Nemes Marcell néhai gyűjteményének darabjaiból a budapesti Szépművészeti Múzeum mellett a madridi Prado Múzeumban is több alkotás található.
Szerző: Marton Ildikó
A madridi Prado Múzeum szomszédságában találjuk a Thyssen-Bornemisza Múzeumot, amely az elmúlt 800 év nyugati művészetének kiemelkedő alkotásait mutatja be. A gyűjtemény Madrid egyik büszkesége, 2021 nyarától a világörökség része. Az intézmény az idén ünnepli alapítójuk, az üzletember és szenvedélyes műgyűjtő Hans Heinrich von Thyssen-Bornemisza születésének századik évfordulóját. Az ünnepségsorozat során rengeteget megtudhatunk a gyűjtemény történetéről, amelynek kialakulását nagyban befolyásolta a báró magyar származása. Hans Heinrich Àgost Gábor Tasso Freiherr von Thyssen-Bornemisza de Kászon et Impérfalva 1921. április 13-án született Hágában, a német iparos dinasztiából származó Heinrich von Thyssen és a magyar bárókisasszony, Bornemisza Margit negyedik gyermekeként. Szülei 1905-ben találkoztak…
Bartók Béla 1906 tavaszán a csodagyereknek kikiáltott Vecsey Ferenc hegedűművész jóvoltából utazott Madridba, akit zongorán kísért annak koncertjein. Habár az előadásokon csak másodlagos szerepet játszott, és a korabeli sajtó alig tett róla említést, az utókor felértékelte látogatásának jelentőségét. A fogadó helyén, ahol egykor megszállt, ma emléktábla jelzi Bartók ottjártát. A táblán a következő felirat áll: „Itt élt 1906-ban a zenész Bartók Béla az első madridi látogatása során.” Érdekessége, hogy egy 1940-ben épült házra lett kihelyezve, ráadásul a cím – calle de la Paz 13. – egy olyan levélben bukkan fel, amit Bartók Béla (1881-1945) már hónapokkal a madridi koncertek után…
A Bethlen Gábor tér 3. számon magasodó száztízlakásos bérpalotát a Gellért-hegyről is könnyen kiszúrni, egykor pedig óriásként emelkedett ki a Csikágó munkásnegyedének két- és háromemeletes épületei közül. A lakásokat már a középosztály és az értelmiségi réteg modern igényei szerint tervezték, a földszinti pazarul kialakított erkélyes színházteremben pedig igényes szórakozás várta a betérőket – és várja ma is. A színház programjait és a lakóépületet szeptember 12-én a tizenegyedik Budapest100 alkalmával alaposabban is megismerhetik a látogatók. Az építtető Rákosi Jakabnak több évtizedes tapasztalata volt az építőiparban, valamint a moziüzemeltetésben is volt némi gyakorlata. Eleinte bádogosmesterként kereste kenyerét, majd az 1900-as évektől bérházak…
1945 februárjában Budapest ostroma befejeztével Passuth László banktisztviselő végre elhagyhatta a sötét pincevilágot és a Nemzetközi Vöröskereszthez sietett. Barcelonába táviratozott: „Élek. Mi van a könyvemmel?” Passuth az Esőisten siratja Mexikót első, spanyol nyelvű kiadása után érdeklődött. A történelmi regény hatalmas sikert aratott Spanyolországban és még vagy harmincszor nyomták újra az elmúlt évtizedek során. Passuth László (1900-1979) író, műfordító pályáját történelmi esszékkel, tanulmányokkal és útirajzokkal kezdte, később főleg történelmi- és életrajzi regényeket alkotott. Munkái nem csak Magyarországon voltak egykor népszerűek, regényei francia, angol, flamand, német, olasz nyelven is megjelentek. Témaválasztásának köszönhetően a spanyol nyelvterületeken különösen nagy rajongótáborral rendelkezett. Az Oxford Street-i…
Gyügyei Nagy Zsigmond neve ma már kevés olvasónak hangzik ismerősen. Saját korában jó nevű festőművésznek számított, de halála után személye lassan a feledésbe merült. Gazdag életművében életképek, tájképek, vallásos kompozíciók, portrék és akttanulmányok is szerepelnek. A művész 19-20. század fordulója környékén aratta kezdeti sikereit Magyarországon, 1911-től Párizsban élt. Az első világháború kitörésének hírére Spanyolország felé vette az irányt, ahol nem várt elismerésben részesült. A nagybányai születésű Nagy Zsigmond (1872-1932) rögös utat járt be, hogy festőművésszé képezze magát. Többek között látogatta a párizsi Julian Akadémiát, később Benczúr Gyula vette szárnyai alá és tanította. Állított ki a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban, 1907-ben…
Puskás Ferenc kétségkívül az egyik leghíresebb magyar, aki valaha Madridban élt. A legendás focistának egy hosszabb kihagyás után sikerült újra labdába rúgnia a Real Madrid csapatában, közben tudatosan készült a visszavonulásra. Beiratkozott egy edzőiskolába, de ennél meglepőbb kezdeményezései is voltak: próbálkozott a debreceni kolbász gyártásával és egy étterem üzemeltetésével is. Puskás Ferenc (1927-2006) az 1956-os forradalom leverésének hírére maradt külföldön, 1958-tól családjával Madridban telepedett le. Az emigrációja miatt eltiltott futbalista ekkor már tekintélyes túlsúllyal rendelkezett, de a Real Madrid csatáraként hamarosan alakját és hírnevét is visszanyerte, végül 39 évesen köszönt el a játéktól. Néhány héttel később máris elhelyezkedett edzőként, mindeközben…
A második világháború után mintegy két évtizeden keresztül működött Madridban egy olyan követség, amely nem az akkori magyar államot, hanem az emigrációban élő magyarságot képviselte. A „királyi követ”, Marosy Ferenc amellett, hogy elintézte honfitársai ügyes-bajos hivatalos ügyeit, igyekezett szolgálni a magyar kultúrát és ápolni a nemzeti identitást is. Marosy Ferenc (1893-1986) több évtizedes diplomata pályafutása során megjárta London, Brüsszel, Madrid, Prága, Bukarest, Kairó, Zágráb és Helsinkit követségeit. Amikor Finnország 1945-ben különbékét kötött a Szovjetunióval, Marosy saját biztonsága érdekében jobbnak látta elhagyni az állomáshelyét az orosz csapatok megérkezése előtt és Stockholmba távozott. „Spanyolország kék ege feledhetetlen maradt számomra” Pár nap múlva…
Muráti Lili ünnepelt színésznőként kényszerült emigrációba a második világháború után, Madridban kezdett új életet. Spanyolországban ismét karriert épített, társulatot alapított, több mint félszáz színdarabban szerepelt és a filmezést is folytatta. A harmincas-negyvenes évek ünnepelt színésznője, Muráti Lili (1912-2003) és férje, a rendező, színházigazgató Vaszary János (1899-1963) kalandos bujdosás és menekülés után keveredett Madridba. Magyarországot a második világháborút követően kellett elhagyniuk, mivel a kommunista rezsim nyilas kollaboránsnak nyilvánította a házaspárt. Madridban először Marosy Ferenc „királyi követ” támogatásával a magyar nyelvű rádióműsort készítettek, közben Muráti rövid idő alatt megtanult spanyolul és nekilátott színésznői karrierje újjáépítéséhez. Újrakezdés spanyolul Muráti Lili az első spanyol…
Robert Capa a huszadik század egyik legjelentősebb fotográfusa volt, akit elsősorban dokumentalistaként és haditudósítóként tartanak számon. Rövid és kalandos élete során öt harctéren fényképezett, elsőként a spanyol polgárháborúban. Az ott készített felvételei hozták meg neki a világhírnevet, de a spanyolok is sokat köszönhetnek a képeinek. Capa emlékét utca és tér is őrzi Madridban, hamarosan pedig egy kulturális központot és egy vasútállomást is elkeresztelhetnek róla. A fotós egy budapesti alsó-középosztálybeli zsidó családba született Friedman Endre (1913-1954) néven, de Robert Capa művésznéven vált híressé Párizsban, ahová 1933-ba költözött. A jobban hangzó nevet kedvesével, a szintén fotós Gerda Taroval találták ki, hogy képeiket…