A 2024-es HERBSTGOLD Fesztivált szeptember 11-22. között nyolcadik alkalommal rendezik meg a kismartoni Esterházy-kastélyban. Szeptember 13-án a walesi bariton, Bryn Terfel Gerald Finzi, Franz Schubert és Claude Debussy műveiből válogat dalestjén, ez alkalomból kérdeztük őt.
– Bár szerencsére nem kell önt bemutatnunk a magyar közönségnek, de mégis elmesélné, hogy milyen inspirációból lépett énekesi pályára?
– Nem sokat kell gondolkoznom ezen a kérdésen, mondhatjuk, hogy ez a véremben van, hiszen az egész családom, a felmenőim vagy templomokban, vagy pedig kórustagként mind nagyon szerettek és szeretnek énekelni. Így aztán kíváncsiságból már én is nagyon korán dalra fakadtam, és számos regionális versenyen mérettettem meg magam. Persze volt egy mögöttes gondolatom is.
Azt reméltem ugyanis, hogy ha sikeres leszek, akkor lesz egy kis zsebpénz-kiegészítésem, amiből vehetek majd egy bőrfocit és hozzá egy pár új rögbimezt is. A tervem bevált. Pár évvel később felvételt nyertem a neves londoni művészeti egyetemre, a Guilhall Schollba, ahol öt évig tanultam. A kemény munka gyümölcse a húszas éveim elején érett be, amikor is megkaptam a BBC Cardiff Singer of the World Award díját, ez volt az áttörés. És persze a találkozás, majd a későbbi közös fellépések az elképesztő Dmitrij Hvorosztovszkijjal…
– Jelenleg mely dalok tartoznak repertoárjának kedvencei közé?
– Basszbariton énekesként az ember elég hamar falakba ütközik. Sokáig Mozart számított nagy kedvencemnek, éveken keresztül az ő művei vezettek a listámon, de aztán sajnos váltanom kellett. Szívesen énekeltem volna komoly Verdi-hősöket, például Rigolettót, Boccanegrát vagy Jagót, de be kellett látnom, hogy a hangom még nem érett ezekre a szerepekre, és meg kellett elégedjek kedvenc Falstaffommal. A Wagner-hősöket alakítva, például Wotanként, vagy Sachs, Wolfram és a Bolygó hollandi szerepeiben azt éreztem, hogy mintha csak nekem írták volna őket. Amennyiben megfelelő az időzítés, ezek a tökéletes szerepek egy basszbaritonnak.
– Erzsébet királynő több díjjal is elismerte munkásságát, és III. Károly koronázásakor is énekelt. Hogy emlékszik vissza ezekre az alkalmakra?
– A díjak óriási megtiszteltetések nem csak számomra, hanem az egész családom és az egész csapatom, munkatársaim számára is. Mélyen megérintett, hogy III. Károly koronázási miséjén walesi nyelven elénekelhettem a Kyrie-t, hiszen a származásom az identitásom fontos része. A Kyrie mellett egy új szerzeményt is előadhattam, melyet a királyi családban mindenkinél nagyobb klasszikus zenerajongónak számító, és számos zenei intézmény vezetőségének oszlopos tagja, az egykori walesi herceg, Károly rendelt erre az alkalomra. Nem sokáig gondolkoztam a felkérésen.
– A legfrissebb, tengerészdalokat tartalmazó albumára is inspirálóan hatott származása?
– Mindenképp! A Tengeri dalok (Sea Songs) című új albumom biztos sokakat meglepett, de már gyerekkoromtól kezdve a klasszikus repertoár mellett mindig énekeltem népdalokat is. Ezúttal nem csak a walesi tengerészdalokat rögzítettük felvételeinken, hanem angol, ír, új-zélandi, bretagne-i, valamint a Shetland- és a Bahama-szigetekről származó dallamokat is. Némelyikük, például a The Wellerman, a Whiskey Johnny vagy a Drunken Sailor kis történeteket mesélnek el, én pedig nagyon szeretem bennük, hogy rajtuk keresztül megismerkedhetünk a tengerészek mindennapjaival.
Különös örömmel tölt el, hogy a fiatal generációt is meg tudjuk szólítani ezzel a műfajjal. A TikTok-on és más közösségi fórumokon nagy sikerük van az ún. ShantyTok-oknak. Mindez jól mutatja ezeknek a daloknak az időtlenségét, és azt is, hogy az idei HERBSTGOLD mottójához illeszkedve, képesek generációtól függetlenül elcsábítani hallgatóságukat.
