A német Jazzhaus Records gondozásában jelent meg Gyémánt Bálint új albuma, a Vortex of Silence. A dalok a pillanat megélésére, az elmélyülés fontosságára hívják fel a figyelmet. A magyarországi lemezbemutató koncert február 16-án lesz a Müpában, majd áprilisban Brémában a Jazzahead showcase programjában is bemutatják az anyagot. Gyémánt Bálint gitárművésszel zenei irányokról, a jelenlétről és az új lemezről beszélgettünk.
– Saját triód az, ahol teljes mértékben a te zenei vízióid valósulnak meg. Hol tartasz most az alkotói utadon, mit mutat ez az anyag?
– Mindig annyi minden érdekelt és nyújtott örömet számomra, hogy nehéz lenne egyetlen zenei irányt definiálnom akár a pályám, akár az új lemez kapcsán. Volt idő, amikor küzdöttem ez ellen, de az „egységesítés” inkább gúzsba kötött, mint felszabadított volna. Az alkotói utam jelen szakaszában éppen azt sikerült realizálni, hogy nem félek egy album eklektikusságától, hiszen az előadók egységesítik és legitimizálják azt. A Vortex of Silence tartalmaz lírai és rockos megszólalásokat, de szerintem a népdalfeldolgozásunk is organikus részét képezi az egésznek.
– Előző lemezedet még más zenésztársakkal adtad ki. A mostani felállás miként változtatott a hangzásotokon?
– Ezen az albumon Szabó Dániel Ferenc (dob) és Bartók Vince (basszusgitár) a partnereim, akikkel öröm minden színpadon és azon kívül eltöltött közös perc. A váltás oka mindig a bennem lezajló változásokkal van összefüggésben. Ha elképzelek egy zenei megszólalást, igyekszem azokat a művészeket megtalálni, akikhez megérzésem szerint az a legjobban illik. Dani és Vince nem csak briliáns hangszeresek, de olyan önálló zenei egyéniségek, akikkel közösen létrehozott zenei hangzásunk valóban unikális.
– Miért választottál német kiadót?
– Az elsőszámú cél a jelenlét. A nyugat-európai zenei színtér teljesen más szabályrendszer alapján működik, mint például a magyarországi. Félreértés ne essék: Magyarországon a tenyerén hordoz minket a közönség és ezt nagyra becsülöm. A nemzetközi színtérre való kilépés viszont más dimenzióba emelheti a produkciót. Óriási öröm számomra, hogy a német Jazzhaus Records kiadásában jelenhet meg a lemez. Ez a kiadó különben már a Harcsa Veronikával közös projektünk megjelentetéséért is felelős, tehát tényleg látnak bennünk hosszútávú perspektívát.
– A Vortex of Silence egészen beszédes cím. Milyen utat járnak be a dalok a lemezen?
– Az elmúlt néhány évben rengeteg dolog történt velem. Életem legnagyobb emberi és szakmai kihívásaival szemben próbálok megfelelni. Amennyire az élet engedi, igyekszem gyakorolni, hogy minél gazdagabban tudjam kifejezni magam a saját hangszeremen, miközben a Zeneakadémia oktatójaként felelősen szeretném a rám bízott fiatal művészek szakmai fejlődését segíteni. A legfőbb vágyam pedig apaként helytállni. A Vortex of Silence a pillanat megéléséről, az elmélyülés fontosságáról szól. Abban bízom, hogy nem maradok le egyetlen fontos momentumról sem az életemben, sem az előadóteremben, a színpadon vagy a játszótéren.
– A lemezbemutató koncert a Müpában lesz. Mire számíthat a közönség?
– Hatalmas várakozás van bennem a Müpás koncert kapcsán. Örülök, hogy ilyen csodás helyen ünnepelhetjük meg a lemez dalainak megjelenését. Ráadásul először ott vásárolható majd meg, kizárólag bakelit formájában az új album. Ezen az estén most nem lesz lézershow vagy külföldi sztárvendég, csak mi és a dalok, és azok az emberek, akik velünk tartanak ezen az utazáson.
– A lemezzel bekerültetek a Jazzaheadről fellépői közé. Mit jelent ez a siker számodra?
– Az igazat megvallva, álmomban sem gondoltam volna, hogy bejuthatunk Európa legnagyobb presztízsű és jelentőségű jazz-találkozójára. Teljes Európa közel 1000 jelentkezőjéből választanak 16 formációt, akik szakmai közönség előtt adhatnak ízelítőt zenéjükből miközben nem csak magukat, de országukat is képviselik.
– Egy különleges videósorozatot is készítettek a lemezhez…
– Az új lemezhez kapcsolódó videofelvételhez szerettem volna valamilyen igazán különleges helyszínt választani. Régi vágyam volt, hogy az Operaházban forgassunk, de álmomban sem gondoltam, hogy megvalósulhat egy ilyen projekt. Az Opera az első hivatalos megkereséstől kezdve hihetetlen nyitott és együttműködő volt. Házon belül több lehetőség is felmerült a forgatásra, de én az első perctől a gyönyörű Vörös Szalonban szerettem volna egy csodálatos, kontrasztos képi világba elhelyezni a zenénket. A forgatásban egyfajta kreatív társként Darvas Bence operatőr vett részt, aki a helyszíni bejárás után megálmodta az összesen három megjelenő videó képi világát és hihetetlen érzékenységgel fogta meg a témát, hogy a hallgató szemével járjon körbe minket a Vörös Szalon varázslatos padlóján. Lehet, hogy elsőre fel sem tűnik, de a videók egyetlen kamerával, vágás nélkül készültek. Ráadásul az igazán szemfülesek azt is észrevehetik, hogy a zárt teremben senki más nem tartózkodik csak mi hárman és az operatőr. Gyakorlatilag csak mi és a néző/hallgató.
