A Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál megálmodói hagyományteremtő céllal hívták életre az Alpok és a Dinári-hegység által körbevett régió, e különösen gazdag kultúrájú területen élő magyarság és a szomszéd népek nagy zenei ünnepét, melynek egyik legfontosabb küldetése a Kárpát-medencében élő zenészek együttműködésének elősegítése és fiatal tehetségek felfedezése. Bonnyai Apolka zongoraművésszel, a fesztivál művészeti vezetőjével és alapítójával többek között a sokszínű programkínálatról és az esemény művészi hitvallásáról beszélgettünk, mellyel „szeretnék megmutatni a Kárpát-medence csodálatosan egyedi, mégis egybekapcsolódó zenei világát és világszínvonalú művészi teljesítményeit”.
– Miért tartja fontosnak, hogy a Kárpát-medence komolyzenei sokszínűségére felhívja a figyelmet?
– A Kárpát-medence hihetetlen gazdagságot mutat mindenben: természetben, népművészetben, népzenében, népköltészetben, történelmi-kulturális hagyományokban. Az itt kialakult népi kultúra – amely világviszonylatban is kiemelkedő jelentőséggel bír – környezetében megfogant és kiteljesedett komolyzene páratlanul sokszínű, az egész világon ismert és elismert. Méltán lehetünk büszkék klasszikus zenei hagyományainkra, zeneszerzőinkre és legkiválóbb előadóművészeinkre, mégis, a világban talán kevésbé ismert a Kárpát-medence művészeti jelentősége, az itt élő népek és alkotók határokat átlépő közösségi kulturális-művészeti összekapcsolódása, egymásra hatása, egyedisége.
– Van esetleg hangsúlyosabb célközönsége a fesztiválnak?
– Mi mindenkihez szeretnénk szólni, nincs kiemelt célközönség. Hiszünk a zene erejében, ahogy a mottónk is megfogalmazza: „A zene – egy komoly kapcsolat”. Természetesen örülnénk, ha a jövő generációja minél fiatalabb korban bekapcsolódna a komolyzene varázslatos világába. Ezt is szolgálja zenei versenyünk, mesterkurzusaink és a fiatalokat megszólító interaktív koncertünk.
– „A zene áthatol olyan falakon is, amelyek elsőként áthatolhatatlannak tűnnek…, a békétlenségek helyébe békét, együttmunkálkodást, az örök Jóba vetett hitet és megnyugvást hoz” – olvasható a fesztivál ars poeticájában. Milyen személyes tapasztalatai vannak mindennek igazolására? Miként látja általában a zeneművészet helyét és szerepét a jövő társadalmában?
– Debussy szavaival élve: „a zene az egyetlen olyan világnyelv, melyet bárki bárhol megérthet.” Nem kétséges, hogy a zene összeköt mindenkit, nemcsak zenei, hanem emberi értelemben is. Ez különös jelentőséggel bír a Kárpát-medence népei számára, hiszen sorsközösségünk, sokszor tragikus, ellentétek és ellentmondások által is meghatározott történelmünk fontossá teszi az együttgondolkodást, a kölcsönös megértést – mindennek egyik fontos területe a komolyzene. A zenével elmondható mindaz, amire a beszéd már nem képes, szavak nélküli kifejezését nyújtja az érzelmeknek, boldogságot és gyógyírt hoz a hangok csodálatos világával. Áthidalja és harmóniában oldja fel a különbözőségeket. Ahhoz, hogy a másik emberben meg tudjuk látni az örök Jót, a zene semmihez sem hasonlítható erőt, biztatást ad.
Számomra mindig azok a koncertek a különlegesek, ahol nemcsak a zene igazi lényege, a zeneszerző mondanivalója jelenik meg, hanem érezni lehet az Örökkévaló jelenlétét is. Az ember ilyenkor elfeledkezik minden gondjáról, bajáról-bánatáról, átlényegül, feltöltődik – szellemi és spirituális értelemben. Képletesen szólva „teli tarisznyával” távozik. Véleményem szerint, a jövő társadalmában is fontos helye és szerepe lesz a zeneművészetnek. Nagyon jó látni, hogy ma Magyarországon milyen nagy támogatottsága van a komolyzenének, mennyi érdekes, izgalmas és kiemelkedő művészeti esemény, fesztivál közül lehet válogatni. Ez a bőség azt eredményezi, hogy egyre többen kapcsolódnak be és szeretik meg a klasszikus zenét.
– Mely vezérfonal mentél épül fel a fesztivál koncertprogramja? A műsor összeállításában mit tartott leginkább szem előtt?
– Az alapvető koncepció az, hogy a Kárpát-medence különböző tájain született előadóművészek együttműködjenek egymással, és hogy a fesztivál koncertprogramja a Kárpát-medencéhez kötődő zeneszerzők művei köré épüljön. Ebben a gondolatiságban a nyitókoncerten az évfordulós komponista, Mozart művei szólalnak meg, aki maga is merített a már akkor is oly sokszínű Kárpát-medencei kultúrkörből, míg a fesztivál zárókoncertjén „a három nagy magyarként” is emlegetett zeneszerző, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László művei csendülnek majd fel. Természetesen megemlékezünk Liszt Ferencről is egy Liszt-emlékest keretében, a budapesti Régi Zeneakadémián, de tisztelgünk az évtizedeket Eszterházán töltő Joseph Haydn előtt is egy zenetudományi előadással egybekötött régizenei koncerttel. Hallhatók lesznek még többek közt Goldmark Károly, Hubay Jenő, Dohnányi Ernő, Weiner Leó, Eötvös Péter, George Enescu, Eugen Suchoň, Márton István és kevéssé ismert felvidéki szerzők, Albrecht Sándor, Rajter Lajos és Szíjjártó Jenő művei is.
Az I. Kárpát-medencei Nemzetközi Zongoraverseny is megrendezésre kerül a fesztivál keretében – itt hadd említsem meg, hogy számomra a fesztivál különlegessége abban is áll, hogy nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, ismeretátadásra.
– Milyen koncepció mentén választották ki a nemzetközi zsűri tagjait? Milyen szerepe lehet egy pályakezdő zeneművész életében az effajta megmérettetéseknek, illetve hogyan segíthetik a fiataloknál a reális pályakép és énkép kialakulását a neves versenyek szakmai zsűrijének kritikai észrevételei, útmutatásai?
– A fesztiválnak négy alappillére van: a hangversenyek mellett rendezünk mesterkurzusokat, egy zenetudományi konferenciát Solymosi-Tari Emőke szervezésében és sor kerül az említett I. Kárpát-medencei Nemzetközi Zongoraversenyre is, hiszen nagyon fontosnak tartjuk a fiatal tehetségek felfedezését, támogatását, bevezetését a zenei világba. A zsűrizés egy rendkívül felelősségteljes feladat. A zsűrielnök, valamint a zsűritagok személye meghatározó jelentőségű egy fiatal versenyző életében, ezért igyekeztünk a legkiválóbb művész-tanár egyéniségeket megnyerni a Kárpát-medence országaiból.
Minden bemutatkozási lehetőség fontos, rövid és hosszú távú motivációt ad egy zenét tanuló fiatal számára, sőt, döntő is lehet az élete további irányára nézve. A versenyen való részvétel mérföldkő lehet a szakmai teljesítmény, az emberi hozzáállás tekintetében, továbbá a verseny adta kiemelkedési lehetőség is hatalmas ösztönző erővel bír.
