Egy kortárs bemutató balettel és hegedűszólóval, egy bombasztikus hatású Beethoven-vonósnégyes és egy virtuóz versenymű – felejthetetlen ünnepi hangversenyt adott világhírű kamarazenekarunk.
Az ünnepi alkalomnak megfelelő, újdonságokat és klasszikusokat is tartalmazó műsorral köszöntötte közönségét a 60 éves Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az talán nem meglepetés, és a zenekar rangjához és hírnevéhez is illő, hogy a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nézőtere egészen megtelt március 13-án, hétfőn este, de az igen, hogy a jubileumát ünneplő együttes összművészeti produkcióval – balettművészekkel közösen – nyitotta a hangversenyt.
Az együttes Várdai István művészeti vezetésével azzal a jelszóval hirdetett új korszakot 2020-ban, hogy nagyobb teret enged az új irányzatoknak, a társművészeteknek és a kortárs repertoárnak. Ennek szellemében a zenekar Vivaldi klasszikusát, A négy évszakot adta elő Sayaka Shoji japán hegedűművész szólójával, Max Richter 21. századi átiratában, amely a kortárs lemezkészítés egyik legnagyobb kereskedelmi és művészi sikere volt, de élőben még soha nem szólalt meg magyar közönség előtt. A zenekar azonban nem egyedül jelent meg a színpadon, hanem a Győri Balett művészeivel, a balettkoreográfiát Velekei László készítette.
„Nyitunk az új alkotások iránt fogékony, zenei kalandokat kedvelő közönség felé. Ugyanakkor fontos, hogy azokat a darabokat, amelyeket már megtanultunk, felfrissítettünk vagy újragondoltunk, kellő gyakorisággal műsorra tűzzük. Kutatunk friss műveket, tanulunk, játszunk, utazunk – a 2023-as esztendő az eltelt 60 év hagyományainak megújításával telik” – fogalmazott Várdai István művészeti vezető.
A hangverseny második felében Beethoven utolsó vonósnégyesét adta elő az együttes. Sokan, akik figyelemmel követik a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjeit, talán emlékeznek, nem ez az első alkalom, hogy egy eredetileg kettő vagy négy muzsikusra írott kompozíció egész zenekarral csendül fel.
A koncert fellépői közül természetesen nem maradhatott ki a zenekar művészeti vezetője sem. A Haydn-kortárs cseh zeneszerző-virtuóz, Antonín Kraft szinte eljátszhatatlannak tartott, rendkívül mutatós versenyművét Várdai István elegáns bécsi könnyedséggel, szuggesztívan adta elő. A hangos sikert a zenekar két ráadással hálálta meg.
„A születésnap mindig valami újnak a kezdete, a zenekar hatvanadik születésnapjára is így tekintünk. A megújulásunk, az építkezésünk íve hosszabb ideje formálódik, és mindennek egyik fontos pontja a március 13-i ünnepi koncertünk. Úgy vélem, akkor kell igazán ünnepelni, amikor nehézségek veszik körül az embert, a családot, a közösséget. A megújulásunk során alapvető, hogy a zenekar által teremtett hagyomány, az a művészeti eredmény, amit az előző nemzedék létrehozott, és amit a közönség ismer és szeret, semmiképp sem sérülhet. A zenekarnak változnia is kell, jobban megfelelni a kor új kihívásainak, kicsit más, kicsit modernebb, kicsit meglepő hangon megszólalni” – mondta Körmendy-Ékes Judit, a zenekar alapítványának kuratóriumi elnöke.
Hatvan éve a zenei élet élvonalában
Számos turné a világ különböző kontinensein, művészlegendákkal kötött örök barátságok, több mint kétszáz hangfelvétel, markáns hang az európai klasszikus zenei kultúra szívében – így jellemezhetjük a Liszt Ferenc Kamarazenekart, amely éppen hatvan éve, 1963. március 18-án adta első koncertjét a Zeneakadémián. Az intézmény tehetséges növendékeiből alakult együttes művészeti vezetője kezdetben az akadémia nagyrabecsült professzora, Sándor Frigyes volt , az első zeneigazgatótól Rolla János vette át a vezetést tizenhat évvel később. 2016-tól Tfirst Péter látja el a koncertmesteri feladatokat, 2020 januárjától Várdai Istvánnal közösen irányítják az együttes művészeti munkáját. Az elmúlt hónapokban olyan világhírű kiválóságok voltak a zenekar vendégei, mint Amihai Grosz brácsaművész, Emmanuel Pahud fuvolaművész, Liza Ferschtman hegedűművész és Benjamin Grosvenor zongoraművész.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar előtt most két feladat áll. Egyrészt vigyázni az elmúlt évtizedek sikereire, másrészt a 21. század kívánalmainak megfelelően megújítani az együttes brandjét, és olyan művészeti és üzleti stratégiát véghezvinni, ami továbbra is nemzetközi összevetésben egyedülálló pozíciót biztosít az együttesnek – a zenekar így joggal számít rá, hogy számos jubileumot ünnepelhet majd a hatvanadikon túl is.
