Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Caruso Stravinsky az Operaházban

Stravinsky az Operaházban

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A budapesti közönség Stravinsky művel először valószínűleg a Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertjén találkozott. A Tűzijátékot 1920-ban Dohnányi Ernő vezényelte. Ötévnyi szünet után robbantak be az orosz származású komponista művei a magyar zeneéletbe, sőt 1926-ban maga Igor Stravinsky játszotta a Zeneakadémián a Zongoraversenyét, majd 1933-ban egy teljes szerzői estet vezényelt a Vigadóban. A szerző művei – elsősorban a három legnépszerűbb balett, és azok szvitjei – a hazai zenekarok állandó repertoárdarabjaivá váltak.

Az Operaházban először a Petruska került színre, 1926. december 11-én Brada Ede koreográfiájában, a Balerínát Ptasinszky Jozefin, Petruskát Andor Tibor, a Mórt Brada Rezső táncolta ekkor, az előadást Rékai Nándor vezényelte. A balettet két évvel később, 1928. december 14-én követte az Oedipus Rex. Az oratórium-opera látványvilágáért ismét Oláh a felelős, a karmester megint Rékai. Az előadást – megy mindössze hatszor ment – Márkus László rendezte. Oedipus: Závodszky Zoltán, Iocaste Budanovits Mária, Creon és a Hírnök Szende Ferenc, Tiresias Székely Mihály, a Pásztor Somló József, a Magyarázó Toronyi Gyula volt. Az Olaszországban élő Milloss Aurél 1933-ban készítette el az Operaház részére a maga Petruska változatát, melyben a címszerepet is eltáncolta. A Balerinát ekkor Vécsey Elvira, a Mórt Brada Rezső alakította.
A világháború után szintén a Petruskával kezdődött a Stravinsky előadások sora. A koreográfus ezúttal Jan Cieplinski volt, a díszleteket Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte, Ferencsik János vezénylet. Az 1946. decemberi felújításon Csinády Dóra, Sallay Zoltán és Vashegyi Ernő táncolta a főszerepeket. A francia Janine Charrat 1948-ban egy teljes balett-estet készített az Operaház művészei számára. Az este egyik száma a Kártyajáték volt, mely Kenessey Jenő vezényletével tizenegyszer volt látható. Vashegyi Ernő 1949-ben dolgozta át a Petruskát. A korábbi látványvilágban ezúttal Pásztor Vera, Vashegyi és Rab István alakította a főszereplő hármast. Az Odry Színpadon 1958-ban Láng István: Pathelin mester című operájának ősbemutatójával együtt került színre A katona története. A stúdió-előadást Huszár Klára és Makai Péter rendezte, Géczy Éva koreografálta, Varga Pál vezényelte. Kristóf Károly fordítását Tallós Endre mondta el. Az Ördögöt Zilahy Győző, a Katonát Péter László, a Királylányt Bánki György táncolta. Modern-est keretében került először Pesten színpadra a Le sacre du printemps, 1963. március 21-én. Eck Imre koreográfiájában az Embert Kun Zsuzsa és Lakatos Gabriella táncolta, Az előadásokat Tóth Péter és Kórodi András vezényelték. A Petruska és a Tűzmadár Mihail Fokin-féle ősváltozata 1966-ban, az Erkel Színházban Konsztantyin Bojarszkij betanításában volt először látható. A Balerinát Lakatos Gabriella és Kaszás Ildikó, Petruskát Sipeki Levente és Perlusz Sándor, a Mórt Péter László és Zilahy Győző, a Tűzmadarat Kun Zsuzsa, Kékesi Mária és Ugray Klotild, a Cárevicset Havas Ferenc, Dózsa Imre és Sterbinszky László, a Királylányt Menyhárt Jacquline és Gombkötő Erzsébet, Kascsejt Koren Tamás és Pethő László táncolta.
Markó Iván Tűzmadárként
1973. december 21. több mint piros betűs ünnep a magyar balett-történelemben. Ekkor mutatták be Budapesten a francia koreográfus-zseni, Maurice Béjart három alkotását, A Tűzmadarat, a Le sacre du printemps-t és a Webern zenére készült Opus 5-öt. Először szökött friss levegő szökött a vasfüggöny mögé, szembesítve a közönséget és a szakmát azzal, hogy milyen irányba tart a 20. század második felének nemzetközi balett élete. A két Stravinsky koreográfia népszerűségére jellemző, hogy másfél évtized alatt több mint száztíz előadást értek meg, az első két évadban huszonkétszer, majd tizenötször lehetett eljátszani őket. A Pierre Dobrievich által betanított darabokat Erdélyi Miklós és Pál Tamás, majd Sándor János, Ligeti András és Kovács János vezényelték. A Tűzmadarat Markó Iván, Dózsa Imre, Keveházi Gábor, ifj. Harangozó Gyula, Lőcsei Jenő, Jezerniczky Sándor és ifj. Nagy Zoltán táncolták. Markó, mint a XX. Század Balettjének szólistája vendégként is többször hazatért, de a Béjart együttes másik kiválósága, Michael Denard is bemutatkozott a címszerepben. A Sacre Kiválasztott lányát Pártay Lilla, Szumrák Vera, Gábor Zsuzsa, Sebestény Katalin, Csarnóy Katalin, Bán Teodóra, Hágai Katalin és Végh Krisztina, párját Dózsa Imre, Keveházi Gábor, Erdélyi Sándor, Szakály György, és vendégként Jorge Donn, Daniel Lommel és Lovas Pál táncolhatta. A 20. század másik meghatározó koreográfusa, George Balanchine legendásan jó kapcsolatot ápolt Stravinsky-el: A szerző több mint egy tucat művét táncba öltötte, melyek közül talán a legfontosabb az 1928-ban keletezett Apollo. Balanchine egyik főműve 1977 decemberében jutott el Budapestre. A balett 43 előadást ért meg, a címszerepet Dózsa Imre, Keveházi Gábor, Lőcsei Jenő és vendégként Michael Denard táncolta. Az Apollót két évvel később követte az Agon, mely 22-szer volt látható.
Apolló: Dózsa Imre
Stravinsky egyetlen egész estés operáját, A léhaság útja címmel 1980. május 2-án mutatták be, Róna Frigyes fordításában. Az előadást Mihály András vezénylete, Mikó András rendezte, a díszleteket Forray Gábor, a jelmezeket Makai Péter tervezte. A mű szerepeiben a színház fitalam művészei léptek fel: Polgár László (Truelove), Csengery Adrienne (Anne), Gulyás Dénes (Tom), Gáti István (Nick Shadow), Komlóssy Erzsébet (Lúdanyó), Seregélly Katalin (Török Baba), Korcsmáros Péter (Árverező) és Meresi Miklós (Ápoló). Az előadás egyetlen évadot ért meg, kilencszer volt látható.
Komlóssy Erzsébet és Gáti István A léhaság útjában
Az harmincöt év nem bővelkedett Stravinsky újdonságokkal. Barbay Ferenc Tűzmadár koreográfiája 1997-ban négyszer ment az Erkel Színházban. A szvitre készült férfikettőst Csonka Roland és Kun Attila, illetve Jurányi Patrik és Bajári Levente táncolták. Vidnyánszky Attila 2007 decemberében Stravinsky-estet rendezett a Thália Színházban, melyen A róka és a Mavra operaházi bemutatója után a Színművészeti Főiskolások által előadott Katona története szerepelt. Az est 12 előadást ért meg. Nem volt sokkal szerencsésebb a 2008-ban bemutatott Menyegző sem. Bozsik Yvette koreográfiája nyolcszor szerepelt az Operaház műsorán.
Fotók: Operaház Emlékgyűjtemény

- hirdetés -
- hirdetés -

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X