A nemzetközi zenei élet jelentős koncerttermeiben, zenekaraival és fesztiváljain valósultak meg programok a Cziffra György-emlékév keretében. A szakma egy emberként ünnepelte a Mestert, és a közönségsiker is egyértelműen bebizonyította, hogy a romantikus gondolkodásmód újra hódít a klasszikus zenében. Cziffra György nevével sikerült fókuszba állítani a koncerttermekben az improvizatív stílust és a Liszt Ferenc által képviselt előadói attitűdöt. Balázs János művészeti vezetésével a jelentős francia, angol, svájci és olasz együttműködések a jövőben is folytatódnak, így az unikális magyar zenei örökség népszerűsítése további nemzetközi színtereken valósulhat meg.
Az Emlékév célja bemutatni Cziffra György életének és munkásságának szellemi és művészi örökségét, népszerűsíteni azt a Liszttől eredő stílusirányzatot, amit képviselt, nagyobb hangsúlyt fektetni a hangversenytermekben a romantikus zongorajáték és az improvizáció hagyományaira, illetve felhívni a figyelmet a fiatal művészek támogatásának fontosságára. Ezt a missziót egy nagyszabású, több országon átívelő programsorozattal valósították meg a szervezők.
Az elmúlt másfél évben 17 országban, 43 városban több mint 100 eseménnyel tisztelegtek a világhírű zongoraművész előtt. Az Emlékév tervezésekor Balázs János az értéket és nyitottságot határozta meg az eseményfolyam filozófiájaként. A nyitottság jelentette a koncertek zenei műfajainak sokszínűségét, ugyanakkor a programtípusok változatos összeállítását is. Jelentős fókusz került a fiatalokra: a magyar tehetségek hazánk mellett Bécstől Prágán át Londonig mutathatták be tudásukat, a nagyvilág fiatal generációjának legtehetségesebbei pedig a magyar közönségnek mutatkozhattak be.
A hangversenyek mellett ősbemutatók, emlékérme, könyvmegjelenés, zenei versenyeken való szereplés, fiatalok nemzetközi bemutatkozása, képzőművészeti kiállítások, mesterkurzusok, zenetudományi konferencia, falfestmény, tudományos eredmények, zenetörténeti előadások, szakmai konferenciák, edukációs események színesítették a programpalettát, és olyan kreatív ötletek is megvalósultak, mint a Szent István Parkban zongorabillentyűket ábrázoló virágkompozíció, vagy a Batthyány-téri Cziffra-falfestmény, amelyekkel nemcsak a klasszikus zene iránt érdeklődők, hanem a széles nagyközönség figyelmét is sikerült ráirányítani az ünnepi eseményekre.
Az összefogás erejével számos nagy nemzetközi projekt született. Cziffra élete utolsó szakaszában Senlis mellett több országban hozott létre alapítványt a fiatal művészek támogatásának céljából. A nemzetközi hálózat ötletéből napjainkra már csak két alapítvány működik: a senlis-i Fondation Cziffra és a bécsi Cziffra Stiftung. Elsőként velük karöltve indultak el az együttműködések, majd ezt követően a legjelentősebb hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel, helyszínekkel közösen hívtak életre számos eseményt. Szintén a szakmai együttműködéseknek köszönhetően számos nemzetközi fesztivállal sikerült szorosabbra fűzni a kapcsolatot, ennek eredményeképpen neves hazai művészek közreműködésével valósultak meg hangversenyek, kiállítások Európa-szerte.
2021. február 9-én a pandémia miatt online vette kezdetét a Cziffra György-emlékév eseménysorozata, a nyitóeseményt rekordszámú néző követte élőben a Zeneakadémia nagyterméből, ahogyan a további eseményeknek is jelentős volt az össznézőszáma. Az Emlékév koncertjei összesen személyesen mintegy 100.000 embert értek el, az egyéb köztéri eseményeken, televízión vagy online pedig további több százezer ember csatlakozhatott az Emlékév programjához.
Az Emlékévnek köszönhetően számos kutatási eredmény jött létre az MMA MMKI-val együttműködésben megrendezett tudományos konferencián, amely online kiadvány formájában elérhető később is az utókor számára. A Liszt Ferenc Nemzetközi zongoraversennyel együttműködve – azáltal, hogy a verseny programjában kötelezően elő kellett adni egy Cziffra-átiratot – számos fiatal zongorista repertoárjába kerültek bele ezek a remekművek. Az Emlékév komoly nemzetközi elismerést is hozott: Balázs János ImprovisArt címen kiadott, többek között saját átiratait is tartalmazó lemeze elnyerte New Yorkban a Music International Grand Prix első helyezését, valamint közönségdíját is.
Eötvös Péter a következő 100 év zeneszerető közönségének örökül hagyva a Cziffra-megemlékezést, megkomponálta munkássága első zongoraversenyét, a Cziffra Psodiát, amit azóta Budapesten, Párizsban és Genfben is bemutattak.
November 5., Cziffra György születésnapja immáron hagyományosan az év kiemelt zenei ünnepe, hiszen Balázs János zongoraművész ezen a napon 15 éves kora óta koncertekkel emlékezik meg a Mesterről. Tavaly, a centenáriumi ünnepség keretében a Francia Rádió Zenekarának hangversenyén hallgathatta meg a közönség a Müpában a fent említett Eötvös-művet Balázs János és Lukács Miklós szólójával.
2022. november 5-én szintén kiemelt programmal emlékezik meg az emlékév sorozata a jeles évfordulóról. A Zeneakadémia Nagytermében együtt lép fel négy Kossuth-díjas művész, akik külön-külön is a zene szabadságát képviselik munkásságukkal: a Womex-életműdíjas Lakatos Mónika roma énekesnő, Dresch Mihály fúvós zenész, Szakcsi-Lakatos Béla és Balázs János zongoraművészek. Ezen a jeles napon megtörténik majd a varázslat a színpadon; a klasszikus zene a népzene a jazz és a cigányzene fúziójából egyszeri és megismételhetetlen produkció születik. Az est Cziffra Györgyöt és az improvizáció művészetét ünnepli. Az előadók egymás stílusában, a műfaj sokszínű lehetőségeit előtérbe helyezve, új zenei világot teremtenek.
Cziffra György világhírű zongoraművész 100. születésnapját Magyarország Kormánya hivatalos emlékévvé nyilvánította, 2021-ben pedig az UNESCO felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába. A Cziffra György-emlékév a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásának köszönhetően valósult meg, Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész művészeti vezetésével.
