A több rangos díjjal és a Magyarország Érdemes Művésze címmel kitüntetett táncművész-koreográfus, Barta Dóra 2008-ban alapított saját társulatot Badora Dance Company néven. A független színházi gárda ezúttal monumentális, felkavaró, filozófiai kérdéseket is feszegető bemutatóra készül Időn kívül címmel, amely a Liszt Ünnep programjaként egy olyan világba juttatja el a nézőt, ahol a veszteség nemcsak a hiány érzését, hanem a bennünk lüktető életerő forrását is jelenti. Az előadást október 20-án a Müpában tekinthetik meg az érdeklődők. A koreográfussal az előadás keletkezéséről beszélgettünk.
Barta Dóra 1987-ben gyerekszereplőként lépett először színpadra az Erkel Színházban, a következő évtizedekben pedig sorra táncolta el kiemelkedő alkotók, neves koreográfusok darabjait. Ő maga 2000-ben készítette első koreográfiáját, azóta több tucat alkotását játszotta saját társulatán kívül a Nemzeti Táncszínház, a Szegedi Kortárs Balett, az egri Gárdonyi Géza Színház, a Kecskeméti Katona József Színház és a Magyar Nemzeti Balett is.
„Amikor egy bizonyos téma erősen foglalkoztat, mindenféle ahhoz kapcsolódó inspiráció érkezik az életembe látszólag véletlenül, mígnem összeáll belőlük egy kép – nyilatkozta arról, milyen alkotói folyamat eredményeként születnek munkái. – Ezúttal az idő természetén gondolkodtam, amikor találkoztam Osvaldo Golijov Falling Out of Time című kortárs zeneművével, egy gyönyörű, könnyen befogadható, mégis korszerű hangzású instrumentális darabbal. Rögtön tudtam, hogy ezzel akarok dolgozni.
A zene után megismertem a Golijovot megihlető irodalmi alapanyagot is, David Grossman azonos című könyvét, és egyre tisztábban láttam magam előtt, hogyan lehetne a bennem kavargó gondolatokat színpadra vinni. Az idővel kapcsolatban leginkább az érdekelt, vajon létezik-e egyáltalán.”
Túlélni a gyermekünket
David Grossman könyve a szülő legmélyebb fájdalmáról, gyermeke elvesztéséről szól (Grossman fia a 2006-os libanoni háborúban halt meg): egy ilyen traumatikus élmény teljesen kizökkenti az embert önmagából és az időből. Hogy is ne tenné, hiszen – ahogyan az író is megfogalmazta – a természet rendje, mely szerint a gyermekek gyászolják a szüleiket, itt alapjaiban dől meg. A traumát követő szélsőséges lelkiállapotban az egész világot másképp értelmezzük, így az idő, az élet hétköznapisága és világunk minősége is idegennek hat.
„Pusztán szöveges színházi előadásként a produkciónak tragikus, mély tónusú, lélektani jellege lenne” – mondja Barta Dóra arról, hogy mozgásszínházi társulatként miért nyúlnak más formában a történethez.
„Inkább azt mutatjuk be, hogyan kerül az ember ebbe a korábban nem ismert rendszerbe, és hogyan éli meg újfajta módon az időt, amelynek során a fájdalom akár az átlényegülés, a felemelkedés, a megtisztulás forrásává is válhat.”
A darab tehát az időhöz való viszonyunkat feszegeti: fel tudjuk-e fogni a dolgok múlását a múlt-jelen-jövő közhelyén túl? Az idő ural-e minket, vagy kívánságunk szerint meg tudunk-e hosszabban élni egy-egy fontos pillanatot? „Tudom, hogy a koronavírus-járvány alatt, a háború árnyékában a szorongás nagyon sok ember alapélménye lett” – magyarázza a koreográfus, hogy sokan miért nem akarnak szabadidejükben is negatív érzésekkel szembesülni.
Azonban véleménye szerint a színház fontos küldetése,
„hogy abban mélyedjünk el, ami egyébként is történik velünk és bennünk, és új fénytörésben lássunk rá önmagunkra. A néző számára a vigasz egy olyan birodalom, ahol a veszteség nem pusztán hiány, hanem sajátos életerő.”
Elmélyült figyelmet kíván
Az előadás kísérőzenéjét felvételről játsszák majd le, hogy a nézők figyelmét ne ossza meg semmi. A koreográfus szerint az élőzene túlságosan elvonná a fókuszt a táncművészekről és a színpadképről, ami egy erős vizuális elemekkel dolgozó előadás során nem lenne szerencsés dolog. A díszlet kifejezetten a Müpa adottságaihoz készült: az előadás egy minimalista, letisztult, nagy térben játszódik, amely változatosan és hatásosan strukturálva képes láthatóvá tenni az idő különleges jellegét.
„Az összes koreográfiámnál előre látom a környezetet, a képeket, és a produkció helyszíne nagyon erősen befolyásolja az alkotást. Nem úgy dolgozom, hogy mindenáron egy konkrét darabot csinálok meg, hiszen nem minden darab tud kommunikálni egy adott térben – fejtegeti Barta Dóra, hogy az előadás helyszíne miért bír számára meghatározó erővel. – Ebből az is következik, hogy az Időn kívült nem is lehetne más helyszínre, például kamaraszínházi környezetbe áthelyezni. A Müpa Fesztivál Színházában érvényesülhetnek ezek az erős, egyértelmű gesztusok, vagy egy-egy táncművész eltörpülése az óriási térben.”
A koreográfus évek óta együttműködik Tihanyi Ildi díszlettervezővel és Kovács Andrea jelmeztervezővel, és a velük való közös munkát „az egymás művészi világára való tökéletes ráhangolódásként” jellemzi.
Együtt szárnyalni
Az előadáson a Badora Dance Company tagjait láthatjuk majd, akik nem az irodalmi szöveg konkrét szerepeit játsszák, hanem az ezekből megszületett, individuális és általánosabban is értelmezhető vonásokkal is felvértezett karaktereket. A társulat projektszemlélettel működik, azaz mindig az adott produkció határozza meg, hogy ki lép fel.
„Van, amikor ugyanazok a táncművészek térnek vissza egy-egy előadásra, hiszen értékes tapasztalat olyanokkal dolgozni, akikkel ismerjük egymás nyelvét és folyamatosan inspiráljuk egymást. A tagság változása azonban mindig felfrissülést, új erőket hoz – magyarázza a társulat alapítója, akinek a legnagyobb művészi szabadságot az jelenti, hogy saját csapatával dolgozhat.
„A darabba így teljes alkotói fantáziámat, energiáimat, vízióimat belevihetem. Nagyon sokat dolgozom a koreográfia formanyelvén, hiszen a táncművészek éppolyan virtuóz módon és gazdag eszköztárból dolgozhatnak a testükkel, ahogyan a legjobb zenészek a hangszerükkel.”
A látványos képi világ, a különleges hangulatot teremtő zene és a Grossmann-regény kurrens témája együtt kíséri majd végig a nézőt ezen a mitikus utazáson, és – amint Barta Dóra fogalmaz – „tár fel egészen új, eddig ismeretlen dimenziókat.”
További információk a Liszt Ünnep programjairól tematikus blogunkban, ide kattintva érhetők el.
