Szerző: Kocsis Katalin

Mozart életét 25 éves korában egy legendás fizikai inzultus osztotta két meghatározó szakaszra: a salzburgi hercegérsek szolgálatában eltöltött időszakra és szabad művészként leélt bécsi évtizedére. Ez az inzultus Bécsben történt, a Német Lovagrend székházában, ahova ma látogatunk. Az épület Bécs központjában található, alig két perc sétára a Stephansdomtól, melynek tornya bebólogat az udvarára…. A forgalmas belvárosi utcáról nézve fel sem tűnik, milyen hatalmas komplexum: két lakószárnya között gótikus, két emeletet átfogó ablakokat látunk; mögöttük a lovagrend temploma van, amelyet a mi Szent Erzsébetünk tiszteletére szenteltek fel. A rend a XII-XIII. század fordulóján telepedett meg Bécsben, rendháza kezdettől ezen a helyen állt.…

Tovább

Salzburgban, a Nonnberg apácazárdájában volt novícia Maria von Trapp, aki a róla és családjáról szóló A muzsika hangja miatt világhírű lett. Nonnberg a csodálatos fekvésű város, Salzburg egyik „házi” hegye. Jártunk már együtt itt, akkor Konstanze Mozart nyári villáját látogattuk meg. Már akkor írtam, hogy arrafelé sétálva elhaladunk egy másik zenei emlékhely mellett. Ma ezt a helyet látogatjuk meg, ami alig néhány évtizede mondható zenei emlékhelynek. Ugyanakkor nem akármilyen történelmi emlékhely, hiszen több, mint egy ezredévre tekinthet vissza! Ez a hely nem más, mint a Nonnberg hegynek is nevet adó apácazárda, mely attól vált zenei emlékhellyé, hogy itt volt novícia…

Tovább

A bloggal már nem egyszer jártunk Bussetóban, a Pó-síkságon fekvő pici városban, amelyet Verdi tett világhírűvé. Ma is oda látogatunk el: célpontunk a városka központja, Verdiről elnevezett tere a történelmi Roccával, benne a zeneszerző nevét viselő színházzal és előtte a monumentális emlékművével. Ha ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy Verdi ifjúkorának legfontosabb színhelye, a Barezzi-ház ott van éppen szemben, s kis nézegetés után az is kiderülhet, hogy az Orlandi-palota, ahol legutóbb jártunk, sincs messzebb, mint két percnyi séta. A Rocca középkori eredetű, majd a 19. században neogótikus stíliusban átalakított kastély. Hosszú évszázadokon át a várost uraló Pallavicini család székhelye volt. 1543-ban…

Tovább

Jártunk már Bussetóban, a Párma közelében található kisvárosban, amely világhírnevét az egyik szomszéd faluban született és itt tanult, felnőtt életét itt megkezdő Giuseppe Verdinek köszönheti. Verdi korai éveit megismerhettük a bloggal a Barezzi-házba látogatva. A legutóbbi posztban pedig esküvőjének voltunk tanúi a hozzá közeli kis templomban. Ott már elmeséltem, milyen tragikus véget ért házassága pártfogója, a tehetős bussetói kereskedő lányával. Kicsi gyermekei és Margherita halála utáni feneketlen fájdalmából az alkotás lendítette ki. Egy sikertelen vígopera után a milánói Scala színpadán 1842-ben színre került Nabucco egycsapásra megváltoztatott mindent, Verdi híres lett, s anyagi gondjai is megszűntek. A szíve is kezdett ébredezni:…

Tovább

Bussetóban, az Oratorio della Santissima Trinita templomban esküdött egymásnak örök hűséget Giuseppe Verdi és Margherita Barrezzi. Busseto, az alig 7000 lakosú kisváros a csodálatos, sokarcú Itália legjellegtelenebb fertályán, a Pó-síkságon fekszik, Párma közelében. Bár dicsekedhet néhány történelmi épülettel (talán nincs is olyan olasz település, amelyik nem), mint város sem igazán jellegzetes. Minden bizonnyal ő is, a környéke is kimaradna a turisták útvonalából. Ám van egy név, ami nagyon sokakat ide vonz az egész világból. Ez a név Verdi, aki egy közeli kicsike faluban, Le Roncoléban született. Bussetóba apja már gyerekként elhozta, hogy büszkélkedjen vele a kisváros legtehetősebb polgárának, a zenekedvelő…

Tovább

Sopron egyik legszebb épületéhez, a rózsaszínben pompázó barokk Bezerédj-házhoz egy, mondhatni, tényleg rózsaszínű történet fűződik, úgy is mondhatnánk: Slachta Etelka és a fiatal Liszt Ferenc gáláns soproni kalandja. De nézzük először magát a házat! Középkori alapokon épült, mai alakját 1710 körül kapta. A Festetics családtól 1833-ban vette meg idősebb Bezerédj István, Sopron vármegye főjegyzője. Fia, Bezerédj Pál meghívására érkezett 1840. február 17-én Sopronba a 29 éves, de már európai hírnévnek örvendő Liszt Ferenc, hogy hosszú szünet után, külföldről először hazatérve abban a városban is adjon hangversenyt, ahol csodagyerekként először lépett közönség elé. Ez volt az a koncertje, amelyet az irodalomtörténet…

Tovább

Hamburgban emlékmű jelzi Brahms szülőházának helyét: a Speckstrasse és a Caffamacherreihe utcák találkozásánál állt az épület. A Google Térkép nem mutatja pontosan, így képernyőfotón is megmutatom, a helyszínt nagy lila csillaggal jelöltem meg. Tömegközlekedéssel a 2-es metró (U2) Gänsemarkt megállójától jutunk el leghamarabb a helyszínre. Itt, a Speckstrasse és a Caffamacherreihe utcák találkozásánál emlékművet állítottak, amely jelzi Brahms szülőházának helyét. Dietrich Fischer-Dieskau, a tudós énekművész Brahms-életrajzában így jellemezte ezt a környéket és az akkori környezetet: „Brahms 1833. május 7-én Hamburgban, a Schlüters Hof 24-es számú házban látta meg a napvilágot. A ház az úgynevezett »Gängeviertel«-ben állt, kicsiny, sötét udvar hátsó…

Tovább

A neoreneszánsz stílusú háromemeletes épület gróf Andrássy Gyula palotája volt. Az 1870-es évek második felében épült Linzbauer István tervei szerint. Belső berendezését Rippl-Rónai József tervezte. A Thék bútorgyár  bútorai mellett értékes műtárgyak, kárpitok, faliszőnyegek díszítették. Falain magyar szecessziós művészek és klasszikus mesterek (Rembrandt, Rubens, Monet és mások) alkotásai sorakoztak. A műkincseket 1945-ben Moszkvába szállította a Vörös Hadsereg. Sétáljanak a Várnegyedben, ismerjék meg a környék zenetörténeti emlékeit! A Kataliszt blogban megismerhettük a Budavári Palota építéstörténetét és a Mátyás király előtti időszak zenei életét. A második rész bemutatta Mátyás udvarát, ezt követte a Jagello-kor zenéje, majd Haydn budai működésével foglalkoztuk, végül pedig a 19-20. századot foglaltuk össze. Ebből a cikkből…

Tovább

1947-től 1982-ben bekövetkezett haláláig Budán, a Krisztina körút 17. szám alatti, eredetileg egyemeletes ház első emeletén, a bal oldali lakásban élt Bartók Béláné Pásztory Ditta. Húszéves zeneakadémiai hallgató volt, amikor feleségül ment a nála két évtizeddel idősebb Bartók Bélához. Egy fiuk született, Péter. A házaspár a terjedő fasizmus elől az Egyesült Államokba távozott. Bartók ott hunyt el 1945. szeptember 26-án. Felesége úgy döntött – édesanyja miatt is –, hogy hazatelepül Magyarországra. Eleinte öccsénél lakott Budapesten, majd Miskolcra költözött nagynénjéhez. Ott kezdett el újra gyakorolni Bartók bombázásokat átvészelt zongoráján. Ezekről az időkről nagyon részletesen mesél Volly István az Életünk folyóirat 1984/8.…

Tovább