Még nincs egy évtizede, hogy gyönyörűségesen megújult a pápai barokk Esterházy-kastély. Amikor a blogger először járt ott, még könyvtárlátogatóként léphetett be falai közé, s a barokk kápolnában ülhetett le jegyzetelni… Azóta a városi könyvtár elköltözött, s az épület hatalmas felújításon esett át. Ma Magyarország egyik legszebb és legegyedibb élményt nyújtó főúri kastélymúzeuma.
Történetéről érdemes elmondani, hogy a korábban itt állott végvár helyére épült, részben annak alapfalai, kövei felhasználásával. A régi várat az 1740-es évektől Esterházy Ferenc (1683-1754) tárnokmester kezdte átalakítani Franz Anton Pilgram tervei alapján. A barokk várkastély felépítése 1784-re fejeződött be Esterházy Ferenc fia, Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspök idejében Fellner Jakab, majd Grossmann József vezetésével.
Az U alakú, egyemeletes épület a versailles-i palota nyomán elterjedt francia kastélytípus képviselője. Barokk pompájú, kőkorláttal és stukkós mennyezettel díszített lépcsőházát gyakran hasonlítják a pozsonyi Nyáry-palota híres lépcsőházához. A díszterem vagy Nádor-terem az emeleten található. Itt van a Pápa városát az 1700-as évek közepén ábrázoló nagy festmény. A kastély csodálatos architektúrájú tere a kápolna, dísze Joseph Ignaz Mildorfer Krisztus mennybemenetelét ábrázoló festménye.
Ez a többnyire fényképekből összeállított videó szép áttekintést ad az épületről:
A végvár, majd a kastély több korban is kapcsolódott a magyar, illetve az európai zenetörténethez.
1535 után Pápa földesura Török Bálint lett. Bár többnyire Szigetváron tartotta udvarát, tartózkodott Pápán is. Őt szolgálva többször is megfordult a régi végvárban Tinódi Sebestyén.
Élete utolsó éveiben gyakran tartózkodott a várkastélyban Esterházy Ferenc (1715–1785) kancellár, az építtető Esterházy Ferenc tárnokmester másik fia, Eszterházy Károly egri püspök testvére. Ferenc gróf fiatal korában a bécsi társasági élet egyik kedvence volt. A császár is nagyon kedvelte az életvidám fiatalembert, akire a hölgyek a Quin-quin becenevet ragasztották. A bécsi pletyka úgy tudta, hogy Hugo von Hofmannsthal róla mintázta Octavian alakját Richard Strauss számára írt opera-librettójában, a Rózsalovagban. Ezt Harmonia caelestis című könyvében Esterházy Péter is említi. A franciás becenév, amely kedves csirkefogót, selymát jelent, többször el is hangzik az operában.
Érdemes megjegyezni Esterházy Ferencről, hogy 1752 és 1754 között ó volt a bécsi udvari színház intendánsa, s ebben a minőségében nemegyszer saját zsebéből pótolta a színház veszteségeit. Szabadkőművesként is ismert volt, mint a „Három kánon” páholy tagja. 1785-ben az ő, és egy másik páholytag (August von Meklenburg-Strelitz) gyászszertartására írta Wolfgang Amadeus Mozart – maga is szabadkőműves – Szabadkőműves gyászzene (K 477=479a) című zenekari darabját.
1846 nyarán tíz napon át vendégeskedett a kastélyban Otto Nicolai (1810-1849). A harmincas évei közepén járó német zeneszerző akkoriban Bécsben élt, a Kärntnertor Színház karmestere és császári udvari karnagy is volt. Ez utóbbi minőségében filharmonikus hangversenysorozatokat rendezett, amelyhez zenekart alapított. Ennek a formációnak utóda ma a világ egyik legjobb zenekara, a Bécsi Filharmonikusok, emiatt Bécsben máig nagy tisztelet övezi Nicolai nevét. A karnagy-zeneszerző eközben saját színháza számára írt operáján, az oly híressé vált A windsori víg nőkön is dolgozott. Éppen az 1. felvonás fináléjánál tartott, amikor elkövetkezett színházában a nyári szünet. Egy odavalósi növendéke révén került Pápára, az Esterházy-kastélyba, ahol tíz napot töltött gróf Esterházy Károly (1794-1856) vendégeként. Mint ő maga írta naplóbejegyzésében, egy csinos szobát kapott, és ott fejezte be vígoperája 1. felvonását. Ez az a jelenet, amikor Falstaff udvarlása kis híján katasztrófával végződik, mert a féltékeny férj elől a „víg nők” ruháskosárba bújtatják, s a Temzébe borítják.
A részletet meg is nézhetjük filmes feldolgozásban:
Műve ősbemutatójára 1849-ben Berlinben került sor, ugyanis Nicolai 1847-ben oda költözött át Bécsből. Ám az eltelt évek erőn felüli munkája megbosszulta magát és a premier után két hónappal, 39 éves korában elhunyt…
Ezek voltak a pápai kastély történetéhez fűződő zenei csemegék.
2015 óta a kastély felújítva, teljes pompájával fogadja a látogatókat, akik egészen egyedi, élő tárlatvezetéssel járhatják végig az egykori arisztokrata lakosztályokat, beleértve a kápolnát és az ősök arcképcsarnokát.
A blogger nemrég járt ott, azért is, hogy fényképezzen már majdnem kész posztja számára. Ám olyan nagy volt az élmény a látványhoz társult szépséges irodalmi és zenei momentumokkal, hogy teljes figyelmet igényelt, s a futólag elkattintott képek bizony a nyilvánosság számára használhatatlanok lettek… Így a kastély hivatalos honlapjáról és Facebook oldaláról válogatott illusztrációkat. A facebookon tették közzé az utolsónak megmutatott kis videóklipet is, az élő idegenvezetés pillanataival. Ugye hogy nem szabad kihagyni egy látogatást?
Források:
- Németh Adél – Szabó Lajos: Pápa. Bp. Panoráma, 1989
- Pápa. Szerk. Sz. Farkas Aranka. 2. kiad. Veszprém–Bp. Magyar Képek, 2000
- Kövy Zsolt: A református egyház szerepe Pápa város életében. = Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Pápa Város Önkormányzata, 1994
- Szakály Ferenc: Pápa a török korban. = Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Pápa Város Önkormányzata, 1994
- Berényi László: Galánthai és fraknói gróf Esterházy Ferenc kancellár. Egy magyar államférfi a 18. század utólján. = Eszterházy Károly emlékezete. Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 2000
- Esterházy Péter: Harmonia caelestis. Bp. 2000, Magvető (139. p.)
- Köchel, Ludwig: Cronologisch–tematisches Verzeichnis sämtlicher Tonwerke Wolfgang Amade Mozarts. Leipzig, Breitkopf&Härtel, 1969
- Kruse, Georg Richard: Otto Nicolai in Ungarn. = Pester Lloyd 1909. 12. 07. nr. 289.
