Talán sohasem találkoztam még lexikálisan zűrösebb életű művésszel, mint azzal a hölggyel, akit az egyszerűség kedvéért Angerer Margitnak nevezünk. Szinte mindegyik publikus életrajza különbözik egymástól, sem a neve, sem a születési időpontja nem egyezik sehol sem. A dátumok diszkrét elmosása még lehet művészi szeszély, a többi kavarodás oka kideríthetetlen. Ha régi magyar művészeket kutatunk, az 1930-as évek elején megjelent, Schöpflin Aladár neve által fémjelzett Magyar Színművészeti Lexikon biztos támpontot szokott adni. Ezúttal a neves irodalomtörténész tolla is megbicsaklott. Az A betűnél leírja, hogy Angerer Margit nyílhegyi Bupp Liliként született, Bupp László kerületi elöljáró leányaként. Valószínű kapott a fejére a szerkesztőbizottság, ugyanis a harmadik kötetben az R-nél már előkelő magyar család sarjaként említik Rupp Margitot (tehát a Lili és a Bupp tévedés volt). Születési dátumaként 1900. november 6-át adják meg (ez egyéb helyeken 1902, 1903, illetve 1905 – míg magyar honlapokon július 11-et írnak, de ez nyilván a külföldi oldalak gondatlan fordítása).
A leányzó ifjú korában az egyház bűvöletébe került, egy zárdában nevelkedett – állítja egyik életrajza. Ennek némileg ellentmond egy másik, mely szerint már nyolc évesen a híres Fodor Ernő-féle zeneiskola zongorista növendéke volt. Ezután beiratkozott a pesti Zeneakadémiára, ahol énektanárként végzett, majd fél éven keresztül Bécsben Arturo de Sanctisnál képezte tovább magát. A császárvárosban hangversenyen és szalonokban énekelt, majd 1920-ban nőül ment Gottfried Schenker-Angererhez (1895 – 1980) egy neves szállítmányozási cég leendő fejéhez. Évekig nem lép fel, majd 1926-ban egy Konzerthaus-beli Verdi Requiem előadáson figyelt fel rá a Staatsoper legendás intendánsa, Franz Schalk, aki A végzet hatalma Leonórájaként próbálta ki az ifjú szopránt. A sajtó és közönség egyhangú elismeréssel fogadta Margit Schenker-Angerert, s 1928 őszén társulati tag is lett. A pesti bemutatkozás sem váratott sokáig, 1928. november 15-én Elzát énekelte a Lohengrinből, majd 1929. május 11-én a Faust Margitját, 1931. február 19-én Mimit, végül február 21-én ismét Elzát.
Bécsi repertoárja igen különösen alakult. Több mint százötven előadást énekelt, a szokásos lírai és jugend dramatisch szerepek (Micaela, Liza, tauriszi Iphigenia, Elza) mellett fellépett operettekben (A denevér, Az operabál), és több mára elfeledett opera bécsi bemutatójának volt női főszereplője (Alfano: Madonna Imperia, Brüll: Az aranykereszt, Kricka: Kísértetkastély, Pfitzner: A szív, Rabaud: Marouf, a kairói varga, Weinberger: Schwanda, a dudás). Az osztrák, illetve német operaélet koronázatlan királya az 1930-as években Richard Strauss. Remekművei állandó sikerdarabjai voltak a színházaknak, késői műveit pedig szinte kötelesség volt bemutatni. Angerer Margit az Egyiptomi Heléna bécsi bemutatóján Aithra nehéz koloratúrszerepét énekelte, de repertoárján szerepelt az Ariadné Naxosz szigetén Komponistája, valamint A rózsalovag Octavianja is. Ezekben az években a Salzburgi Ünnepi Játékok Richard Strauss védnöksége alatt működött, s általában a legkiválóbb bécsi szereposztásokkal örvendeztették meg nyaranta a látogatókat. Angerer Margit többször lépett fel ekkoriban Strauss szerepekben. A „bécsi Octavian” Londonban is sikert aratott, Brünnben és Berlinben is fellépett. Meglepően kevés, mindössze tizennyolc lemezfelvételéről tudunk, 1928 és 1933 között, ezek közül néhány Alfred Piccaverrel készített duett cd-n is hozzáférhető. A bécsi Hofoperből több izgalmas élő előadásrészlet is előkerült az elmúlt évtizedekben.Sőt, a Rákóczi induló című 1933-as filmben egy dalt is elénekel.
Angerer Margit, Bécs ünnepelt művésznője 1938-ben Londonba költözött, színpadi pályafutása ezzel véget ért. Az okokat ma már csak találgathatjuk. A származásával nem lehettek problémák, de milliomos férje szerepe az Anschluss után legalábbis vitatott. Azt sem tudjuk, hogy elváltak, vagy esetleg Gottfried is követte később Margitot. A művésznő néhány évig még fellépett koncerténekesként, majd tanított. A közszeretetnek örvendő asszony 1978. január 31-én influenza következtében hunyt el Londonban (kell-e említeni, hogy egyes feljegyzések szerint 1976-ban), nekrológja szerint 74 éves korában. Mint oly sok rejtély Rupp Margit életéről, ez is feltárásra vár. Gondosan gyűjtögetett kritikáit az 1927/28-as évekből egy jeles aukciósház 500 Fontért kínálta néhány éve. Talán a szerencsés nyertes többet tud arról a magyar énekesnőről, aki mindössze négy este lépett fel Pesten. Ma van a születési évfordulója. Hogy hányadik? Azt jótékony homály fedi.
