Olivier Messiaen (1908-1992) egyike a klasszikus zene nagy összegzőinek: művein keresztül a komplett világegyetem szintézisére törekedett. Ennek a törekvésnek egyik legjellegzetesebb példája Madárkatalógus című monumentális zongoraciklusa, amit Borbély László zongoraművész jóvoltából a magyar közönség teljes egészében először a Zene Házában hallhat május 13-án. A koncert apropóján szóba került, hogy miért a Madárkatalógus a zongorairodalom egyik legvirtuózabb, legkomplexebb alkotása, hogy utol lehet-e érni egy madarat a zongorán, de sok más mellett az, hogy milyen zenetörténeti és ornitológiai előadások színesítik a darab előadását.
– Miért áll annyira közel hozzád Messiaen világa?
– Amikor nagyjából húsz évvel ezelőtt először találkoztam Messiaen zenéjével, akkora hatást tett rám, amely azóta sem halványul, sőt, egyre kiismerhetetlenebb, a szó legpoétikusabb értelmében. Világéletemben vonzódtam minden olyan műalkotáshoz, amelyben valamilyen mögöttes szimbólumrendszer, vagy általában valami művészileg többértelmű áll a háttérben, így történt Messiaen-nal is; rögtön megéreztem, hogy szükségem van rá – illetve talán mondhatom, hogy „neki is rám.” Ha Messiaen-t játszom, vagy hallgatok, máig is mindig megérintve érzem magam.
– Mi adta az indíttatást, hogy lemezre vedd a teljes ciklust? Nem sokan vállalkoztak eddig rá…
– Mindig is vonzottak az ehhez hasonló nagy vállalkozások, ezért is rögzítettem korábban lemezre Bach-tól a Goldberg-variációkat vagy A fúga művészetét. Jelenleg pedig Bartók mindhárom zongoraversenyének felvételén is dolgozom. A Madárkatalógus azért is talált meg, mert tapasztalatom szerint Messiaen itt találta meg igazán a saját, egyéni hangját. Ez maga a Messiaen-világ, a maga mennyei színvilágával, ugyanakkor kontrasztként sötét démonjaival együtt. Zongoristaként pedig óriási kihívásnak éreztem, hogy a zongorairodalom valaha írott művei közül az egyik legvirtuózabbat, legkomplexebbet megtanuljam. Ki akartam próbálni, hogy ezeket a lehetetlenül gyors tempókat hogyan tudom megvalósítani. Messiaen sokszor a játszhatóság határát feszegeti. Egy madár sebességét nehéz utolérni – és ez ebben az esetben szó szerint igaz!
– Milyen szerepet tölt be a ciklus az életműben és a zenetörténetben?
– A szerző zongorakompozíciói között ez abszolút főműnek tekinthető, de általában véve is kétségkívül máig a valaha komponált egyik legfontosabb zongoramű.
– Mik azok az elemek és hatások, amelyekből felépül Messiaen jellegzetes, azonnal felismerhető zenei nyelvezete?
– Messiaen már egészen korán lefektette azokat a zeneszerzési elveket, amelyekhez aztán egy életen át ragaszkodott, és amelyek egészen egyedivé teszik a zenéjét. Legfontosabb volt számára – aki különben „zeneszerzőnek és ritmikus”-nak aposztrofálta saját magát – az Idő fogalma, ehhez kapcsolódóan kiemelt jelentőséget tulajdonított a ritmusnak. Előszeretettel használta fel a legkülönfélébb metrikai rendszereket, például a görög versmértéket és az indiai zenére jellemző ritmusképleteket. De ugyanígy tett mindenfajta szimmetrikus, vagy éppen aszimmetrikus ritmussal is. Sajátos hangsorok szerint komponált, melyeket szintén ő foglalt rendszerbe. Színakkordjait szinesztéziás hallása is maximálisan kiszolgálta. Mélyen megélt katolikus hite pedig alapvető fontosságú, ezért sem véletlen a szimbólumokhoz való vonzalma, a teológiai összefüggések keresése, vagy a gregorián stílus hatása. Számára minden, amivel csak találkozott, az Isten által teremtett világ szerves része, nem véletlen, hogy a Madárkatalógus előszavát is így kezdi: „Minden valódi.” Vagyis, ő mindezt készen kapta a Teremtőtől.
– A koncert egyik különlegessége lesz, hogy a kottában szereplő költői leírásokat a közönség is olvashatja majd zenehallgatás közben. Mik ezek, miért szerepelnek a műben, és mi a jelentőségük?
– Ezek a leírások egyfajta programként egészen pontosan rögzítik térben és időben a darabok történéseit, s a műben szereplő hetvenhét madár énekén – és viselkedésén – túl környezetük, azaz a sokrétű francia táj is megjelenik. Az ember csak kapkodja a fejét: hol a Tövisszúró gébics és a Kormos varjú háborúzását halljuk, hol egy világítótorony szirénáját Ushant szigetén, hol a La Meije gleccsereit szemléljük a Duphinéi-Alpokban, hol a Loire folyó völgyében vagy a riviérán járunk, máskor a rekkenő hőségben La Crau félsivatagos tájain hallgatjuk a kabócákat, és így tovább.
– Mikről lesz szó a hangversenyhez tartozó előadásokon?
– Fazekas Gergely zenetudós kollégám és barátom tart majd egy előadást a darabokról és általában Messiaen művészetéről, továbbá Orbán Zoltán ornitológus, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője fog a műben szereplő madarakról beszélni.
Messiaen-Maraton a Zene Házában
- május 13., szombat
Program:
- 17:00 – 18:00 Messiaen: Madárkatalógus I. rész
- 18:15 – 18:45 A madárhang mint tiszta forrás – Fazekas Gergely zenetörténész előadása
- 19:00 – 19:30 Messiaen: Madárkatalógus II. rész
- 19:45 – 20:15 Kik is azok a madarászok? – Orbán Zoltán ornitológus előadása
- 20:30 – 21.30 Messiaen: Madárkatalógus III. rész
További információ és jegyvásárlás ide kattintva.
Az interjú megjelenését a Magyar Zene Háza támogatta.
