Kéméndy Jenő a Nemzeti Színház és az Operaház színpadi fölszerelésének nagyképzettségű művész-vezetője, az Operában néhány érdekes szcenikai újítást tervez, melynek előmunkálatait még a nyár folyamán elvégzik. Először is mozgó fényképpel akarja megoldani a walkürök lovaglásának színpadi problémáját. Erre a célra a cirkusz nyolc műlovarnője walkürnek fog öltözni, egy hatszáz méter hosszú feketével bevont palánk előtt elvágtatni, s erről mozgó fölvételt készít az Uránia fényképésze. A walküröket a szövegkönyv utasítása szerint külön-külön, párosával és végül nyolcas csoportban fogják lefotografálni. A fekete háttérrel fölvett alakok sötét felhőre vetítve, a levegőben való száguldás teljes illúzióját ígérik. Ugyancsak mozgóképen fogják fölvenni a Sába királynője utolsó fölvonásának délibáb-jelenését, a sivatag fölött tükröződő karavánnal. A karavánt, tevével, elefánttal, lovakkal szintén a cirkusz igazgatója állítja össze. Azonkívül a rajnai sellő úsztatásának teljesen új módját találta föl Kéméndy, mely tökéletesebb lesz a bayreuthi és a müncheni eljárásnál. Azt A Rajna kincse első jelenetében fogják alkalmazni.
Budapesti Hírlap, 1904. július 7.
