Három kortárs zeneműre készített koreográfiát a Feledi Project, amelyeket a Liszt Ünnep keretében mutatnak be 2023. október 20-án a Müpában. Feledi János táncművésszel, a Feledi Project vezetőjével, az est koreográfusával beszélgettünk a zene és a történet kapcsolatáról, arról, hogy miben más kortárs műre koreografálni, és mi a legfontosabb számára az alkotásban.
– Szentpáli Rolanddal dolgozott már együtt, Orbán György pedig az évad zeneszerzője a Müpában. Mely zeneműveket hallhatjuk az esten, és miért ezekre esett a választása?
– Rolanddal közösen adtuk be a covid idején a Müpa Zeneműpályázatára balettzene kategóriában Az Északi Szél és a Nap című ötletünket. A pályázatot megnyertük, és most jutottunk el oda, hogy bemutathassuk a közös produkciót. Ehhez a darabhoz szerettünk volna második felvonást, mindenképpen egy másik alkotóval. Több zeneszerző és mű is szóba került, és az egyik beszélgetésünk alkalmával támadt az az ötletünk, hogy Orbán Györgyöt válasszuk. Ráadásul két műve is megfogott, így a közönség három ősbemutatónak is részese lehet október 20-án.
– Ahogy a szinopszisban olvashatjuk, létünk lényegi történeteit kutatják az előadásban bemutatott történetek. Mi fogta meg ezekben?
– Amikor meghallgattam a műveket, egy közös és fontos elem jutott eszembe mindegyikről: a levegő, a légiesség. Az első felvonás alapja, amely a Kozmikus Konfliktus címet viseli, egy ősi görög mese, Aiszóposz története, amelyben a szél és a nap erejét megmutatva vetélkedik egymással. Nagyon tanulságos kis mese, amelynek a fő mondanivalóját napjainkban is többet kellene alkalmaznunk: nem az erőszakosság, hanem a párbeszéd, kommunikáció, megértés vezet eredményre. A második felvonás, a Teremtett világ középpontjában az emberi lélek mélysége és magassága áll. A természet végtelensége, kétségbeesés, öröm és szomorúság, honvágy, magány, játékosság és báj mind megjelennek, ahogy a mindennapjainkban is. A harmadik felvonás, a Missa Duodecima (tizenkettedik mise) pedig a test és lélek szétválásáról szól.
– Hogyan kapcsolódnak egymáshoz, van egy közös vezérfonal, koncepció a három darabban?
– A közös vezérfonal a légiesség, lebegés, a levegő, a földi és túlvilági lét közti állapot, egyfajta spirituális kozmikus tér.
– Mennyire más kortárs művekkel dolgozni, mint olyanokkal, amelyekre már számtalan koreográfia született?
– Nagyon megtisztelő élő zeneszerző műveire alkotni, ráadásul úgy, hogy előtte még senki sem készített koreográfiát rájuk, így táncszínházi ősbemutatók lesznek. De a nehézségét is pont ezek adják. Másfelől azért is nagyon izgalmas egy zeneművel elsőként foglalkozni, mert ebben az esetben úgy hozhatom létre a saját alkotásomat, hogy nincs máshoz való viszonyítás, hasonlítgatás vagy megfelelés bennem.
– Koreográfiáiban általában a klasszikus balettet és a kortárs táncot szereti ötvözni. Milyen stílusú koreográfiát álmodott meg ezúttal?
– Számomra nagyon fontos, hogy mit diktál a zene, mit érzek a koreográfia megalkotása közben. A szépség helyett az izgalmasságot keresem a pillanatokban és a zenében is. Ahogy öregszem, a fókuszom máshova irányul: a formák helyett az energiák és egyéniségek, karakterek érdekelnek, az kevésbé, hogy ki milyen magasra tudja emelni a lábát. A személyiség és az energia már sokkal fontosabb.
– Milyen látványvilágra számíthatunk?
– Az egész darabra a légiesség lesz jellemző. Ezt igyekszünk hangsúlyozni a jelmezekkel is: Bati Nikolett csodás ötletei és tervei alapján közel negyven jelmez készült, amelyek anyagukban és formájukban is könnyedek, légiesek lesznek. Emellett nagyon fontos a látványdíszlet is. Minorics Krisztián munkája anyagában és formájában is a különböző szinteket, mélységeket, a földi és az égi atmoszférát jeleníti meg.
– A Kozmikus konfliktusban a Magyar Táncművészeti Egyetemi növendékei is színpadra lépnek. Hogyan alakult ki a szereposztás, mi alapján választotta ki a közreműködőket?
– Nem ez lesz az első alkalom, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóit vonom be egy alkotásomba: nagyon jó tapasztalataim vannak velük, és örömmel dolgozom friss, fiatal energiákkal. Úgy gondolom, hogy oda-vissza inspiráljuk egymást, és a növendékeknek ez egy remek lehetőség arra, hogy színpadi tapasztalatot szerezzenek. Hatalmas élmény lesz egy közel száz főt megmozgató produkcióban részt venni. Az esten közreműködik még a debreceni Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus is.
– Hol tart most a próbafolyamat majdnem egy hónappal a bemutató előtt?
– A Szentpáli-darabbal, a Kozmikus konfliktussal kezdtem a próbákat a héten, és a szólisták részei kész vannak. Most kezdünk majd a növendékekkel dolgozni. Ezzel párhuzamosan elkezdem az Orbán-művek – a Teremtett világ és Missa Duodecima – próbáit is, úgyhogy mostantól biztosan reggeltől estig a teremben leszek.
