Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Caruso Parasztbecsület és Bajazzók az Operában – külön utakon

Parasztbecsület és Bajazzók az Operában – külön utakon

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Talán negyed évszázadonként volt az Operaház történetében akkora sikersorozat, mint ami a Parasztbecsület 1890. december 26-i magyarországi bemutatóját követte. Az évad végéig húsz előadást kellett tartani Mascagni remekművéből, a következő szezonban harminckétszer ment az egyfelvonásos. Akkoriban még nem volt a színháznak évadokra előre tervezett repertoárja, a napi – heti műsor érzékenyen követte a közönségigényt, különben üresen állt volna a színház. A premier sikere elsősorban Gustav Mahlernek köszönhető, akinek rövid pesti főzeneigazgatói működésének a Ring első két darabajának bemutatása mellett éppen a Parasztbecsület színrehozatala volt a legjelentősebb tette. Mahler az elsők között fedezte fel az opera értékeit, így Budapesten játszották először Olaszországon kívül. Noha a kritika hűvösen fogadta a Parasztbecsületet, a közönség azonnal a verizmus hatása alá került. A Magyarországi bemutatón Santuzzát Szilágyi Arabella, Lolát Ábrányiné Wein Margit, Turiddut Szirovatka (Balta) Károly, Alfiót Veress Sándor, Luciát Henszler Helén énekelte. A produkció 1912-ig folyamatosan műsoron volt, számtalan új beállóval. Rotter Gizella, Vasquez Italia, Komáromy Mariska, Lantes Assunta, Kaczér Margit, Schiff Etel, Bartóky Matild, Diósyné  Handel Berta, Koncsek Mariska, Stoll Gizella, Krammer Teréz, Berts Mimi, Szamosi Elza és Haselbeck Olga Santuzzát, Francesco Signorini, Francesco Runcio, Julius Perotti, Arányi Dezső, Kertész Ödön, Vincenzo Larizza, Werner Alberti, Henry Prevost, Váradi Emil, Giovanni Lunardi és Pichler Elemér Turiddut, Várady Sándor, Beck Vilmos és Mihályi Ferenc, Zádor Dezső Alfiót. Az előadásba rengeteg vendégművész mutatta meg tudását, közülük Gemma Bellincioni, Lili Lejo, Wyns, Emmy Destinn és Maria Labia a nevesebbek. A 100. Parasztbecsületet 1895. október 30-án tartották, a jeles előadást maga a zeneszerző vezényelte. A 200. alkalomra se kellett sokat várni, 1911 novemberében volt.

- hirdetés -

Nagyon érdekes, hogy ma már alig tudjuk elképzelni a Parasztbecsületet Bajazzók nélkül. Pedig a két opera nagyon sokáig külön úton járt. Bolond lett volna a színház két olyan operát együtt adni, amelyek külön-külön is teltházakat vonzottak. A Parasztbecsült bemutatóján a csárdás című balettel szerepelt egy estén, de volt olyan, hogy a Traviata vagy a Sevillai borbély után is előadták, sőt volt olyan az 1930-as években, hogy Maria Jeritza és Németh Mária a Salome címszerepe után Santuzzát is elénekelték. Először 1893 decemberében ment együtt a két verista dráma, de utána ismét évekig kerülték egymást. A Parasztbecsületet először 1912. október 10-én újították fel, vagy legalábbis porolták le. Ekkor Sebeők Sári, Marschalkó Rózsi, Környei Béla, Rózsa S. Lajos és Fodorné Aranka közreműködésével valóban világszínvonalon szólalhatott meg az opera. Később vezényelte az előadást Szikla Adolf, Egisto Tango, ifj. Ábrányi Emil, Fleischer Antal, Mascagni és Failoni. Santuzzaként Szamosi Elza, B. Nagy Ida, Palay Matild, Kroó Margit, Záborszkyné Ilona, Bihóy Zóra, Maria Jeritza, Walter Rózsi, Szalay Ilona és Huber Etel, Turidduként Gábor József, Giuseppe Taccini, Pilinszky Zsigmond, Alfred Piccaver, Szentmihályi Tibor és Somló József.

A Parasztbecsület színpadképe (1930)
A Parasztbecsület elő igazi felújítására a bemutató után majdnem 40 évvel, 1930. január 23-án került sor, ismét közös estén a Bajazzókkal. Mindkét darabot Szemere Árpád rendezte és Fleischer Antal vezényelte, a díszleteket és a jelmezeket a 25 éves Oláh Gusztáv tervezte. A produkció időtállónak bizonyult: 37 éven keresztül megszakítás nélkül szerepelt a színház repertoárján. A felújításon a szerepeket Relle Gabriella, Sándor Mária, Halmos János, Palló Imre és Virág Ilona énekelték. A világháború végéig  Bodó Erzsi, Gyenge Anna, Németh Mária, Huszka Rózsi, Felice Hüni-Mihalcsek, Szilvássy Margit, Perényi Gabriella, Némethy Ella, Ebe Stignani, Rigó Magda és Kováts Jolán énekelték Santuzzát, Pataky Kálmán, Laurisin Lajos, Szűcs László, Benjamino Gigli (1934-ben és 1937-ben a Városi Színházban), Helge Roswaenge, Laczó István és Király Sándor Turiddut, Svéd Sándor, Losonczy György, Lendvay Andor, Maleczky Oszkár és Jámbor László Alfiót.
 
Három évvel a Parasztbecsület viharos sikere és egy évvel a Fritz barátunk viszonylagos kudarca után, 1893. március 28-án mutatta be a színház a Bajazzókat. A karmesteri pulpitusnál ezúttal Erkel Sándor állt, akinek ez lehetett a legmodernebb opera, melyet vezényelt. A magyarországi premier szereposztása: Canio: Francesco Signorini, Nedda: Vasquez Italia, Tonio: Ódry Lehel, Beppo: Dalnoki Béni, Silvio: Beck Vilmos. Az előadás egészen 1930-ig megszakítás nélkül szerelt az Operaház repertoárján. Az első évad végéig tizenötször, a következő szezonban tizenkilencszer játszották el Leoncavallo remekművét. A 100. előadásra 1901 októberében, a 200.-ra 1914 májusában, a 300.-ra 1926 novemberében került sor. A Bajazzók produkciót maga Leoncavallo is megtekintette, nem sokkal a bemutató után, 1893 novemberében, Mascagni pedig el is vezényelte egyszer a Bajazzókat, 1924-ben.
A produkció hosszú élete alatt sokszor kicserélődött a szereposztás. Caniót énekelte Szirovatka (Balta) Károly, Julius Perotti, Arányi Dezső, Vincenzo Larizza, Werner Alberti, Déri Jenő, Karel Burian, Henri Prevost, Brozel Fülöp, Georg Anthes, Giovanni Lunardi, Környei Béla, Szántó Gusztáv, Peter Unkel, Ocskay Kornél, Hubert Leuer, Laurisin Lajos, Székelyhidy Ferenc, Peter Raiceff és Halmos János, Neddát Ábrányiné Wein Margit, Sz. Bárdossy Ilona, Pewny Irén, Gemma Belloncioni, Ambrus Zoltánné, Szoyer Ilonka, Stoll Gizella, Sigrid Arnoldson, Emmy Destinn, Joksch Irma, Bendiner Heddy, Rédei Szidi, Maria Labia, Hajdú Ilona, Serák Mariska, Palay Matild, Walter Rózsi, Elisabeth Schumann, Dömötör Ilona, Halász Gitta és Relle Gabriella, Toniót Manheit Jakab, Várady Sándor, Leo Fumagalli, Dalnoki Viktor, Zádor Dezső, Beck Vilmos, Rózsa S. Lajos, Farkas Sándor, Pogány Ferenc, Taurino Parvis,, Palló Imre és Marcel Journet, Beppót Kiss Béla, Kertész Ödön, Gábor József, Pichler Elemér, Kertész Vilmos, Toronyi Gyula és Somló József, Silviót Takáts Mihály, Mihályi Ferenc, Szemere Árpád, Pogány Ferenc, Dános Árpád, Pusztai Sándor, Palló Imre és Svéd Sándor. Az előadásokat Márkus Dezső, Benkő Henrik, Szikla Adolf, ifj. Ábrányi Emil és Pető Imre vezényelte. A szereplők végtelen felsorolásába a neves külföldi művészek is bekerültek, de rajtuk kívül számtalan énekes, elsősorban olasz tenorista lépett fel Budapesten, hiszen Canio szerepében mindent meg lehet mutatni, amit a századforduló közönsége látni szeretett.
A Bajazzók színpadképe (1930)
A Bajazzók első felújítására 1930. január 23-án került sor, egy estén a Parasztbecsülettel. Ekkor Halmos János (Canio), Walter Rózsi (Nedda), Palló Imre (Tonio), Somló József (Beppo) és és Svéd Sándor (Silvio) énekelték a főszerepeket, de még a két pór egy-egy mondatos szerepére is a pályakezdő Losonczy György és Ney Dávid vállalkozott. Az idő ezen a produkción se fogott, egészen 1967-ig játszották. A világháború előtt bemutatkozott Canióként Laurisin Lajos, Székelyhidy Ferenc, Tihanyi Teszler Tivadar, Laczó István és Helge Roswaenge, Neddaként Relle Gabriella, Gyenge Anna, Orosz Júlia, Halász Gitta, Dobay Lívia és Szabó Gizella,Tonióként Marcel Journet, Szende Ferenc, Farkas Sándor, Losonczy György, Lendvai Andor és Jámbor László, Beppóként Sárdy János, Udvardy Tibor és Szabó Miklós, Silvióként Hámory Imre, Csóka Béla, Bartos Miklós és Reményi Sándor.
Fotók: Operaház Emlékgyűjtemény

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X