A főváros 150. születésnapja alkalmából nyílt kiállítás több mint száz olyan művet vonultat fel a múzeumban, amelyek eddig ismeretlenek voltak a hazai közönség számára. A tárlat apropóját nem csak a kerek évszám, hanem egy különleges felfedezés is adta: a Fortepan csapata ugyanis a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében a német Brück & Sohn képeslapkészítő cég Magyarországon eddig nem ismert városfotóira bukkant, amelyeket 1903 és 1912 között készítettek.
A képeslapok a rohamos léptekben fejlődő századfordulós Budapestnek az idelátogatók számára legvonzóbb helyszíneit mutatják be, fókuszukban számtalan pompás, akkor még fiatal épülettel, melyek ma is ikonikus büszkeségei fővárosunknak.
A kiállítás négy szekcióba sorolva mutatja be a képeket. Az első a Budapest csúcson című egység, amely a dinamikusan fejlődő várost állítja a középpontba. A második szekció a Brück & Sohn kiadóval és a képeslapok műfajával foglalkozik, bemutatva többek között a „korai Photoshopot”, azaz az akkori retusálás módszerét. Ez egy különösen érdekes részleg, ugyanis megtudhatjuk, hogy 226 éves (!) fennállása alatt 1.300 helységről összesen 33.333 féle képeslapot készített a vállalat.
A világon elsőként az Osztrák-Magyar Monarchia postáin vezették be a levelezőlapot 1869. október 1-jén, amely elsöprő sikert aratott. A fényképes lapokhoz elengedhetetlen volt a fotók nyomdai sokszorosíthatósága. A képeslap sikertörténetéhez továbbá szükség volt a dualizmus korában felívelő idegenforgalomra is: az ekkor kiépült 20.000 kilométernyi vasúthálózat egyik irányba a turistákat, a másikba pedig a hazaküldött képeslapot tudta gyorsan, olcsón és megbízhatóan szállítani.
A harmadik egység egy személyes nézőpont szerint mutat be különleges fényképeket, így a jómódú építési vállalkozó és lelkes hobbifotós, Schoch Frigyes egyedi térhatású felvételeit ismerhetjük meg. A 670 darabos Schoch-gyűjtemény a magyar fotótörténet legnagyobb hagyatéka. A korabeli fotókon látható épületek, helyszínek egy része mára jelentősen átalakult, vagy – fájdalmasan sok esetben – megsemmisült a háborús pusztításban. Így végül, de nem utolsó sorban megismerhetjük azt is, hogy hol történtek a legnagyobb változások a fővárosban, régi és friss fotókkal illusztrálva.
Az utolsó programok elérhetők a Magyar Nemzeti Galéria weboldalán ide kattintva. Tárlatvezetést tart a kiállításban a hosszúlépés.járunk? két alapítója, Koniorczyk Borbála és Merker Dávid Titkok és történetek címmel. A húsvéti hosszú hétvégét követően egy exkluzív, zárás utáni tárlatvezetésen vehetnek részt Virágvölgyi István kurátorral és Winkler Nóra művészeti menedzserrel.
Tittel Kinga, a Mesélő Budapest című könyv szerzője a Mesélő képeslapok a századforduló fővárosáról című programon kalauzolja az érdeklőket, Bedő József, a Bedő Papírrégiség Bolt és Aukciósház vezetője pedig előadást tart. Április 7-én, a tárlat utolsó napján Virágvölgyi István és Török András kurátorok közösen tartanak sétát a válogatásban.
