Két kor, két ízlés, két zenei világ randevúzik januárban a Müpa családi és ifjúsági programjainak sorában. Bár személyesen nem találkozhattak egymással, Joseph Haydn és Liszt Ferenc alakja és munkássága között mégis felsejlik egynémely párhuzam.
Bár Haydn már két éve halott volt, amikor Liszt 1811 -ben megszületett, ők ketten mégis csupán egy kézfogásnyi távolságra állnak egymástól. A nagy magyar muzsikus apja, Liszt Ádám ugyanis nemcsak ismerte kora jeles zenészeit, köztük Beethovent és Hummelt, de Joseph Haydnhoz hasonlóan ő is Esterházy Miklós gróf szolgálatában állt.
Újévi koncert fiataloknak
Januárban két program is közel hozza egymáshoz az említett zenészeket. A Müpa kifejezetten fiataloknak szóló hagyományos délutáni évnyitó koncertjén ezúttal Haydn A teremtés című oratóriumából hangzanak fel részletek — ahogyan ezeken a koncerteken mindig, ezúttal is magyar nyelven. Fischer Ádám nem csekélyebb célt tűz ki maga elé, mint azt, hogy megszerettesse a komolyzenét egy új generációval: „Ebben az életkorban furcsa előítéletek tapadnak a klasszikus zenéhez, túl előkelőnek, unalmasnak bélyegzik. Ezen a délutánon viszont az egyes részek és a hozzájuk kapcsolt gondolatok bemutatásával és elmagyarázásával igyekszem őket meggyőzni az ellenkezőjéről. Haydn a maga rafinált egyszerűségével valóban mindenkihez szól.”
Ezúttal az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar, a Nemzeti Énekkar, továbbá három kiváló magyar szólista, Rácz Rita, Megyesi Zoltán és Bakonyi Marcell tárja fel a közönség előtt a mű rejtelmeit. Haydn a hallás segítségével tanít látni: a hangok nyomán megelevenedik az őskáosz, a fény, a Nap, a Hold és a csillagok születése, de a vízi és a szárazföldi állatok, majd az első emberpár megteremtésének is fültanúi lehetünk.
Magyarok a világban
A Magyarok a világban sorozata két eseményt is szentel Liszt Ferenc munkásságának. Miután novemberben megtudtuk, hogyan érvényesül a nagy romantikus zenéjében az európai hagyomány, a január 21-i alkalom a kontinens zenei életét valósággal felforgató, virtuóz muzsikusra összpontosít. Balog József zongorán, Langer Ágnes hegedűn működik közre, Liszt kompozíciói mellett Paganini, Chopin és Thalberg művei is elhangzanak. De nem csak azok: Szélpál Szilveszter moderátor a közönség képviseletében faggatja Fazekas Gergely zenetörténészt a miértekről és hogyanokról.
Nagyon is van miről beszélni: Liszt második párizsi útján hallotta játszani Paganinit, az ördög hegedűsét. Egyik tanítványának így írt róla: „Micsoda ember, micsoda hegedű, micsoda művész! Istenem, mennyi szenvedés, mennyi nyomorúság, mennyi kínlódás abban a négy húrban!” Liszt néhány évvel később a zongoravirtuóz Thalberggel másképp került szembe: forró hangulatú zongorapárbajuk azonnal zenetörténeti legendává vált, amiről a hálás utódok ezúttal is megemlékeznek.
