Pejtsikné Párdányi Judit nyugdíjas zenetanár és karnagy 84 éves volt.
Pejtsikné Párdányi Judit 1939. november 3-án született. Tanulmányait a fővárosban végezte: 1946-tól a III. kerületi Általános Iskolában, 1954-től a Bartók Béla Konzervatórium zeneelmélet-szolfézs szakán, 1958-tól a Zeneakadémia középiskolai énektanár-karvezetés szakán tanult.
Diplomája megszerzése után két évig Sopronban az Állami Zeneiskola és Zenetagozatos Gimnázium tanára, kórusvezetője volt. 1965 óta Kecskeméten élt. 2000-ig a Kodály Iskola vezető tanára volt, közben kilenc évig a Kecskeméti Óvónőképző Intézetben tanított.
Pejtsikné Párdányi Judit a Kodály-koncepció lényegét a következőképp foglalta össze:
„Most már talán meg tudom fogalmazni, mi lehetett, mi volt vagy mi az, ami Kodályt Kodállyá tette. Nagyon érdekelt már kezdő tanár koromban, hogy miért foglalkozunk ennyit a pentatóniával? A pentatónia tulajdonképpen egy nagy szekund és egy kis terc: l,-d (kis terc), d-r (nagy szekund) és akkor megismétlődik egy kvinttel följebb: m-s (kis terc), s-l. Kodály fantasztikusan tudta anélkül, hogy bármikor is tanított volna kicsiket, hogy ha a pentatóniát tudják, és a pentatónia tiszta, akkor attól fogva minden tiszta. A pentatónia pedig nem más, mint egy aranymetszés. A 333 gyakorlatok végig és a további Kodály gyakorlatok szintén az ötfokúságban, a magyar ötfokúságban mozognak; a 333 mellett az Ötfokú zene és a nagyon nehéz kétszólamúságok: a 77, 66, 55, 44, 33, 22. Kodály tudta, hogy nem mindegy, aki tanításra és komponálásra vállalkozik, hogy mit tanít, miért azt tanítja. A nagy műveket meg kell alapozni, hogy azoknak hallgatósága is legyen. És ezt a fantasztikus logikát, ahogy ő ezeket a nagyon-nagyon egyszerű kis gyakorlatokat a legnehezebbekig megcsinálta, és tulajdonképpen ezeknek az éneklését szoktuk Kodály-módszernek mondani. Ezt a hihetetlen logikát Kodály a kórusműveiben is megtartotta, hogy az egészen egyszerűtől az egész komplikáltig vezet. Kodály egész munkásságában a legkisebbtől a legkomplikáltabbig, a legnehezebbig mindenben a mívesség van jelen. És ezért hívják talán a Kodály-módszert Kodály-módszernek, mert a lényeg az, hogy bárki elkezdheti, és bárhova eljuthat az ő apostoli összeszedettségével és a műveinek az ilyetén való felépítettségével. Számomra Kodály a teljesség: mint ember, mint zeneszerző, mint példamutató, mint életformát közlő, mindenkire gondoló és az egyik legnagyobb magyar.”
(A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámot.)
