Szeptember elején Székelyföldre és Barcaságra költözött a Muzsikál az erdő elnevezésű programsorozat. Kovászna Megye Tanácsának elnökével, Tamás Sándorral Ványolós-Albert Sarolta beszélgetett.
– A Muzsikál az erdő programsorozat egykor a Mátrából indult, most pedig már a határokon is túlnyúlik. Hogyan jutott el az esemény Erdélybe?
– A rendezvénysorozat megálmodója a magyarországi Muzsikál az erdő Alapítvány. Az első kiadását 2004 nyarán szervezték meg a Mátrai Művészeti Napok keretében, 2016-tól pedig már a földrajzi határokat is átlépte az esemény. Idén, Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter úr kezdeményezésére Székelyföld és Barcaság is bekapcsolódott a Kárpát-medencét felölelő, közösségformáló rendezvénybe, melynek célja a környezettudatos életforma népszerűsítése az erdő és a zene, a művészet erejével.
– Mi a jelentősége, hogy immár Székelyföld is kapcsolódott kezdeményezéshez?
– Kovászna Megye Tanácsa odaáll a jó és hasznos kezdeményezések mellé. A Muzsikál az erdő túlmutat egy egyszerű rendezvényen, hiszen közösségeket köt össze, családok számára nyújt hasznos kikapcsolódási és tanulási lehetőséget, környezettudatos életmódra nevel. Célunk, hogy az ilyen események által is közelebb hozzuk a természetjárást a háromszékiekhez, ezzel is szorgalmazzuk és népszerűsítsük a bakancsosturizmust, a tájaink, természeti értékeink megismerését.
– Hány helyszínen zajlottak az események és milyen zenei formációk léptek fel a rendezvényen?
– Kovászna, Hargita és Brassó megyében is egy-egy helyszínen Muzsikált az erdő szeptember 2-4. között. A családbarát rendezvényen határon túli és hazai előadóművészek klasszikus zenei és népzenei erdei koncertjeit hallhatták az érdeklődők, de voltak kézműves és természetismereti programok, szakvezetéses erdei séta, valamint gyerekeknek szóló tevékenységek is.
A Barcaságban, a brassói állatkert közelében rajtolt az esemény, ahol a zenei és gasztronómiai kínálatot egyaránt a multikulturalitás határozta meg. A Kovászna megyei rendezvényt a sepsibodoki Sütei-borvíz és az azt körülölelő erdőrészre terveztük, azonban az esős időjárás felülírta terveinket, és utolsó percben az oltszemi fogathajtó pálya szomszédságába kényszerültünk költöztetni a programokat, csakúgy, mint a Hargita megyei kollégák, akik a csíkszentkirályi Gesztena puszta helyett a csíkszentimrei Büdösfürdőn bonyolították le az eseményt. Ennek ellenére sikerrel zárult a rendezvénysorozat, hiszen, ahogy az esemény jelmondata is hangzik: Nincs rossz időjárás csak gyenge öltözék. Mi itt, Székelyföldön megtanultuk, hogy nem kell félni a rossz időtől, mert utána mindig jó idő következik.
Szép számú érdeklődő látogatott ki Oltszemre. Egyedi élményt nyújtott Sas Artúr és Ádám Julcsi Hangcsobbanás című, különböző hangtálak megszólaltatásával nyújtott zenés meditációs előadása. Az idén negyvenéves Szentegyházi Gyermekfilharmónia felemelő koncertje után a sepsibodoki Református Kamarakórus lépett fel. A délutáni órákban a kedvező időjárásnak köszönhetően Szokolay Dongó Balázs és a Corpus Harsona Quartet már az erdei amfiteátrumban kápráztatta el a közönséget. Az esti szórakozást a Fonó Zenekar, majd István Ildikó és barátainak koncertje és táncház zárta.
A nap folyamán olyan neves szakemberek előadásai is emelték a rendezvény színvonalát, mint Dr. Agócs Gergely, felvidéki származású népzenész, népzenekutató, az Erdélyben is népszerű Fölszállott a páva tehetségkutató zsűrije, valamint Dr. Csóka György, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa.
– Lesz folytatás?
– Igen, Székelyföld, Háromszék más térségeibe is el szeretnénk vinni a rendezvényt. Elsőrendű szempont, hogy hűek maradjunk a kezdeményezés eredeti céljához, hogy általa a természetközeliséget, környezetvédelmet népszerűsítsük a gyerekek és felnőttek körébe a zene által.
– Mitől volt más a Muzsikál az erdő Erdélyben?
– A Muzsikál az erdő amellett, hogy egyedi zenei élményt nyújtó, közösségszervező esemény, célja, hogy a legkisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után. Érdekessége, hogy tulajdonképpen rácsatlakozik egy régi székelyföldi, ma már néhol feledésbe ment szokásra. A háromszéki faluközösségek, köztük Sepsibodok fiatalsága az 1940-es években rendszeresen szervezett majálist a közeli tisztásokon, erdőszéleken. Ha innen tekintjük, ez egy régi hagyomány újraélesztése a helyi közösségeinkben.
– Milyen társintézmények vettek részt a szervezésben?
– A Kovászna megyei program szervezői és partnerei: Kovászna Megye Tanácsa, Agrosic Közösségek Közti Társulás, Muzsikál az Erdő Alapítvány, Környezetvédelmi Minisztérium, Bodok Község Önkormányzata, helyi erdészetek, szakmai szervezetek, a Kovászna Megyei Hegyimentő Közszolgálat, Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola, valamint a Vadon Egyesület.
– Beváltotta a rendezvény a hozzá fűzött reményeket?
– A Muzsikál az erdő első székelyföldi kiadásán fő célunk volt, hogy érzékenyítsük a helyi közösséget az esemény iránt, megismertessük és népszerűsítsük. Aki az idein részt vett minden bizonnyal várja a folytatást, és jó hírét viszi. A visszajelzések azt igazolják, hogy sikeres rendezvényt tudhatunk magunk mögött.
