A Művészetek Völgyében idén is megidézhetjük a régi mozik hangulatát: két különleges, hazai némafilm kap hozzá tökéletesen illő zenei kíséretet, valóságos időutazást teremtve.
Ma már szinte elképzelhetetlen egy film zene nélkül, hiszen a dallamok, a hangok segítenek eligazodni a történetben, megadják az alaphangulatot; általuk könnyebben átérezhetjük a főhős örömét és bánatát, sőt, a baljós motívumoknak köszönhetően akár már előre megsejthetjük a közeledő veszélyt is. Ez inspirálta a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet közös, immár harmadjára meghirdetett Némafilmhez filmzenét! pályázatát, amelyben arra invitálták a zeneszerzőket, hogy alkossanak filmzenét régi magyar némafilmekhez. A nyertesek a fesztiválon teljes hosszában adhatják elő szerzeményeiket a Filmio Pajta Mozgóban – természetesen vetítéssel egybekötve –, a látogatók számára megidézve azt a régifilmes nosztalgiát, amikor a vizuális élményt élő zongoraszó vagy zenekar kísérte.
Az idei két némafilm egyike az 1920-ban bemutatott A halál után Deésy Alfréd rendezésében, szereplői Hollay Kamilla, Mészáros Gyula, Lázár Gida, Tanay Frigyes és Haraszti Mici. A cselekmény szerint Márta, a támasz nélkül maradt árvalány elfogadja nagybátyja, St. Firmin jegyző házassági ajánlatát, noha a szomszédban élő özvegyemberbe, Andréba szerelmes. André és Márta titkos viszonyt folytat, ám a féltékeny jegyző csapdába csalja a szerelmeseket. Miután tetten éri feleségét Andréval, aláírat a fiatalemberrel egy nyilatkozatot, amelyben kötelezi magát, hogy elutazik Amerikába.
Az 1918-as A leányasszonyt ugyancsak Deésy rendezte, Margittay Gyula, Hollay Kamilla, Tímár Margit és Gaál Annie játszik benne. A történet főszereplője Veronika, a kártyaszenvedélye miatt elszegényedett, Amerikába kivándorolt Redwitz földbirtokos leánya, akit a szomszéd Rajk bárónő nevel fel az anyai örökségként rámaradt családi ékszerekből. Miután elfogynak az ékszerek, ellehetetlenítik a lányt és elűzik a háztól. A kétségbeesett Veronika hozzámegy egy tehetséges, de szegény fiatal zeneszerzőhöz, George Tischlerhez, aki a túlfeszített munka miatt megbetegszik.
A pályázatra a filmek 5-5 perces részleteire írt művel lehetett jelentkezni; fontos kitétel volt, hogy a zenének a cselekményt szorosan követnie kell, azt aláfestve, hangsúlyozva. Az alkotásokat négyfős szakértői zsűri bírálta el: Kurutz Márton, a Nemzeti Filmintézet gyűjteményi és kutatási menedzsere, Pacsay Attila zeneszerző, Sárik Péter zongoraművész és Zsoldos Dávid, a Papageno alapítója. Mindkét filmhez két-két nyertest választottak végül, így A halál után Rick Róbert, illetve Tóth Martin zeneszerzők zenei kíséretében hangzik majd el július 23-án és 24-én este, míg A leányasszony című film nyertes zeneszerzői Libus Michael és Kendik Dániel, az ő művüket július 28-án és 29-én este hallhatjuk. A győztesek a Völgy után a Magyar Zene Házában is felléphetnek majd.
A Nemzeti Filmintézet által működtetett streaming-platform, a Filmio pajtája a Völgy tíz napja alatt, július 22. és 31. között izgalmas beszélgetéseknek és workshopoknak ad otthont, esténként pedig mozivá alakul, szemezgetve az archív magyar filmkincsből és elhozva néhány igazi újdonságot. A kínálatban szerepel a Külön falka, az Űrpiknik, A legjobb dolgokon bőgni kell és a Toxikoma, de vetítik az István, a király 1984-es filmváltozatát is. Emellett a Budapesti Metropolitan Egyetem Mozgókép Tanszékének hallgatói munkáiból – köztük több díjnyertes rövidfilmmel és a legsikeresebb vizsgamunkákkal – is láthatnak válogatást a fesztiválozók.
A helyszín részletes programajánlatáról ITT lehet többet megtudni.
