A Jakobi Koncertek A Zongora elnevezésű sorozatában évek óta rendszeresen fellépő Bogányi Gergely eddigi pályafutására igazán találó kifejezés a mesébe illő. A zongoraművész a koncertsorozat keretében idén január 31-én lép a Müpa színpadára.
Már kisgyermekként — három, ugyancsak kiváló muzsikus testvérével együtt — a zene vette körül: váci zenészcsaládban nőtt fel, ahol mindennapos volt a 19. század polgári életformáját idéző házimuzsikálás. A négyévesen elkezdett zenetanulás útja folyamatosan sikerekkel volt kikövezve: országos győzelem a zeneiskolai versenyen, előkészítő tagozat a Zeneakadémián, Máthé Klára és Esztó Zsuzsa irányításával, majd az ugyanott végzett felsőfokú tanulmányok Baranyay László vezetésével.
Ezután következtek — a mesék szóhasználatával élve — a vándorlás évei: továbbképzés az amerikai Bloomingtonban (a legendás Sebők Györgynél) és a helsinki Sibelius Akadémián. Zenei látásmódját mesterkurzusok — Rados Ferenc, Murray Perahia, Schiff András — és régi felvételek egyaránt formálták: előszeretettel hallgatta-hallgatja Alfred Cortot, Bartók Béla és Szergej Rachmaninov legendás interpretációit. Több fontos nemzetközi versenyeredménye közül számunkra persze az 1996-os Liszt-verseny első díja a legemlékezetesebb.
Bogányi Gergely hamar tanúbizonyságot tett emberfeletti teherbírásáról, amely már 1999-ben lezajlott emlékezetes zeneakadémiai koncertjén is megmutatkozott, amikor Liszt Transzcendens etűdjeit szólaltatta meg, majd mintegy „ráadásként” eljátszotta Chopin op. 25-ös etűdsorozatát is. Még emlékezetesebb 2010-es vállalkozása, amikor a Müpában játszotta el két nap alatt Chopin szólózongorára komponált valamennyi darabját. Játéka azonban a teljesítőképességet próbára tevő feladatok megvalósításakor sem a rekorderekre jellemző erőfitogtatásról szól: kritikusai elsősorban a zeneszerző szellemének megidézéséről írnak, és ez egyben azt is jelenti, hogy az interpretáció során igen fontos számára a 19. század költőiségének megragadása, a kifejezés, a régi hangfelvételekből megtanult beszédszerűség.
Repertoárján középponti helyet foglalnak el a nagy romantikusok — Chopin és Liszt mellett természetesen a német mesterek is —, de előszeretettel tűzi műsorára Beethoven, Bartók, Bach és Mozart műveit is. A kifejező megszólalás és a tökéletes hangzás keresése vezette arra, hogy csapatával új zongorát fejlesszen, amely maximálisan kielégíti művészi elképzeléseit. A 2015-ben megszületett Bogányi-zongora dizájnelemekben bővelkedő, futurisztikus külsejének kialakítását is elsősorban az akusztikai tervezés szempontjai irányították, a hangszer pedig az elmúlt években több országban is sikerrel mutatkozott be.
Bogányi Gergely tevékenysége szerteágazó, és bár kreatív feltaláló, áldozatkész mentor, illetve intézményvezető a szobi Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskolában, aki igyekszik szűkebb pátriája, Vác és környéke zenei életéért is mindent megtenni, elsősorban ma is zongoraművész, aki a pódiumon érzi igazán jól magát — ahogyan ezt a Müpában is bizonyítja évről évre.
