A magyar származású mexikói fotóművész spanyol polgárháborús felvételei több mint hatvan év után kerültek elő.
Kati Horna (1912-2000) munkáit a madridi Real Academia de San Fernando de Bellas Artesben állítják ki egy másik anarchista fotóművésznő, Margaret Michaelis (1902-1985) képeivel közösen. A tárlat a rangos fotóművészeti fesztivál, a PhotoESPAÑA keretei között jött létre.
A hátramaradt felvételek
Kati Horna abban a tudatban hagyta el Európát 1939-ben, hogy a spanyol polgárháborúban készített fényképeinek oroszlánrésze elpusztult. A negatívok Barcelonában maradtak, ahol minden esély megvolt rá, hogy vagy a bombák vagy a győztes Franco rezsim martalékává váltak. Csak évekkel később derült ki, hogy megmenekültek: a munkáit, ahogyan a Nemzeti Munkásszövetség (Confederación Nacional del Trabajo, CNT) többi anyagát is, még a köztársaság bukása előtt sikerült kimenekíteni Spanyolországból.
Az amszterdami ládák
Nem sokkal Barcelona eleste előtt, 1939 januárjában egy 48 faládával megrakott kamion indult el a bombázás alatt álló városból a spanyol határ felé. A ládákban könyvek, fotónegatívok, dokumentumok, plakátok voltak. A rakományt Párizson keresztül Angliába szállították, végül a második világháború után jutott el a célállomására, az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetbe (IISH), itt azonban évtizedeken keresztül nem nyúltak hozzájuk.
A történeti dokumentumok feldolgozása 1980-ban kezdődött meg az iratok katalogizálásával, míg a Kati Horna képeit rejtő Ibériai Anarchista Föderáció (Federación Anarchista Iberica, FAI) külső propagandaszolgálatának fotóarchívumára csak 2016-ban került sor. Ekkor talált rá az intézet egyik kutatója, Almudena Rubio spanyol művészettörténész az értékes felvételekre.
Sok név – egy személy
A Deutsch Katalinként született fényképész az IISH-ban talált dokumentumok tanúsága szerint Catalina Partos illetve Catalina Polgare néven fotózott a spanyol polgárháborúban, majd az ott megismert második férje nevét felvéve Catalina Horna Lechuga Fernández néven emigrált Mexikóba. A szakirodalomba végül mint Kati Horna vonult be, manapság már a legtöbben csak így hivatkoznak rá (bár ez a kiállításban anakronizmust szül).
A sok névből már arra is következtethetünk, hogy a művésznő élete – főleg az Európához köthető időszak – igencsak kalandosan alakult.
Kati Horna 1912-ben Szilasbalháson, a mai Mezőszilason született Deutsch Katalinként. Iskolai tanulmányait Budapesten folytatta, ahol már a gimnáziumi évek alatt kapcsolatba került a művészvilággal. A Kassák Lajos nevével fémjelzett Munka-körben ismerkedett meg későbbi férjével, Partos Pállal, akivel egy időre Berlinbe költöztek. Hitler hatalomra jutása után a pár visszautazott Budapestre, itt össze is házasodtak. A lány Pécsi József fotóművész műtermében tanult fényképészetet, egyik diáktársa Friedman Endre, a későbbi Robert Capa volt.
Partosék hamarosan Párizsba költöztek, ahol a lány már az Agence Photo számára dolgozott. 1936 őszén Partos a Nemzeti Munkásszövetség egyik lapjának teljesített megbízást, ekkor ismerkedett meg a zsidó származású német grafikussal, Wolffal (Wolfgang Burger, 1917-1940). Wolf és Kati között gyümölcsöző munkakapcsolat alakult ki, melynek egyik korai példája a tojások és egyéb tárgyak felhasználásával készült Hitlert kifigurázó szatirikus képsorozat, a Hitlerei.
A propaganda szolgálatában
A Partos házaspár (Paul és Catalin Polgare néven) 1937-ben utazott Barcelonába. Katalin a CNT-FAI hivatalos fotósaként a külföldi propaganda számára készített anyagokat: hét hónapon keresztül főleg Barcelonában dolgozott, valamint kétszer az aragóniai fronról is tudósított. Ennek eredményeképpen több, mint félezer fényképet készített Rolleiflex kamerájával, ezekből láthatunk most egy válogatást a madridi kiállításon. Képein a harcoló katonák mellett a polgárháború mindennapjait, börtönöket, tábori kórházakat, kollektivizált templomokat, szoptató asszonyokat, tanuló gyerekeket, földműveseket örökített meg.
Felvételeit több helyi lap (Tiempos Nuevos, Libre Studio, Tierra y Libertad, Mujeres Libres) is publikálta, valamint a férje közreműködésével megalapította a Spanish Photo Agency-t (Photo SPA), így fényképeit a külföldi sajtó, például a brit Weekly Illustrated is közölte.
Néhány hónappal később a valenciai Umbral című magazin képszerkesztője lett, amelyben szintén gyakran feltűntek a munkái – jórészt szignó nélkül. Az Umbral alkalmazottjaként végigfotózta Valencia és Murcia számos falvacskáját, és megörökítette a polgárháború sújtotta Madridot is.
Közben Kati fotóit felhasználva Wolffal közösen elkészítették az ¿España? (1938) című propaganda albumot. A publikációban kollázsok, fotómontázsok és karikatúrák kíséretében négy nyelven (spanyol, angol, francia, svéd) népszerűsítették a köztársaság ügyét és igyekeztek megcáfolni a fasiszta sajtóban terjedő rémtörténeteket.
Új élet Mexikóban
Kati az Umbral szerkesztőségében ismerkedett meg második férjével, a spanyol szürrealista művész José Hornával (1909-1963), akivel 1938-ban házasodtak össze. A pár már közösen menekült Párizsba, majd 1939 októberében Mexikóba emigráltak.
Kati Horna Mexikóban is ismert fotóművész lett, számos magazinnak dolgozott, emellett az Universidad Iberoamericanán tanított, később az Academia de San Carlos egyetemi stúdiumait vezette. A helyi művészvilágból Leonora Carrington, Remedios Varo szürrealista festők, Alexander Jodorowsky, valamit a magyar származású José Fehér és Robert Capa egykori asszisztense, Chiki Weisz is a családi jóbarátok közé tartozott.
Kati Horna hagyatéka
Kati Horna körülbelül 7000 negatívját adta át a mexikói Nemzeti Szépművészeti Intézetnek (CENDIAP-INBA), további 20 ezret pedig a lánya által létrehozott alapítvány kezel. A polgárháborúban készült fényképekből 270 negatívot a salamancai Nemzeti Történeti Levéltárban őriznek, ezeket Horna a menekülés során egy kis bádogdobozban tudta magával vinni Mexikóba, majd 1983-ban eladta a spanyol államnak. A Salamancában található felvételeket egészíti ki és mintegy segít értelmezni az amszterdami ládák anyaga, amelynek egy részét most Madridban láthatja a közönség a Las cajas de Ámsterdam. Kati Horna y Margaret Michaelis en la guerra civil című kiállításon 2022. július 24-ig.
