Mire egy zenész kikerül az oktatási intézményből, már évek hosszú munkája, gyakorlás, versenyek, koncertek sokasága van mögötte. Merre induljon tovább, mire van szüksége még a sikerhez? Hogyan talál rá egy menedzser, mit tehet meg egyedül is a karrierje elindításához? Meczner Vera művészmenedzserrel, a Gradus Művészügynökség vezetőjével, a FOCUS on You mentorprogram egyik mentorával beszélgettünk.
– A művészethez értek, de jó lenne, ha valaki a biznisszel is foglalkozna – gyakran hangzik el ez a mondat klasszikus zenével foglalkozó zeneszerzőktől, előadóművészektől. Mit gondolsz erről a megközelítésről, különösen, ha pályakezdő fiatalokról van szó?
– Én azt gondolom, hogy ez a mondat messze nem elég gyakori. Magyarországon még kevesen gondolják így, és ennek legfőbb oka az, hogy a művészeti oktatási intézményekben nem hangzik el a tanárok, mesterek részéről. Nem edukálják ezekre a gondolatokra a leendő művészeket. Ehhez szükség lenne nyilván megfelelő számban olyan szakemberre is, aki a menedzsment oldalt képviseli. Amíg nem adott, a művészeknek kell ezzel foglalkoznia. Ami a pályakezdőket illeti, azt gondolom, az lenne a legnagyszerűbb, ha ők már a karrierjük elején szembesülnének ezzel, és megtanulnának együtt dolgozni egy menedzsmenttel, ügynökséggel, impresszárióval.
– Klasszikus zenével is foglalkozó menedzserként nyilván számtalan megkeresést kapsz zenészektől, hogy vállald el a képviseletüket. Mi kell ahhoz, hogy egy menedzser felfigyeljen egy fiatal tehetségre?
– Nem mernék az összes menedzser kollégám nevében nyilatkozni, de én három dolgot szoktam mérlegelni, ha valaki megkeres. Az első az illető szakmai tehetsége – ezen nincs mit magyarázni. Számomra nagyon fontos a szimpátia: hogy látom-e, mi jól fogunk tudni együtt dolgozni. Végül ugyanennyire fontos, hogy az illető értse és akarja ezt az együttműködést, erős legyen a motivációja. Természetesen mérlegelem azt is, hogy az együttműködés a saját portfóliómba beleillik-e szakmailag, tudok-e valóban hozzáadni a karrierjéhez.
– Mi történik ezután? Ha mindezen szempont teljesül, és a zenész és menedzser egymásra találnak, hogyan kell elképzelni egy ilyen együttműködést? Miben tud segíteni egy menedzser és mit vár a zenész oldaláról?
– Az együttműködés alapja mindenképpen a bizalom kell legyen, emberi, szakmai és anyagi oldalról is. Egy menedzser minden művésznek másban tud segíteni. A segítség nagyban függ a művész személyiségétől, és a karrierszakaszától is. Teljesen mást igényel egy visszahúzódó alkotóember, mint egy jóval extrovertáltabb előadóművész. Ugyanígy: másban tudsz segíteni egy pályakezdőnek, mint egy befutott, ismert előadóművésznek. Amiben talán én a legtöbbet tudok általában adni a saját ügyfeleimnek, azok leginkább a stratégiai, tehát a karrier rövid-, közép- és hosszútávú céljaihoz illeszkedő döntések mérlegelése, átbeszélése, kialakítása. Persze a kapcsolati tőkével is sokat tud az ember segíteni. Az biztos, hogy nem lehet minden művészre ugyanazt a sémát ráhúzni.
– Említetted, hogy még viszonylag alacsony Magyarországon a menedzserek száma, bár ez növekszik a képzéseknek köszönhetően. Amíg eljön az ideális menedzser, milyen képességekre és készségekre van szüksége egy fiatal zenésznek a zenei üzleti életben való boldoguláshoz? Mit javasolsz, milyen tudással vértezzék fel magukat a zenei teljesítményük mellett, hogy a karrierjük előmozduljon? Mi az, ami menedzser nélkül is hasznos lehet, és ha van, akkor ezt az együttműködést elősegítheti?
– A legfontosabb talán az, hogy ő – nemcsak mint művész, hanem mint ember – megfelelően álljon hozzá a dolgokhoz. Például, ha meghívják valahova, akkor pontos, megbízható legyen, azaz a hozzáállása ne akadályozza abban, hogy egy újabb meghívást kapjon. Senki, de különösen egy pályakezdő, még ha kiemelkedő is szakmailag, nem engedheti meg magának, hogy késsen a próbáról, ne legyen maximálisan felkészült, vagy éppen csak napokkal később, vagy egyáltalán ne válaszoljon egy e-mailre. Emellett jó, ha felvértezi magát marketing, gazdasági, jogi ismeretekből, de ez már természetesen extra energiát igényel.
– A FOCUS on You programban éppen ezzel foglalkozunk, hogy minél több fiatal zenésznek meglegyenek ezek a képességei, tudása, ami segít az elindulásban. Ennek része egy mentorprogram, ahol klasszikus zenével foglalkozó zeneszerzők és előadóművészek saját zenei projektjük kidolgozásán és megvalósításán dolgoznak személyre szabott módon, egy szakmai mentor és szakértők segítségével. Az idei évfolyamban mentorként működsz közre, mentoráltad Molnár Viktor zeneszerző. Mit találsz a legizgalmasabbnak ebben a feladatban?
– Viktor egy rendkívül tehetséges, komplexen gondolkozó művész, aki figyelemre méltó tudatossággal építi a pályáját. Nagyon határozott elképzelései vannak, így mindenképpen az lesz a legizgalmasabb feladat számomra, hogy miként tudom segíteni az észrevételeimmel, ötleteimmel a munkásságát úgy, hogy közben az ő elképzelései mentén haladjunk. A kortárs zeneszerzők világa amúgy is közel áll hozzám, hiszen 9 éve vagyok Bella Máté, Erkel és Bartók-Pásztory díjas zeneszerző menedzsere, második éve dolgozom Szentpáli Roland többszörös Artisjus-díjas alkotóval, illetve a Studio 5 zeneszerző csoport projektjeit viszem négy éve. Így Viktor projektterve kimondottan olyan anyag, amely az én szakmai érdeklődési körömhöz közel áll.