Van, aki szerint a művészet bármely formája fölösleges luxus. A Müpa következő generációkat megszólító programjai azonban éppen azt tudatosítják, hogy ha nincs művészet, mi sem vagyunk.
Ki tudná például pontosan megmondani, hogy valójában mire való és miért hasznos, ha úgy tetszik, mire jó az irodalom? Lehetetlen szabatos választ adni, de a hasonlóan nagy ívű kihívások eleve közel állnak a kortárs magyar irodalom egyik legkedveltebb alkotójához, Grecsó Krisztián íróhoz. Ezért is vállalkozott arra, hogy háromnegyed órában választ adjon a provokatív felvetésre, méghozzá nagyon is „középiskolás fokon”. A Literárium Junior sorozatának célközönségét a kamaszok alkotják, akiket a népszerű író ezúttal arról fog meggyőzni, hogy olvasni, méghozzá minőségi szépirodalmat olvasni nagyon is megéri.
A kétkedők persze azonnal rávágják: ugyan miért? Például azért, mert segítségével megérthetjük magunkat és barátainkat, de még a szerelmünket is. Grecsó Krisztián tanórán kívüli foglalkozása amolyan bevezetés az irodalomértésbe, aminek első számú tanulsága várhatóan az lesz, hogy a szövegek birodalmában nincs objektív, egzakt válasz szinte semmire. Vannak viszont helyette szellemes vagy mély gondolatok, gyakori próbálkozások a világ megértésére, meg persze szívet melengető vagy éppen könnyfakasztó érzelmek.
Ez utóbbiakra összpontosít a népszerű Érzelmek iskolája című sorozat következő epizódja is. A zene mind közül az egyik leginkább alkalmas médium a különböző alapérzelmek kifejezésére. A Müpa az elmúlt évadokban érzelmes utazások keretében barangolta be a mindenki számára ismerős birodalmakat. És ezek között, ha tetszik, ha nem, természetesen jelen van a szomorúság is, amely az őszi esemény középpontjában áll majd.
A program szerkezete változatlan: az esemény központi emócióját nagy körültekintéssel válogatott, magas színvonalon előadott zenei anyag illusztrálja és magyarázza, amit szakértő kommentárok kísérnek. Ez alkalommal Cser Ádám karmester vezényli a Budapesti Vonósokat: az általuk megszólaltatott zenei idézetek és teljes zeneművek adják majd a keretet Szélpál Szilveszter operaénekes zenésszöveges moderátori közreműködéséhez.
A szomorúság érzése senkit sem kerülhet el. Összeszorul a szívünk, ha örökre vagy akár csak rövid időre búcsúzni kell szeretteinktől, ha lezárul egy korszak az életünkben, ha elveszítünk valamit vagy valakit, amihez vagy akihez szoros szálak fűztek. A szomorúság így lesz kimeríthetetlen ihletforrás a zeneirodalom nagyjai számára: Csajkovszkij, Schumann vagy Chopin ide vonatkozó, az ifjú közönség által talán ritkábban hallott zenedarabjai mellett olyan klasszikus búcsújelenetek is elhangzanak, mint Griegtől Åse halála vagy Purcell megrendítő kompozíciója, a Dido búcsúja.
A Müpa családi és ifjúsági sorozatai közül mostanra nem egy a fentiekhez hasonlóan márkanévvé erősödött az érdeklődő célközönség körében. A Hangulat Junior közkedvelt szériája azért különösen fontos eleme a kínálatnak, mert az Üvegterem széksoraiban ülő fiatalok talán éppen az egyik itt hallott koncert közben jönnek rá, hogy bennük is ott motoszkál a tehetség, hasonlóan a színpadon hallható kortársaikhoz.
Akik már eggyel beljebb léptek a művészetek nagyon is valóságos palotájának kapuin, hiszen ők a Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjének hallgatói közül kerülnek ki. A sorozatot az itt oktató Eckhardt Gábor zongoraművész, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kamarazene Tanszékét vezető Fülei Balázs zongoraművész szerkeszti és koordinálja. Amellett, hogy mindkét zenész saját területének kiváló ismerője és művelője, a zenei ismeretterjesztés területén is évtizedes, jelentős gyakorlattal rendelkeznek. Pontosan tudják, hogy a nézőtéren ülő 10—16 éves korosztálynak mit és hogyan érdemes elmondani — és persze eljátszani.
A Hangulat Junior őszi alkalmai is igen változatos témák mentén és zenei csemegék bevonásával szerveződnek. Szeptember végén jön Fülei Balázs a Küzdelem a hangok mögött című programmal: a cseh zeneszerző, Bedřich Smetana hegedűre, csellóra és zongorára írt g-moll trióját legidősebb lánya elvesztésekor komponálta. A korabeli források szerint az ősbemutatót ugyan vegyes fogadtatásban részesítette a közönség, de Liszt Ferenc nagy elismeréssel nyilatkozott róla, ami megnyitotta a siker útját a mű előtt. Október elején újra Fülei Balázs mesél: az Egy különleges utazás története a nagy német romantikus, Carl Maria von Weber fuvolára, csellóra és zongorára született g-moll triója körül forog majd, amiben a zeneszerző A bűvös vadász című operájára emlékeztető motívumok is feltűnnek. Október közepén Eckhardt Gáboré a terep, aki nem egyetlen zenemű, hanem egy izgalmas téma köré fűzi fel a programot: az Állati jó zenék című műsorban az állatvilág megkomponált portréit vizsgáljuk meg a francia barokk Louis-Claude Daquintől egészen a világhírű magyar, Bartók Béla kompozícióiig.
