Mitikus előadással bővül a Recirquel repertoárja. A Liszt Ünnepen bemutatkozó Paradisum teremtményei a körülöttük lüktető természeti erőkből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a „világ szellemét”. Vági Bence művészeti vezető a cirque dance formanyelvével ismét új utakra viszi a publikumot; a fény és a zene finom varázslataival az előadás az ember lelkéhez szól.
„Valóban mítoszszerű a megfogalmazás, de nagyon is aktuális, valós kérdéseket feszegetünk az új produkcióban is. Nem az ember hétköznapi problémáira reflektálunk, hanem sokkal nagyobb ívű, holisztikus kérdések foglalkoztatnak” – meséli a Recirquel művészeti vezetője, majd hozzáteszi, a Paradisum azt feszegeti, hogy képesek lennénk-e harmóniában együtt élni a bolygóval ahelyett, hogy elpusztítjuk. A Paradisum az emberiség újjászületésének tiszta, egyszersmind baljós, a jövőbe aggodalommal tekintő reménye. A produkció a megtisztulás és újjászületés folyamatán visz keresztül, miközben azt kutatja, elkerülhető-e az összeomlás.
„Évmilliók során nagyon sokféle életforma létezett a földön, azután elmúlt, majd újraszületett, és indult elölről a körforgás. Az emberiségnek is ez a sorsa. Megvan az esélye, hogy egy nagy méretű pusztulást is túléljen, de nem tudni, képes lesz-e ebből levonni a tanulságot. A bolygó történetét nézve az látszik, hogy teljes fajok pusztultak ki, mégis megmaradt a kontinuitás. A dinoszauruszokból például a ma is velünk élő madarak lettek.”
Vági Bence azt reméli, hogy az embernek is van esélye az átalakulásra, az univerzum csodáinak újraértékelésére. „A létezés gondolata egyszerre szép és kétségbeejtő. Művészként ennek a megélése félelmetes és gyönyörűséges érzések között mozog.” A művészeti vezető – mint mondja – nem a saját gondolatait szeretné átültetni az emberek szívébe, mindig az a célja, hogy meghagyja számukra az értelmezés szabadságát.
„Mint egy mítosz, amelyet sokféleképpen lehet interpretálni. Ennek elérésében összeszokott, fantasztikus csapat dolgozik velem. Horváth Zita, Illés Renátó és Zsíros Gábor társkoreográfussként, Szirtes Edina Mókus zeneszerzőként, Lenzsér Attila fénytervezőként, Kasza Emese pedig a teljes látvány kialakításában társtervezőként működik együtt velem. Ők alkotják a kreatív gárdát, és akkor még nem beszéltem a menedzsmentről. Hihetetlen érzékenységgel illesztik a legjobb helyekre a darabot felépítő mozaikokat.
Minden egyes fénycsíkot végiggondolunk, hogy az adott szimbólumrendszeren belül mit jelenthet. Van, akinek absztrakt végeredmény születik, mások precízen dekódolják a dramaturgiát, így pontosan azt a sztorit viszik magukkal, amit kitaláltunk.”
Vági Bence különleges, finom technikával dolgozza újra darabjaiban a bemutatott mozgáselemeket. „Az IMA-hoz hasonlóan a Paradisumban sem tudjuk, hogy cirkusz vagy tánc-e, amit látunk, hiszen a cirque danse kifejezésmódja, eszköz- rendszere folyamatosan fejlődik, és egyre jobban letisztul” – foglalja össze az új, „paradicsomi” mozgásvilág minőségét. Különleges lengőrúd ejti ámulatba a nagyérdeműt, majd törzsi táncrítusba csöppenünk, a Recirquel-előadásokban már látott karikaszóló után létrazsonglőr- és kézenállószám következik. A Paradisum eszközhasználat szempontjából szintén új dimenzióba invitál.
A Paradisum minden jelenete mögött egy történet rejlik, amely elmeséli, melyik karakter hogyan keresi a saját paradicsomi világát, ahogyan halad, összekapcsolódik társaival, majd elszakad tőlük, hogy újra eggyé váljanak. „A modern tánc és a cirkuszművészet ötvözetéből kiforrott cirque danse újabb lehetőségeit kutattuk a kreatív munka során, olyan éteri mozgásnyelvet alakítva ki, amely szavak nélkül fejezi ki az emberiség aggodalmait” – fogalmazta meg Vági Bence.
A Recirquel Paradisum című előadása október 10-től lesz látható a Müpában.