Egy nemzetközi művészeti vásár akkor működőképes, ha igazodik az aktuális trendekhez és alakítja is azokat. Két legfontosabb szereplője a kortárs művész és a kortárs gyűjtő, a vásár szervezője, rendezője pedig kettejük találkozásához biztosít inspiráló környezetet, fizikai és szellemi értelemben egyaránt. Az Art Market Budapest történetének tíz éve alatt megváltoztak a divatok és a piaci lehetőségek, sőt, egy új magyar művészgeneráció is beérett. Idén a magyarok mellett cseh, lengyel és szlovák alkotók is, azaz a Visegrádi Együttműködés négy országának művészei kapnak főszerepet a vásár új helyszínén, a Bálna Budapest tereiben.
A kortárs művészeti szcéna komoly megpróbáltatásokkal szembesült az elmúlt másfél évben: az online kiállítások és árverések, megnyitók és tárlatvezetések a koronavírus-járvány kreatív termékei, a túlélési ösztön bizonyítékai. Ám hogyan is várhatnánk el, hogy egy kézzel tapintható műtárgy valódi hatást keltsen a digitális platformokon keresztül? Meggyőződhetünk-e arról, hogy jó helyre tesszük a pénzünket, ha a fotót, festményt, grafikát, printet csak a számítógép képernyőjén láthatjuk?
A világ legjelentősebb klasszikus művészeti vására, a Maastrichtban megrendezett The European Fine Art Fair (TEFAF) 2020-ban pár nappal a márciusi megnyitó előtt volt kénytelen hazaküldeni kiállítóit, de 2021 szeptemberében az online formát választotta. A virtuális térbe költözött a kortárs fotográfia egyik csúcseseménye, a Photo London is, amely 2020-ban az elhalasztott időpontban sem tudott hagyományos módon megnyitni.
Azokban az európai nagyvárosokban, ahol több vásárt is rendeznek, a járvány miatt átszabott naptár számos rendezvényt nehéz helyzetbe hozott, azonban az Art Market Budapest nem került átfedésbe semmilyen más jelentős közép-európai esemény időpontjával. Ledényi Attila, az Art Market Budapest alapítója és igazgatója elmondta, hatékonyan éltek a digitális fejlesztés lehetőségével, és az online jelenlétnek köszönhetően még bővíteni is tudták az elmúlt egy évtized alatt kiépített szakmai közösségüket.
Miközben a járványügyi korlátozások és a tervezés bizonytalansága miatt megfontolandóvá vált egy-egy jelentősebb utazás, előnyt jelent egy szűkebb régióban, Közép-Európában gondolkodni. Októberben harminc ország mintegy százhúsz kiállítója és félezer művésze hozza több ezer alkotását Budapestre. A műtárgypiaci szereplők, intézmények, magángyűjtők és a befektetési szándékkal vásárlók előszeretettel választják a mainstream irányok helyett a feltörekvő piacokat.
Itt van ugyanis lehetőség felfedezésre, itt lehet nemzetközi befutás előtt álló művészek alkotásaiból kedvező áron válogatni. Ilyen sikersztorira bőven akad példa Magyarországon: Bak Imre, Keserü Ilona és Maurer Dóra alkotásai az utóbbi években nemzetközi mércével is jelentős áron kezdtek elkelni.
Ezzel kapcsolatban egy másik trend is megfigyelhető: a világ jelentős múzeumai kiállításokkal, beszerzésekkel pótolják a 20. század második felének azt az időszakát, amikor nagyon kevés információval rendelkeztek a vasfüggöny mögötti művészeti világról. A magyar képzőművészet e szakasza valódi felfedezés a világ számára: New Yorkban 2017-ben a 60-as, 70-es évekbeli magyar neoavantgárd munkáiból nyílt egy nagyobb válogatás az Elizabeth Dee Galleryben, és másfél évig volt látható Maurer Dóra önálló kiállítása a londoni Tate-ben.
Az éberséget jelzi, hogy 2022-re az OFF-Biennále kurátori csapatát meghívták az egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező kortárs szemlére, a kasseli Documentára. Ledényi Attila szerint ugyanez vonatkozik a keleti blokk többi országára is, melyek iránt egyre intenzívebb a nemzetközi érdeklődés, és az Art Market Budapest ebben kíván közvetítő szerepet betölteni: „Magas szakmai színvonalú tartalommal látjuk vendégül a kultúrafogyasztókat Budapesten, amely turisztikai és kulturális infrastruktúra tekintetében is komfortos és vonzó.”
Idén a visegrádi négyek kortárs művészetén van hangsúly: a vásár keretein belül az Inside Art konferencia szentel egy teljes napot a visegrádi együttműködés témájának; a kapcsolódó programok pedig Visegrad Contemporary néven képzőművészeti fesztivállá szerveződnek.
A vásárnak idén új helyszín, a Bálna Budapest ad otthont. „A Duna partján álló, jellegzetes formájú épület nemcsak könnyű megközelíthetősége, központi elhelyezkedése, egyszóval a város szövetébe való kiváló beágyazottsága miatt előnyös, hanem építészeti adottságai is egyedülállóak. Az új helyszín a vásár egyedi arculatának és nemzetközi hírnevének erősítését is jól szolgálja majd” – foglalja össze várakozásait az Art Market Budapest igazgatója.
A cikk eredetileg a Liszt Ünnep hivatalos magazinjában jelenet meg
