Szerző: Jászay Tamás

A néptánc volt első nagy szerelme, de korán megérezte, hogy előadóként és alkotóként egyaránt többre, másra vágyik. A Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, a Kossuth­-díjas Juronics Tamás október 21-én lesz Náray Erika vendége a Müpa Jazzrajongók című sorozatában. – A Táncművészeti Főiskolán a néptáncon kívül milyen műfajokkal találkozott? – Mindennap volt balettóránk, amiből máig sokat hasznosítok. Tanultunk jazzbalettet is, de a néptánc volt a legfontosabb, kitöltötte az életünket. A néptáncot megszállottan műveltük, de ez a műfajból adódik: beszippantja az embert, igazi közösségi élményt ad. – Majd jött Szeged és Imre Zoltán, akire „határsértő” személyiségként emlékezünk. – Fantasztikus szellemiségű alkotó volt,…

Tovább

Tíz év után végre újra Budapestre érkezik a Compañía Antonio Gades. Az a flamenco, amit ők hoznak, nem olcsó turistalátványosság, hanem a műfaj mély értéséről tanúskodó, hiteles és megrendítő színpadi teljesítmény. Antonio Gades spanyol táncművész és koreográfus korszakalkotó Carmenje 1983-ban először filmvásznon kelt életre s nyert Oscar-díjat, majd ugyanabban az évben a színpadon is világhódító útra indult. A Compañía Antonio Gades Carmen előadása 2021. 10. 17. és 18. este 19.00-kor látható a Müpában. Korokon és kultúrákon ível át a dohánygyári cigánylány története: Prosper Mérimée 1845-ös novelláját Georges Bizet kereken harminc évvel később formálta a világ egyik legtöbbet játszott operájává. Ahogy…

Tovább

Ki ne vágyna arra a kiállításlátogatók közül, hogy egy-egy kedves festményének szereplői három dimenzióban folytassák a megfestett mozdulatot, tovább alakítva az ecsettel megkezdett történetet? A Pécsi Balett október 2-i Vasarely-etűdök című előadásán színek, formák, alakzatok kelnek életre. A Bartók Tavasz online nézőközönsége már láthatta Vincze Balázs koreográfiáját, de a Vasarely-etűdök valós dimenziói nyilvánvalóan az „offline” megmérettetéssel válnak értelmezhetővé. Tulajdonképpen éppen ez: a két és a három dimenzió közötti mozgékony, vibráló határvonal izgatta leginkább a 115 éve Pécsett született világhírű mestert, az op-art művészeti irányzat atyját, Victor Vasarelyt is. „Szín, mozgás, fény? Ahány nézőpont, annyi értelmezés.” Vasarely mondatát a képzőművészet számos…

Tovább

A világhírű katalán rendező, Calixto Bieito először dolgozik Magyarországon. Az 1999-ben Spanyolországban bemutatott Carmenje már a hivatkozási alappá vált. A rendezés azóta bejárta a fél világot, most pedig végre magyar művészekkel kel életre június 25-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. – Több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött a kalandja a Carmennel, de azóta sokat változott a világ. Mik voltak az érzései az operával kapcsolatban akkor, és mik most? – Nem emlékszem már pontosan az érzéseimre, amikor először állítottam színre Bizet operáját. Úgy képzelem, hogy a felfedezés, a tanulás, a kíváncsiság körül forogtak a gondolataim. Az egész munka egy hosszú utazással kezdődött…

Tovább

Imádod vagy gyűlölöd, úgy ismered, mint a tenyeredet vagy éppen elveszve kóborolsz benne? Akkor ott a helyed a Budapest, Te! című zenés városnézés ősbemutatóján a Városmajorban. Pelsőczy Réka rendezővel csak egyetérthetünk: Budapest megér egy estet! – Van egy rész az előadásban, ahol a szereplők arról beszélnek, miért szeretik Budapestet. Mik lennének itt a te mondataid? – Én főleg azt szeretem Budapestben, hogy nagyon kis helyen elképesztően színes és változatos tud lenni. Nagyszerű dolog, hogy a belvárosból percek alatt kint vagyok a Margitszigeten vagy a Gellért-hegynél, a természet szívében. Imádom a villákat, a sajátos stílussal rendelkező, mégis különböző építészeti jegyeket magukon…

Tovább

A világháború utáni politikai térben csak két műfaj virágozhatott háborítatlanul a volt szovjet blokk országaiban, így Magyarországon is: a néptánc és a klasszikus balett. A múlt század hatvanas éveitől kezdődően a lassanként enyhülő környezetben az újító törekvések is ezeken a területeken kellett, hogy megszülessenek. Hogy nem Budapesten keresendő a korabeli megújulás záloga, érthető: három nagy vidéki tánctársulatunk, a Pécsi Balett, a Győri Balett és a Szegedi Kortárs Balett története jól körvonalazza, hogy aki innovációra vágyott, vidékre ment, ahol a hagyomány nem nehezedett teherként a fiatal, változást és tetteket akaró művészekre. Csupán évszámok, nevek vagy címek felsorolásával nem lehetne tetten érni,…

Tovább

Egy trilógia fejezeteiként látja a rendező Vági Bence a cirque danse új műfajában egymást követő bemutatóit. A 2015-ös Non Solus és a 2018-as My Land után ősszel érkezik a Recirquel rég várt új produkciója, a Solus Amor. „Egy sorba rendeződik ez a három munkám, és nemcsak a közös műfaj, a cirque danse révén — kezd mesélni a Solus Amorról a Recirquel vezetője, Vági Bence. A Non Solus test és lélek kapcsolatán keresztül arról beszélt, hogyan érkezünk meg a földre. A My Landben a vezető motívum az ember kötődése a földhöz. Most pedig körülnézünk és megállapítjuk: életünk legfontosabb mozgatója a szeretet.…

Tovább

Távolról kezdte és messzire jutott Simon Márton, aki sosem gondolta volna, hogy verseinek rajongói miféle határátlépésekre lesznek képesek. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – Többek között japán szakon is tanult: a szövegeiben ott van Japán? – Amikor a Dalok a magasföldszintről készült, japán szakos egyete­ mista voltam, de ügyeltem rá, hogy ne szüremkedjen át a versek­be, hogy mit tanulok. A Polaroidoknál már erősen hatottak a hai­kuk: a rövidvers, a képcentrikus költészet, de a töredékesség vagy az az elrejtettség, amely a japán esztétikák sajátja, szintén ott van. A Rókák esküvőjének már a címe is a japán hagyományra utal, ahogy…

Tovább

Minden város, amely saját operaházzal rendelkezik, joggal büszke az épületre és a benne fellépő művészekre. A Perzsa-öböl partján fekvő Kuvaitváros 2016-ban megnyílt kulturális központja túlzás nélkül egyedülálló mind között. A Sejk Jaber Al-Ahmad Kulturális Központ – ahol januárban az Arabesque International szervezésében és promotálásával a milánói Scala Giselle-produkcióját kísérte négy alkalommal az Opera Zenekar – a világ egyik legnagyobb kulturális beruházásának a része. Az öböltől karnyújtásnyira lévő épületkomplexum négy elemből áll. Itt található a Közel-Kelet legnagyobb, kétezer fő befogadására alkalmas operaháza, de a szórakozni és tanulni vágyók választhatnak az épületegyüttesben működő mozi, könyvtár, illetve további színháztermek és a konferenciaközpont közül…

Tovább

Feloldható­-e a kamaszok averziója a klasszikus zenével szemben? Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneboncolás című program moderátora egyértelmű igennel válaszol a kérdésre. Ehhez persze új utakat kell keresni. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. – A Zeneboncolás a Müpa új programja. Miért született meg? – Az a tapasztalatom, hogy a klasszikus zene és a gyerekek viszonya egészen a kamaszkorig problémátlan. Kiskorban a szülők viszik hangversenyre a gyerekeket, akik éppoly nyitottak erre a fajta zenére is, mint bármi másra. Amikor elindul a tinédzserkor lázadása, akkor a szülőkhöz és a világhoz fűződő kapcsolat újratervezéséből fakadó nehézségeknek a klasszikus zene is áldozatul esik.…

Tovább