A Müpa november 29-i estje kapcsolódási pontokat keres a két szerző művészi világában. „Hasonló szellemiségű alkotókról van szó. Összeköti őket művészetük szikársága, a kifejezéssel való küzdelem, az igazság keresésének felfokozott igénye” — fogalmaz az est szerkesztője, Fazekas Gergely.
A zenetörténész hangsúlyozza: az volt a szervezők célja, hogy zene és irodalom megközelítőleg azonos súllyal jelenjen meg az est folyamán. Stork Natasa és Zsótér Sándor előadásában hangzanak majd el Pilinszky szövegei, köztük pedig Pilinszkyhez kötődő Kurtágdarabokat szólaltatnak meg olyan előadók, mint Csalog Gábor, Kemenes András, Lukács Miklós vagy Hámori Szabolcs.
„Szöveg és zene kapcsolata Kurtág életművének központi kérdése. Egy alkalommal azt mondta, hogy azért zenésít meg bizonyos szövegeket, mert szeretné megérteni őket. Vagyis éppúgy közvetít költő és befogadó között, mint egy színész.”
Fazekas Gergely megjegyzi: „Kurtág zenéjének lényege a közlési vágy; értelmezésre váró »jeleket« és »üzeneteket« hagy hátra, és azt hiszem, részben ettől olyan mélyen emberi ez a zene. Egy vokális mű esetében az üzenet megértésében segít a szöveg, de a hangszeres darabjai is gyakran olyanok, mint meg nem írt szövegek megzenésítései.”
Az esten megszólaló zeneművek közül kiemelkedik a Négy dal Pilinszky János verseire (op. 11), ez a különös apparátusra íródott remekmű: a baritonszólistát vonóstrió, kürt, klarinét, két cimbalom és basszuscitera kíséri. De nemcsak Kurtág Pilinszkymegzenésítései lesznek hallhatók, hanem olyan darabok is, amelyekben a két alkotó egymásra hatása közvetett.
Elhangzanak például versek a címadó Szálkákciklusból, és megszólal Kurtág György azonos című szóló cimbalomdarabja. Pilinszkynél a szálka sokféle jelentéstartalommal bír — hangsúlyozza Fazekas Gergely, és felidézi a költő Mielőtt című versét, amelyben a szálka a kereszt metaforájaként jelenik meg. „Az Atya, mint egy szálkát/ visszaveszi a keresztet,/ s az angyalok, a mennyek állatai/ fölütik a világ utolsó lapját”. A zenetörténész szerint a szálka allegóriája ugyanakkor az alkotás gyötrelmére is utal, ami Kurtág művészetére is mélyen jellemző. Fontos részét képezik az estnek Kurtág Bachátiratai is, nemcsak azért, mert Bach további közös pontot jelent Kurtág és Pilinszky univerzumában, hanem azért is, mert az egyik Bachátiratot Kurtág Pilinszky emlékének ajánlotta.
A kérdésre, hogy Pilinszky és Kurtág között a sok hasonlóság mellett mi volt a különbség, Fazekas Gergely a vallásos hitet említi: „Pilinszky mélyen hívő ember volt, Kurtág György a szó hagyományos értelmében nem vallásos. Ugyanakkor az ő személyiségében és zenéjében is érződik valamiféle lobogóan intenzív hit, ha nem is vallásos jellegű. Úgyhogy lehet, hogy ez sem jelent lényegi különbséget kettejük között. Akárhogy is, mi most az összefonódásokra, egyezésekre koncentrálva szeretnénk felvillantani a két kiemelkedő alkotó művészi világát.”
