Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A barbár zseni – Aba-Novák Vilmos művészete

A barbár zseni – Aba-Novák Vilmos művészete

Vajon hány magyar művész mondhatja el magáról, hogy maga Pablo Picasso is zseninek titulálta? Aba-Novák Vilmos igen – az anekdota szerint -, amikor 1937-ben, a párizsi világkiállításon bemutatták a „Magyar-francia kapcsolatok 1000 éve” című pannóját, az egyetemes művészet egyik legjelentősebb mestere felkiáltott a grandiózus alkotást látva, hogy „Ki ez a barbár zseni?”.

- hirdetés -

Aba-Novák Vilmos már fiatalkorától fogva festőnek készült – gyermekkorában gyakran rajzeszközökre cserélte otthon talált lim-lomjait, hogy hobbijának, s későbbi hivatásának élhessen. Pályaválasztásakor érte az első világégés és négyéves katonai szolgálat, melynek során jobb karja hónapokra lebénult, ám szorgalmának, szívósságának, elkötelezettségének és vele született szuggesztív kifejezőerejének hála végül a modern művészet egyik zászlóvivője lett, s grafikusként, festőként és freskófestőként egyaránt nagyot tudott alkotni.

- hirdetés -

Aba-Novák Vilmos: Pipás önarckép, 1926
Aba-Novák Vilmos: Pipás önarckép, 1926

A Magyar Nemzeti Galéria március 25-én 18:30-kor kezdődő Múzeum+ estjének középpontjában ő és kora, azaz a 20. század művészete áll. Alkotásainak titka, hogy olyan érzetet keltenek, mintha magunk is ott lennénk az ábrázolt helyszíneken és eseményeken, annyira élénkek, dinamikusak és magával ragadóak. Mintha egy mozgófilmet néznénk, amikor belemerülünk az 1931-es Körhinta című alkotásába: a vidéki vándorcirkusz romantikája, az életöröm, a dekorativitás, a mozgalmasság és groteszk jellegzetességei egyaránt összegződnek a képen. Az első löketet a témára egy 1930-as évek eleji megrendelés adta számára, amikor egy szombathelyi műértő új villáját kellett dekoratív festményekkel díszítenie. Ettől a megbízatástól kezdve rendszeresen

visszatérő motívumok lettek életművében a Körhintához hasonló kifejező, eleven, tréfás pillanatok.

Saját szavaival élve „életes” művészetet szeretett volna művelni, s bár születtek olyan alkotásai, amelyek meghökkentették, vagy egyenesen felháborították a nézőjüket, az idő őt igazolta.

Találkozás a Körhintánál

Milyen metódus alapján dolgozott a festő? Hol készített freskókat Magyarországon és igaz e, hogy Mussolini is vásárolt tőle művet? Milyen archív fotók és felvételek maradtak fent a művészről és mit lehet belőlük leszűrni? Hogy került vajon New Yorkba?

Aba-Novák Vilmos: Körhinta, 1930-as évek eleje
Aba-Novák Vilmos: Körhinta, 1930-as évek eleje

A két szakavatott művészettörténész, Molnos Péter és Bellák Gábor a Találkozás a Körhintánál című 20 perces kisfilmben választ ad a kérdésekre – és még sok más érdekességre.

A modern idők varázslata – örök klasszikusok a múlt századból

A 20. századdal kapcsolatban nem túlzás azt állítani, hogy a technikai és tudományos fejlődés, illetve világháborúk és forradalmak miatt gyökeresen megváltozott az élet minden területe. A század művészete hasonlóan összetett és sokszínű volt, hiszen a mindenkori művész egyik legfőbb feladata az, hogy reagáljon annak a kornak a társadalmi, politikai és történelmi eseményeire, amelyben él, így számtalan újító irányzat és csoport jött létre az évtizedek alatt. Amikor a mondanivaló megváltozik, az szükségszerűen magával hozza a forma változását is, hiszen az új század – egy sok szempontból új korszak – kérdéseit nem lehetett már a meglévő eszközökkel kifejezni.

Csontváry Kosztka Tivadar: Tengerparti sétalovaglás, 1909
Csontváry Kosztka Tivadar: Tengerparti sétalovaglás, 1909

A múzeum Modern idők kiállítása mintegy 150 festményt, 30 szobrot és 200 érmet mutat be, melyek közt Bán Blanka művészettörténész kalauzolja el az érdeklődőket A modern idők varázslata – örök klasszikusok a múlt századból című kisfilm keretében. Milyen szerepe lehet egy festmény keretének a fizikai határon és védelmen túl? Mit gondolt Gulácsy Lajos a saját művészetéről? Mit jelent az összművészet fogalma? Hogyan fogalmazta meg Csontváry Kosztka Tivadar a naplójában a közönség reakcióját, amikor bemutatták élete egyik főművét, A taorminai görög színház romjait? Ki volt a három grácia és kik voltak a Nyolcak? Hogy lehet egy mű egyszerre avantgárd, klasszikus humanista és expresszionista? A tárlatvezetés különlegessége, hogy lévén kiállításban készült, olyan érzésük lehet a nézőknek, hogy végre újra élőben láthatják a műremekeket! Akinek hiányzik az élő művészet és élmény varázsa, ne hagyja ki!

20. századi kedvencem – jöttünk, láttunk, tetszett

A programkínálatból szakértők szemén keresztül ismerhetik meg Aba-Novák Vilmos és a 20. század művészetét, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Galéria érdekesnek és különlegesnek talált megszólaltatni olyan embereket is, akik, bár más területeken dolgoznak, szeretik a képzőművészetet, és elindít bennük valamit egy-egy műalkotás. Arra kérték a 20. századi kedvencem – jöttünk, láttunk, tetszett című kisfilmben szereplő hat megszólalót, hogy válassza ki a számára legkedvesebb századbeli alkotást a gyűjteményből, ezáltal elevenítve fel Aba-Novák Vilmost és néhány kortársát.

Bernáth Aurél: Önarckép ajtó előtt, 1933
Bernáth Aurél: Önarckép ajtó előtt, 1933

A felkért látogatók között van diák, fotográfus, eladó és óvodapedagógus is, akiknek a véleményét szintén érdemes meghallgatni. Mi teszi széppé a Kalitkás nőt? Melyik műről gondolja úgy a megszólaló, hogy árad belőle a nyugalom? Valóban fontos egy mű címe is? Melyik alkotónak volt a legszebb kilátása otthonról? A szubjektív gondolatok ezúttal is azt erősítik, hogy a művészet mindenkié, mindenkinek mást jelent és éppen ez teszi széppé.

Online tárlatvezetések

Mit gondol, melyik művészekre kerestek rá legtöbbször az emberek a Google-n? Valószínűleg most átfut az agyukon Leonardo da Vinci, Vincent van Gogh, Pablo Picasso és Banksy neve is, ám a második helyen, Leonardo után egy művésznő, Frida Kahlo áll!

Murray Miklós: Frida képe
Murray Miklós: Frida képe

Biztosak vagyunk benne, hogy a Frida Kahlo. Remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című 2018-as tárlatot sokan látták annak idején az olvasóink közül is, a legtöbben szerették és örömmel megnéznék újra.

Rippl-Rónai József: A geszti kastély Somogyban, 1912
Rippl-Rónai József: A geszti kastély Somogyban, 1912

A Magyar Nemzeti Galéria most erre is lehetőséget ad a Múzeum+ esten: Frida, aki a 20. század talán legmeghatározóbb női művésze volt, március 25-én újra fókuszba kerül és ezúttal ráadásul házhoz is megy! Az egy órás tárlatvezetésen feleleveníthetik a tárlaton szerzett élményeket és a művésznő remekműveit Lovass Dóra értő közreműködésével. Remek lehetőség ez azok számára, akik annak idején valamilyen oknál fogva lemaradtak róla!

Ide kapcsolódik:
Virtuális sétákon tárulnak fel a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria titkai

Természetesen az online tárlatvezetések ezúttal sem maradhatnak el: válogathatnak a nagysikerű Festők, múzsák, szeretők, Rippl-Rónai és a századforduló művészete, Természetesen és a Monarchia tudományos képregénye című lehetőségek közül, de akár szó szerint házhoz is rendelhetnek egy-egy könyvet a MúzeumShop jóvoltából, melyek a magyar képzőművészet történetét mutatják be.

Aba-Novák Vilmos: Tehenek, 1936
Aba-Novák Vilmos: Tehenek, 1936

A Ki ez a barbár zseni? címre keresztelt online útvonaltippen maguk is felfedezhetik a festő 1920-as és 1930-as években született alkotásait és olvashatnak arról, hogy mi volt a személyes hitvallása, mit írt a korabeli kritika és sajtó a képeiről és milyen hatással volt rá és művészetére az olaszországi útja.

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.