Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Pro Progressione a Kreatív Európa program egyik legsikeresebben pályázó magyar szervezete. Hosszú lenne felsorolni, hogy a 2014-2020-as időszakban hány projekt fűződött a nevükhöz. Mi lehet a sikerük titka? Erről kérdeztük Petrányi Barnát, a Pro Progressione ügyvezetőjét.
A Pro Progressione már a Kreatív Európa program elődjében, a 2007-től 2013-ig tartó Kultúra keretprogramban is aktív szereplő volt: a Beyond Front@ magyar partnereként fiatal kortárs táncosok érvényesülését segítették. Sikerüket többek között a Success Story (sikertörténet) címke is bizonyítja, amit a legeredményesebb projekteknek ítél meg az Európai Bizottság. A Kreatív Európa program 2014-es indulása óta a Pro Progressione a kortárs tánc mellett a Journey to the Beginnings és az ECHO II társszervezőjeként a kulturális örökség művészeti interpretációjával, a Polyphony, a MOST és a HoME társult partnereként zenével is foglalkozik, valamint épp előkészítik a környezet- és természetvédelmet célzó projektjüket. A nagyszabású Stronger Peripheries partnereként pedig a Balkán művészeti-kulturális életének fejlesztésére koncentrálnak.
A Kreatív Európa program egyik prioritása a szélesebb közönség bevonása a kultúrába, ami a Pro Progressione számára is fontos szempont. Az aktív helyi részvételre épülő 2018 és 2019 között megvalósított Play! MOBILE keretében művészek, valamint színházpedagógiával és -technológiával foglalkozó szakemberek segítségével vidéki helyszíneken hoztak létre színdarabokat, minden esetben az ott élők közreműködésével. „A kétéves projektek számunkra mindig egy kutatási folyamattal kezdődnek: megismerjük a településeket és a helyi viszonyokat, a lakosokat, és törekszünk arra, hogy érdemben integráljuk őket a programba. Ezután jött létre tizenkét helyszínen tizenkét különböző alkotás, ezek mind egy-egy helyi történetből indultak ki, a helyiek ötletei alapján. Sokkal fontosabb számunkra, hogy hányan vettek részt az alkotási folyamatban, mint hogy hányan látták az előadást” – tudtuk meg Petrányi Barnától. 2020-ban újabb támogatást nyertek egy nemzetközi együttműködés vezetőiként, hasonló témában: a What’SAP a közösségi művészet jó gyakorlatait térképezi fel.
Minden projekt egy tanulási folyamat is egyben, a Play! MOBILE-ból például megtanulták, hogy a művészeti megvalósítást szigorúan el kell választani a szervezési feladatoktól: aki részt vesz a színdarabban, annak nem lehet a feladata a vacsora megszervezése. Ugyanígy elválasztható a projektmenedzsment a gyakorlati megvalósítástól, azaz a turnémenedzsmenttől, hiszen másfajta szakértelmet igényel a pályázatírás és az elszámolás elkészítése, mint a projektben felmerülő gyakorlati teendők (szállásfoglalás, vendégek kísérése, utazásszervezés stb.) elvégzése.
A Pro Progressione mindig olyan partnerekkel dolgozik együtt, akikkel már régóta ismerik egymást, megbíznak egymásban, esetleg már találkoztak is egy vagy több korábbi együttműködés kapcsán. Petrányi Barna kiemelte, hogy a partnerek között elengedhetetlen a folyamatos, élő kapcsolat. „Koordinátorként nem elég, ha kiosztom a feladatokat, és azt mondom a partnernek, hogy faragj ki egy téglát május 31-re, majd május 30-án felhívom, hogy kész-e a tégla. Mindegy, milyen felületen, de szükség van élő kommunikációra. Most, hogy a személyes találkozókat a járvány miatt nem tudjuk megtartani, kéthetente két órában mindent megbeszélünk egymással. Ezek a videohívások időmenedzsment szempontjából még hatékonyabbak is, mint a többnapos partnertalálkozók.” Azt is megjegyezte, hogy akivel már a pályázáskor is problémákba ütköznek, például az online felületek kezelésével vagy a szükséges dokumentumok beszerzésével kapcsolatban, azzal valószínűleg később, a megvalósítás során sem lesz zökkenőmentes az együttműködés.
„Egy évre előre készülünk a pályázati felhívásokra, már most tudjuk, mivel fogunk egy év múlva pályázni. Az ötlet általában az előző projektből jön: találkozunk valakivel, akivel szeretnénk még együtt dolgozni, vagy olyan kihívást találunk, amivel szívesen foglalkozunk tovább. Az is motivál minket, hogy a következő munkában kijavíthatjuk az előzőben elkövetett hibákat.” Az előre tervezés mellett azonban a rugalmasság is fontos. „Ha beleírtuk a pályázatba, hogy a kiállításon 83 kép lesz, de végül csak 82 fér el a teremben, akkor nem kell erőlködni. Ennyinek bele kell férnie. Ha valami nem megy, azt el kell engedni.”
Az ügyvezető végül az elhivatottság szerepét hangsúlyozta: „Csak olyan projekttel szabad pályázni, ami a művészeket is érdekli. Szeretnénk folytatni a Both Miklós ukrajnai gyűjtéseinek digitalizálására és bemutatására létrejött Polyphonyt, de mivel őt most már a koncertek helyett az foglalkoztatja, hogy a falu kreativitása hogyan tud visszajutni a városba, ezért ilyen irányban fejlesztjük tovább a programot. Érzelmi viszonyba kell kerülni a projektekkel, enélkül nem lehet igazán maradandó élményeket létrehozni.”
A cikk a Kreatív Európa történetek 2018–2020 című kiadványban jelent meg.
- A Kreatív Európa Irodák hálózata minden, a Kreatív Európa programban résztvevő országban, így Magyarországon is jelen van. Munkatársaink örömmel állnak a pályázók rendelkezésére a programmal kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint a külföldi partnerkeresésben.
- A Kreatív Európa Nonprofit Kft. az Európai Unió Kreatív Európa programjának hivatalos magyarországi koordinátora, fő támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Filmintézet és az Európai Bizottság.
