Dalkímia – a csendtől a számig. Weyer Balázs interjúsorozatában a zenei aranycsinálás receptjét keressük. Vendégeink a magyar zeneipar kiemelkedő alakjai, témánk pedig a legkülönbözőbb és legkülönlegesebb magyar számok, slágerektől a népzenéig, oláh cigány daloktól a sanzonokig. A következő adás vendége ezúttal Rostás Mihály Mazsi. A podcast előzetesét augusztus 19-én 15 órától hallgathatjátok meg a Papageno Facebook-oldalán.
Mi az a szájbőgő? Miért kerüli a Romengo azokat a rossz sorsról szóló cigány dalokat? Milyen a világ egyik legelismertebb énekesével dalt írni?
Rostás Mihály Mazsi a kevés férfi zenész közé tartozik, akire gyakran valakinek a férjeként hivatkozunk: párja ugyanis Lakatos Mónika, a világszerte csodált énekesnő, aki tavaly a WOMEX Életműdíját is elnyerte.
Mazsi és Mónika a Romengoban, a Cigány Hangok formációban és duóként is együtt alkotnak. A Dalkímiában Weyer Balázs most ennek folyamatáról és a Kálé bálá című Romengo szám születéséről kérdezte Mazsit, és ezzel együtt sok más személyes téma, az oláh cigány zene világának részletei is felszínre jöttek.
A Dalkímia podcast legújabb részében a végtelen szerénységű, sziporkázóan intelligens zenész feleleveníti a korszakot, mikor magát tanította gitározni legelső, saját készítésű hangszerén. Visszaemlékszik, milyen vegyes érzései voltak, mikor Móni pillanatok alatt megálmodta a Kálé bála szám dallamát az általa pengetett alapra. Beszél arról, miért kerülik a Romengóban és duójukban az olyan cigány kesergőket, amik sorstalanságról szólnak, és hogy mi a véleménye a magyar cigány himnuszról. Mazsi arról is beszél: ő máig úgy érzi, a dalnak zsigerből, természetesen kell születnie, gyártani nem lehet.
A Dalkímia a Hangvető podcastje – Weyer Balázs interjúiban minden második héten együtt keressük a zenei aranycsinálás receptjét. A sorozat vendégei a magyar világ- és popzene olyan kiemelkedő alakjai, mint Tövisházi Ambrus, Csoóri Sándor Sündi, vagy épp Beck Zoli.
