddig egyetlen magyarként. Koncertdirigensként talán Dvorák IX. szimfóniájának ősbemutatójával vívta ki a leghangosabb sikert. Halála előtt egy évvel érte a rég várt felkérés, 1897 nyarán elvezényelhette a Wagner szentélyben a Parsifalt. Felesége a Metropolitan szopránja, Auguste Kraus volt. Seidl mindössze negyvenhét évet élt, 1898. március 28-án hunyt el New Yorkban. Búcsúztatására a Metropolitan színpadán került sor, kissé különös keretek között, a Faust Templomképének díszletei között.
