„Tegnap este feljött hozzám egy T-rex és Hamlet – volt nagy dínóm-dánom…” A mai epizódban dínónk ugyan nem lesz, de dánunk igen: Dánia nemzeti operájáról, a Carl Nielsen (1865–1931) komponálta Álarcosbálról lesz szó.
Mint oly sok nemzeti opera, az 1906-ban bemutatott Álarcosbál ismertsége is leginkább saját hazájára korlátozódik. Carl Nielsen neve ugyan nem ismeretlen, de műveit viszonylag ritkán játsszák a világ nagy koncerttermeiben. Nielsen stílusának sajátossága abban rejlik, hogy nem saját korából, legkevésbé a későromantikából merít, hanem a régi korok zenéjéhez visszanyúlva alkot sajátságos zenei nyelvet.
Az Álarcosbál Ludwig Holbert (a dán Molière) 1724-es komédiája alapján készült vígopera, melynek alapkonfliktusa a szórakozni vágyó fiatalok lázadása Hamupipőke történetével megspékelve. Két fiatal egymásba szeret az álarcosbálban, és másnap ismét találkoznának ugyanott, de a szülők kijárási tilalmat rendelnek el, hiszen a kor szokása szerint már kiszemelték számukra jövendőbelijüket. Természetesen sejthető, hogy a két szerelmes fiatal nem más, mint az egymásnak ígért ifjú pár. De ez persze csak a maszkokat levéve, az opera legvégén derül ki…
