Kezdetét vette az új színházi évad a Tamási Áron Színházban. Az augusztus 20-án, kedden tartott évadnyitó társulati gyűlésen Pál-Ferenczi Gyöngyi igazgató röviden összefoglalta a 2024/2025-ös évad terveit, másnap pedig elkezdődtek Shakespeare A vihar című darabjának próbái Bodó Viktor rendező irányításával.
„Továbbra is szeretnénk nagyokat álmodni, és olyan alkotókkal együtt dolgozni, akik kihívást jelentenek számunkra, akik által fejlődni tud a társulat és ezáltal a közönségünk is” – indította a gyűlést az igazgatónő.
Új és régi előadások
Öt új előadás készül a 2024/2025-ös színházi évadban, melyek közül kettőt magyarországi neves rendezők állítanak színpadra. Bodó Viktor Shakespeare A vihar című darabját rendezi, ifjú Vidnyánszky Attila pedig az évad utolsó produkcióját, melynek címe egyelőre még ismeretlen. Újra együtt dolgozik a társulattal a marosvásárhelyi Barabás Olga rendező is, aki Csehov művei alapján készítette el a Mikor lesz nyár? című előadás szövegkönyvét. Bocsárdi László Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című drámáját állítja színpadra, majd ugyancsak ő viszi színre azt a különleges koprodukciót, mely a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház fennállásának 40. évfordulója alkalmából kerül bemutatásra a sepsiszentgyörgyi egykori figurás színészek közreműködésével.
Az új darabok mellett műsoron marad az elmúlt évad összes előadása – Iráni konferencia, Chicago, Jégtorta, A Lourcine utcai gyilkosság, Kurázsi és gyerekei –, és néhány még korábbi produkció, az Oxigén, Tóték, Gyévuska, Hullámzó vőlegény valamint a Jack Cole dalaiból című koncertszínházi előadás is.
Turnék, vendégjátékok
Az igazgatónő hangsúlyozta, hogy nagy sikerük volt az augusztusi gyulai és gyergyószentmiklósi kiszállásoknak, majd elmondta, hogy az idei évadra is terveznek előadáscseréket, tárgyalásban vannak a székelyudvarhelyi, csíkszeredai, szatmárnémeti és a marosvásárhelyi színházzal is. További kiszállások is lesznek, először szeptember elején utazik Budapestre a társulat az Iráni konferenciával, amit a Városmajori Szabadtéri Színpadon játszanak, majd hazafelé Szatmárnémetiben is bemutatják ugyanezt az előadást. Az Oxigént a budapesti Nemzeti Színházban játssza a társulat, ezenkívül részt vesznek a Szatmárnémetiben zajló Interetnikai Színházi Fesztiválon, de más határon túli és erdélyi vendégjátékokra is készülnek, előadáscseréket is terveznek.
Október 16–22. között idén is miniévadot tart a színház, mely rendezvény tavaly nagy közönségsikernek örvendett, és szakmai szempontból is fontos, hisz ilyenkor adódik lehetőségük a színházkritikusoknak, színházigazgatóknak, fesztiválszervezőknek megtekinteni a sepsiszentgyörgyi előadásokat.
Bodó Viktor első próbája
Augusztus 21-én, szerdán kezdődtek el Shakespeare A vihar című darabjának próbái a nagyterem színpadán, ahol 2008-ban, a TAMper2 fesztivál alkalmával Bodó Viktor két előadását is láthatta a sepsiszentgyörgyi közönség, a Ledarálnakeltűntem és a Holt lelkek – Tokhal vonóval című előadásokat, mely vendégjátékokra és a közönségtalálkozókon elhangzottakra is máig emlékszik a rendező. Mint elmondta, az elmúlt években többnyire Németországban dolgozott, és olyan előadásokat készített, amelyekben nagyon hangsúlyos volt a látvány, a technika, de ezek kissé háttérbe szorítják a színészt. Ugyanakkor mindig jó időben le kellett adnia a terveket, mely gyakorlatnak számos előnye van, de kordába szorítja az alkotói szabadságot, és most újra olyan előadást szeretne készíteni, amelyben a színészi erő, színészi jelenlét és a kreativitás a legfontosabb. „Ahogy a rutin elkezdte kiölni az alkotói játékkedvet, és elkezdett eltűnni belőlem a fegyelmezetlenség, kissé unalmassá vált a dolog, egyre kevesebb örömet leltem a munkáimban” – fogalmazott. A közelmúltban azonban alkalma volt rabokkal is dolgozni egy börtönben, és ott ismét rádöbbent arra, hogy a színház képes jobbá tenni az embereket, és nagyon egyszerű eszközök is elegendőek ahhoz, hogy csodák történjenek a színpadon.
Bevallása szerint nagyon ritkán, tíz évente egyszer-kétszer szokott úgy darabot találni egy előadáshoz, hogy belelapoz egy szövegbe, és egyből megfelelőnek találja, A viharral pedig ilyen élménye volt. Nem is látott még belőle semmilyen előadást, csupán egy próbát, gyermekkorában. Hangsúlyozta: fontos lenne, hogy kiaknázzák a humort Shakespeare meséjéből, de a társulattól eddig látott előadások és a tavasszal itt tartott workshopja alapján úgy gondolja, ez nem lesz nehéz feladat. A fordító Nádasdy Ádám is megosztotta gondolatait az alkotócsapattal online.
