• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Liszt Ünnep Zene Címlap

„A zenélésben nem lehet hazudni” – interjú Klukon Edittel, Ránki Dezsővel és Ránki Fülöppel

Szerző: Tóth Endre2021. október 14.
Facebook Twitter E-mail
Klukon Edit és Ránki Dezső – fotó: Felvégi Andrea
Klukon Edit és Ránki Dezső – fotó: Felvégi Andrea

Klukon Edit és Ránki Dezső nemzetközi ismertségnek örvendő zongorás duója maratoni sorozat keretében – két egymást követő napon (október 15-16.), négy koncerten – szólaltatja meg Liszt Ferenc szimfonikus költeményeinek négykezes változatát a zeneszerző egykori lakhelyén, a Régi Zeneakadémián. Ugyanezen a helyen ad matinékoncertet október 16-án a muzsikusházaspár szintén zongoraművész fia, Ránki Fülöp is, aki Liszt és Saint-Saëns műveiből fog játszani. Emlékezetes zenei élménynek lehetünk majd részesei, hiszen a Ránki család tagjainak koncertjei a legmagasabb minőséget képviselik. A hangversenyek kapcsán pedig mi másról beszélhettünk volna, ha nem Liszt Ferencről?

– Fel tudják idézni a legelső találkozást Liszt zenéjével?
Klukon Edit: Apukám egyik kedvence a Les Préludes volt, így egészen kisgyermekként találkoztam ezzel a művel. Amikor leadták a rádióban, mindig meghatódott, ahogyan én is. Aztán az is meghatározó volt, amikor Dezső játszotta a h-moll szonátát a televízióban. Ő akkor húszéves lehetett, én pedig tizenkettő. Amikor meghallottam a játékát, úgy érzem, sok minden eldőlt: a darab és az előadás is igen nagy hatást gyakorolt rám, és azóta is úgy gondolom, hogy Dezső játssza a legjobban Liszt e művét, illetve most már Fülöp is.

Ránki Dezső: Még nagyon kicsi voltam, amikor a zongoraórám előtt valaki a Desz-dúr Consolationt játszotta. Először azt hittem, ez is Chopin – az ő zenéjét már ismertem –, de aztán úgy éreztem, hogy az egész sokkal nagyobb szabású, és ez az alapérzés azóta is megmaradt.

Ránki Fülöp: Itthon egész kiskorom óta gyakran szólt Liszt zenéje, a zongoraversenyeket és a Faust-szimfónia kétzongorás változatát sokat gyakorolták a szüleim, ez a kezdetektől természetes volt nekem. Egy másik típusú emlékem ebből az időszakból a Dargay Attila-féle Lúdas Matyi rajzfilmben hallható Liszt-rapszódiák.

– Mindhárman a budapesti Zeneakadémián tanultak, Fülöp néhány évtized különbséggel. Miben változtak a kötelező Liszt-stúdiumok az elmúlt évtizedek során?

RD: Nem kötelességből játszottuk a zenéjét, hiszen mindenki szerette, persze leginkább az ismertebb darabokat.

KE: Az I. Mefisztó-keringőt, a La Campanellát, néhány Paganini- és egy-két transzcendens etűdöt hallottam, esetleg a Funéraillest. Én a konziban tanáromtól, Hambalkó Edittől – aki játszotta Liszt kevésbé ismert, kései műveit is – kaptam indíttatást Liszt-repertoárom bővítésére. De Liszt művészete olyan, mint egy külön bolygó: nehéz beilleszteni a repertoárba, nehéz befogadni.

RF: Nekem már kezdő zeneakadémistaként az volt a szokásom, hogy a Liszt-kottákhoz nyúltam, ha valamilyen új darabot akartam tanulni.

– Továbbra is jellemző-e, hogy Liszt neve hallatán elsősorban a virtuóz évek terméseire, etűdökre, magyar rapszódiákra asszociálnak?

RF: Van egy olyan érzésem, mintha a virtuóz pálya Liszt számára ahhoz lett volna eszköz, hogy az így megszilárdított nevének köszönhetően fennmaradjanak azok a művei, amelyek talán feledésbe merültek volna újszerűségük, szokatlanságuk miatt. Már a harmincas években születtek olyan kompozíciói, amelyek ugyanabban a szellemben fogantak – sokszor eszközeikben is –, mint a kései, letisztult, végletekig egyszerű darabok. Különleges az is, hogy megértette Mendelssohnt, Berliozt, Wagnert és a többieket. A legkülönbözőbb szerzők műveit játszotta, dolgozta át, népszerűsítette, őszinte nagyrabecsüléssel és szeretettel foglalkozott a darabjaikkal. Nem tudok még egy zeneszerzőről, aki ilyen mértékben és ilyen szerteágazóan csinálta volna ezt.

Ránki Fülöp - fotó: Radnóti Róza
Ránki Fülöp – fotó: Radnóti Róza

– Zenehallgatóként hogyan érdemes közelíteni a szimfonikus költeményekhez?

RD: Nagyon fontos a nyitottság a befogadásukhoz. Néha elgondolkozunk, vajon mit csinált volna Wagner vagy Richard Strauss e művek nélkül. Például a tizenkettedik szimfonikus költeményben, Az ideálokban Strauss zenéjének számos alapeleme megtalálható, még a Strauss születése előtti időből.

KE: Lisztet az etruszk vázáktól kezdve Shakespeare Hamletjén át Schillerig minden érdekelte. Ezekben a szimfonikus költeményekben mintha egy önéletrajzot olvasna róla az ember.

RD: Van valamiféle alap, amely hasonló bennük, de az egyes darabok kompakt módon egységesek, és gyökeresen különböznek egymástól. Liszt átdolgozta, újraalkotta e műveket, hiszen rengeteg változtatás van bennük, például az Ünnepi hangok zenekari változata húszperces, a négykezes verzió pedig mindössze tíz perc. A zenei anyagon is sokat változtatott, nagyon jól tudta, hogyan szól zongorán a legjobban. Számos esetben írt be a zenekari változathoz képest új mellékszólamokat, ellenpontokat, és igazi zongoradarabok születtek. Fontos elmondani, hogy a szimfonikus költeményekre sztereotip módon szokták használni a programzene megjelölést, de ez nem igazán fedi a valóságot, mert nem egy történet megjelenítéséről van szó, inkább karakterekről.

RF: A program segít a hallgatónak, hogy irányba állítsa figyelmét, és támpontot nyújt a képzeletéhez. Azt hiszem, ezért is választotta Liszt ezeket a témákat, melyek őt magát olyan mélyen áthatották.

– Fülöp szólóestje Lisztet a hétszáz éve elhunyt Dantéval és a száz éve elhunyt Saint-Saënsszal helyezi egymás mellé. A Dante-szonáta megértéséhez fontos-e elolvasni az Isteni színjátékot?

RF: Amikor a Dante-szonátát tanultam, azzal kezdtem, hogy elolvastam az Isteni színjátékot. Talán nem feltétlenül szükséges, de bennem volt egy ilyen igény, már csak az eredeti cím miatt is: Après une lecture du Dante, vagyis Dante olvasása után vagy nyomán. Azt hiszem, a Színjáték eddigi olvasmányaim közül a legmagasabb röptű. Teljesség sugárzik belőle, olyan, mintha minden benne volna. Erre a nagyléptékűségre Liszt is hajlamos volt, nem véletlenül vonzódott ennyire Dantéhoz. Ő maga is írt valahol erről, hogy szükség lenne a zenében is egy Dantéra, és titkon talán remélte, hogy ő töltheti be ezt a szerepet.

Ide kapcsolódik:
Ki birtokolja Liszt Ferencet? – Zenetudományi konferenciát rendez a Liszt Ünnep

– Mit tudunk Liszt és Saint-Saëns kapcsolatáról? Hogyan válogatta össze az elhangzó darabokat?

RF: Azért is mertem csokorba rendezni az ő műveiket, mert jó barátságban voltak, és nagyra tartották egymást, sőt játszottak is együtt, például a Dante-szimfóniát kétzongorás változatban – szívesen meghallgattam volna azt az előadást! A Dante-szonáta tulajdonképpen nyitánya a koncertnek, ebben az értelemben leválik a műsorról. Utána Saint-Saëns Haláltánca következik Liszt átdolgozásában, a végén pedig a II. Mefisztó-keringőt játszom el, amelyet Liszt Saint-Saënsnak ajánlott. A Dante-szonáta tritonusszal, az ördögi hangközzel indul, Saint-Saëns Haláltáncában is központi szerepet tölt be ez a hangköz, a II. Mefisztó-keringővel pedig az egész koncert egy hatalmas tritonus-zuhanással ér véget: ez is összefűzi a program nagyszabású műveit. A nyitány utáni két pillér között kisebb lélegzetű, rövidebb, néhol szalonhangulatú keringők és mazurkák szólalnak meg a két szerzőtől, felváltva. Liszt megható nagyvonalúsága és Saint-Saëns naiv és jóindulatú makacssága kedves és termékeny kontrasztban áll egymással, és valamilyen módon egységet alkot.

– A zenélés és a családi kötelék önöknél milyen kölcsönhatásban van egymással?

RD: A kettő egymást igazolja és magyarázza. Miután mindketten zongoráztunk, adódott a lehetőség, hogy kipróbáljuk, milyen együtt muzsikálni. A zenélés során pedig igazi valójában nyilvánul meg az ember, és kiderült ilyen módon is, hogy nem véletlenül találtunk egymásra.

KE: Mi egymás zongorajátékába (is) beleszerettünk. A zenélés olyan áttételmentes megnyilvánulási forma, amiben nem lehet hazudni. Dezső szeptemberben volt hetvenéves, mi tulajdonképpen ezzel a koncertsorozattal ünnepeljük a születésnapját. Kivételes adomány ez az élettől, és csodálatos érzés, hogy itthon megfőzöm az ebédet, aztán átmegyünk a gyakorlótermünkbe, eljátsszuk a Hamletet vagy a Hősi siratót, és utána beszélgetünk.

A cikk eredetileg a Liszt Ünnep hivatalos magazinjában jelenet meg.

klukon edit ránki dezső liszt ünnep 2021
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésKezdődik a Margó Irodalmi Fesztivál
Következő bejegyzés Orbán Eszter: „A téma és az emlékkonferencia ténye is sokakat megmozgatott”

Ajánlott Bejegyzések

JM blog

Brácsapróbajáték a Danubia Zenekarnál

2023. február 3.2 perc olvasás
ICMA blog

Csatlakozik az ICMA zsűrijéhez az osztrák ’radio klassik Stephansdom’

2023. február 3.1 perc olvasás
Bohumil Hrabal - Forrás: wikipedia
Intermezzo

„Az élet, ha kicsit is jól jön ki a lépés, annyira, de annyira gyönyörű” – 25 éve hunyt el Bohumil Hrabal

2023. február 2.5 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.