Párkai István, a Zeneakadémia professor emeritusa, aki tanárként, egyetemi tankönyv írójaként, minősítő hangversenyek zsűrielnökeként a mai napig meghatározó egyéniség, 1928. június 30-án született Budapesten.
Párkai István a Zeneakadémia gyakorló iskolájának növendéke volt, zongoratanári oklevelet 1953-ban kapott. Zeneakadémiai tanárai közül Somogyi Lászlóra, Weiner Leóra és Mihály Andrásra emlékszik legszívesebben.
1950-1955 között karmesterképzőre járt Somogyi László növendékeként. Párkai István később felkérték egy-egy karvezető csoport tanítására, majd Vásárhelyi Zoltán tanársegéde lett. Később a karvezetés tanszakon adjunktus, docens, egyetemi tanár lett. Jelenleg is aktív, professor emeritusként továbbra is az intézmény oktatója.
Párkai István nevéhez főződik a Liszt Ferenc Kamarakórus alapítása, aminek 30 éven keresztül volt karnagya. A kórussal sok európai országban és az Egyesült Államokban is fellépett. Nagy érdeme van abban, hogy a kórusok repertoárja új magyar művekkel, köztük a mindenkori legfiatalabb zeneszerzők alkotásaival, ugyanakkor kortárs külföldi komponisták darabjaival gazdagodhatott.
A hatvanas években amatőr kórusok és zenekarok élén is jelentős vállalkozások fűződtek Párkai István nevéhez. Így például Purcell Dido és Aeneasának és Gluck Alkesztisz című operájának hangversenyszerű előadása.
Később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kórusának vezetőjeként szólaltatta meg többek között Liszt Ferenc és Kodály Zoltán nagyszabású karműveit.
(Via Zeneakadémia, Muzsika, Papageno)