Idén a Csíki Játékszín a házigazdája a romániai magyar színtársulatokat összefogó Magyar Színházi Szövetség (MASZIN) egyhetes szakmai seregszemléjének, a MAFESZT-nek, amelyen öt színház mutatkozik be tíz előadással. A résztvevő színházak között szerepel a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Szigligeti Színház és a csíkszeredai Csíki Játékszín.
A legkisebbektől a legnagyobbakig minden korosztályt megszólító színházi program a magyar kultúra napján, január 22-én startol egy sokszínű válogatással, amely az elmúlt évad reprezentatív előadásait tartalmazza, így városunk közönségének lehetősége lesz arra, hogy egy héten keresztül kiváló előadásokat és művészeket láthasson, akik rendkívül sokat tesznek a magyar kultúráért és színházért.
A fesztivált a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának vendégelőadása, a Bocsárdi Lászlórendezésében színpadra állított Amphitryon nyitja. A Molière nyomán Heinrich von Kleist által írott, csavarokkal teli vígjáték az istenek gonosz játékának kiszolgáltaott szerelmesekről mesél majd.
A Bende Zsuzsanna és Vladimir Anton rendezésében látható Gubanccal várjuk a legkisebbeket: a látványos, szerethető bábokkal és fülbemászó dalokkal készült előadás remek beszélgetési alap bármely korosztály számára az ítélkezésről, a címkéktől való megszabadulás nehézségeiről, a szavak mindkét irányba ható gyógyító, mágikus erejéről.
Előbb a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vendégelőadása, a Marco Augusto Chenevierrendezte A Nagy Hagyma vonultat fel számtalan különleges képességű embert, majd Tar Mónika idézi meg remek érzékkel és természetességgel a magyar irodalom egyik legsajátságosabb, kulturális értelemben talán legönazonosabb műfaját. A Balázs Attila rendezésében készült Napnak húgával, ragyogó csillagval című előadás nem csak az előadott szöveg szintjén, de a zenén keresztül és vizuálisan is képes megteremteni a ballada világát és annak meghatározó szimbólumait.
A nagyváradi Szigligeti Színház a fesztiválon első körben a Csinibaba című zenés előadással mutatkozik be: a történet középpontjában bizonyos értelemben az 1962-es Ki mit tud? áll. Igazi szórakozás, nevetés, együtt éneklés vár a közönségre. A Tímár Péter által rendezett- és Márton Gyula által írt film eredeti, színpadi változatát Novák Eszter rendezésében láthatja majd a közönség.
A nagyváradi Liliput Társulat Fazekas Mihály klasszikusának bábszínpadra írt változatával, a Lúdas Matyival érkezik hozzánk. A zenés vásári játékot Lélek Sándor Tibor írta és rendezte: a mese régi, de a megközelítés módja merőben új.
Boris Vian Birodalomépítők, avagy A Schmürz című drámája alapján fizikai színházi őrületet hoz a Nagyvárad Táncegyüttes. A Györfi Csaba rendező-koreográfus által színpadra álmodott darab egy eszeveszett hajsza, melyben szereplőink a túlélés reményében egy jobb élet felé rohannak.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház előbb egy titokzatos láda megtalálására hív, amiről mindenki beszél: a Szabó Attila rendezésében megtekinthető Az öreg király hagyatékából hamarosan kiderül, hogy miféle kincset is rejt az a bizonyos láda. Ezt követően a világhírű francia bohózatszerző, Georges FeydeauZsákbamacskáját láthatják a felnőtt nézők, amely a Tomcsa Sándor Színház és a kézdivásárhelyi Udvartér Színház közreműködésében áll színpadra: a Barabás Árpád rendezte vígjátékban őrületes szerelmi viszonyok kavarognak, senki sem tudja, ki kit szeret, ki kinek udvarol, mindenkinek tetszik valaki, de folyamatosan félreértésekbe bonyolódnak, és velük együtt mi is.
A fesztivált a Csíki Játékszín Koldusoperája zárja: a viharos érzelmek és még annál is viharosabb érdekek között lavírozó piti bűnözők, álkoldusok és utcalányok zajos, szenvedélyes és korrupt alvilági birodalmába kalauzoljuk nézőinket. A brechti hagyományból kiindulva Szőcs Artur rendező és alkotócsapata egy sajátos elidegenítő effektussal dolgozó, szerelemmel, feszültséggel és mai alakokkal teli, különleges humorú előadásban idézik meg Brecht alakjait, miközben Kurt Weill közkedvelt dalai is felcsendülnek.